Az 1848-as forradalom estéjén a Nemzeti Színház zenekarának karmestere történetesen maga Erkel volt. Művészként ugyanis kettős feladatot teljesített: a komponálás mellett dirigensi és kultúra-szervezői feladatokat egyaránt ellátott. Éppen ezért, mikor a 200 éves Erkelre emlékezünk, nem csupán a zeneszerzőre  emlékszünk, hanem azokra az intézményekre is, ahol tevékenykedett, s melyek közül nem egy mai napig meghatározó szereplője a magyar zenei életnek. Így a Nemzeti Színházra, amely 1840-ben éppen a Bátori Mária előadásával nyitotta meg kapuit, s melynek Erkel hosszú időn át nemcsak első karmestere, de teljhatalmú zenei vezetője is volt. Valamint ugyanígy szólnunk kell hazánk legrégebb óta működő zenekaráról, a Budapesti Filharmóniai Társaságról, melynek Erkel megalapítója és tizennyolc éven át (1853-1871) első elnöke is volt. S nem feledkezhetünk meg a Zeneakadémiáról sem, amely Erkelben első igazgatóját tisztelhette.

Erkel rengeteget tett a magyar zene fellendüléséért. Bartók és Kodály generációja elődjeként hivatkozhatott rá, de életművének minősége arra is feljogosíthat, hogy Verdi vagy Glinka mellé bátran felhelyezhessük Európa zenei térképére is.      

Erkel Ferenc-operák a 2010-es Budapesti Tavaszi Fesztiválon:

Dózsa György
opera-keresztmetszet
Március 22. Magyar Állami Operaház, 19.30
Vezényel: Kovács János
Bevezető: Fábry Sándor

Bánk bán
Március 30. Thália Színház - Nagyszínpad, 19.00
A debreceni Csokonai Színház előadása
Vezényel: Kocsár Balázs
Rendező: Vidnyánszky Attila
Bevezető: Kentaur

Brankovics György
Április 1. Thália Színház - Nagyszínpad, 19.00
A Kolozsvári Magyar Opera előadása
Rendező: Selmeczi György
Bevezető: Fáy Miklós

Hunyadi László
Április 2. Művészetek Palotája - Fesztivál Színház, 19.00
A Győri Nemzeti Színház előadása
Vezényel: Kaposi Gergely
Bevezető: Hajós András

Bátori Mária
Sarolta
Opera-keresztmetszetek
Április 4. Thália Színház - Nagyszínpad, 19.00
Vezényel: Pál Tamás
Bevezető: Falusi Mariann