bezár
 

irodalom

2008. 05. 16.
75 éve született Páskándi Géza
MTI
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Hetvenöt éve, 1933. május 18-án született Szatmárhegyen Páskándi Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, drámaíró. Még kamaszként lett a szatmári Dolgozó Nép újságírótanonca, innen a bukaresti Ifjúmunkáshoz került. 1953-tól a Bolyai Egyetem filológushallgatója volt, első verseskötete, a Piros madár egyetemi évei alatt jelent meg.
Az 1956-os diákszövetségi reformtervhez fűzött kiegészítései miatt 1957-ben letartóztatták. Az állam és a közrend elleni izgatás vádjával hat év börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult, ezután egy bukaresti könyvraktárban kapott állást, közben álnéven fordításokat közölt. 

1965-ben visszakapta a közlési jogot, 1967-ben rehabilitálták, 1971-től Kolozsvárott élt, s a Kriterion Kiadó főlektora volt. 1974-ben áttelepült Budapestre, ahol a Kortárs irodalmi folyóirat főmunkatársa lett. 1991-től haláláig a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadójaként dolgozott, részt vett az Erdélyi Magyarság című lap szerkesztésében, tagja volt a Magyar Írók Szövetsége választmányának, 1992 és 1995 között a Magyar Művészeti Akadémia elnökségének munkájában is részt vállalt.

Sokarcú művészként több műfajban is értékeset alkotott. Saját bevallása szerint mindig az értelem indulata vezérelte, műveinek erős intellektuális töltete van, verseiben, prózai munkáiban és drámáiban is gyakorta filozófiai, pszichológiai kérdéseket boncolgat. Verseiben a küldetéstudat avantgárd formakísérletekkel párosult, későbbi köteteiben (Tű foka, A papírrepülő eltérítése) a groteszk, a disszonáns elemek kerültek túlsúlyba. Drámaíróként a létkérdéseket vizsgáló abszurd híve, történelmi darabjaiban létező történelmi személyiségek belső és külső konfliktusain keresztül vet fel időszerű kérdéseket.

Legkiforrottabb darabjának a Dávid Ferenc erdélyi unitárius püspökről szóló Vendégséget tartják. Fontos darabjai az Apáczai életének egy válságos epizódját feldolgozó Tornyot választok és a Péchi Simon alakját megörökítő Szekértől elfutott lovak is. Abszurd drámáinak hősei cselekvés- és döntésképtelen emberek, akiket Páskándi nem kevés kritikával és sok humorral ábrázol. Novellái, regényei is abszurd ötletre épülnek, a parabola és az intellektuális próza módszereit alkalmazzák. Fontos fejezetei művészetének a gyermekeknek szóló mesejátékok, versek, mesék (Zápfog király nem mosolyog, A szárnyas bocs, A királylány bajusza, A szalmabábuk lázadása). Több művéből film és tévéjáték is készült (Holnap lesz fácán, Hány az óra, Vekker úr?, Tornyot választok). A költő visszatér címmel rockoperát is írt, amelyet a Kormorán együttes zenéjével mutattak be.

Páskándi Géza egy nappal 62. születésnapja után, 1995. május 19-én hunyt el Budapesten. 1977-ben József Attila-, 1993-ban Kossuth-, 1996-ban posztumusz Szép Ernő-díjat kapott, 1995-ben szintén posztumusz Nagy Imre Emlékplakettet adományoztak neki.
nyomtat

Szerzők

-- Pollágh Péter --


További írások a rovatból

Izsó Zita: Bekerített erdő, Scolar Kiadó, Budapest, 2022
Szabó Márton István: Betonszféra, Scolar kiadó, Budapest, 2022.
irodalom

A „Mészöly Miklós és a kortárs irodalom” című rendezvényről
irodalom

Telt házas rendezvény keretében mutatták be a Műút folyóirat öt legutóbbi lapszámát

Más művészeti ágakról

Andrei Kutsila Amikor a virágok nem hallgatnak című filmje a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon
gyerek

Népmesevetítés, kiállítás, kézműves program és bábszínház a Cinema MOM-ban
Bartók Béla zenéjének tovább élése a jazzben 1.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés