bezár
 

irodalom

2008. 10. 28.
Ikonok, képek, látványok, borok…
6. Semiotica Agriensis (Eszterházy Károly Főiskola, Eger – 2008. október 17–19.)
Ikonok, képek, látványok, borok… Hatodik alkalommal rendezte meg a Magyar Szemiotikai Társaság az egri Eszterházy Károly Főiskolán éves konferenciáját. Negyvenöt előadás mellett volt fáklyás séta az egri vár kazamatáiban és éjszakába feledkező borkostoló is. Alant olvasható Balázs Géza beszámolója.
„Úgy vagyunk a képekkel, mint a kokakólával,
nem tudjuk a receptjét, de fogyasztjuk.”
(Benczik Vilmos)
 
Hatodik egri szemiotikai konferenciánk értelemszerűen a legjobb szemiotikai és egri hagyományok jegyében zajlott. 2008. október 17-én pénteken 10 óra 15 perckor immár hatodszor dr. Hauser Zoltán rektor nyitotta meg a konferenciát. A házigazdák kiemelték a Semiotica Agriensis országos, sőt némely tekintetben nemzetközi jellegét (volt egy idegen nyelvű szekció is), az előadások nagy számát (45 előadás hangzott el), az előadók változatos összetételét: a klasszikus filológustól az esztétáig, s különösen azt, hogy az előadók legalább fele fiatal, egyetemista vagy PhD-hallgató. 2003-ban, a sorozat indulásakor ugyanez volt a cél: a szemiotika gondolatvilágának, módszerének fenntartása, alkalmazása, valamint fiatalok bevonása. Előadók és érdeklődők érkeztek Budapestről, Piliscsabáról, Szegedről, Székesfehérvárról, sőt Szlovákiából és Ausztriából is – számos magyar felsőoktatási és kutatóintézmény képviseletében.

A 2008. évi fő téma Az ikonikus fordulat volt. Többen foglalkoztak „az ikonikus fordulat” összetevőivel, történetével ('pictural turn', vizuális fordulat, látványtársadalom, neovizuális kor, „képrobbanás”, kép-antropológia), általában a technológiák és a szemiózis, a percepció problémáival, „az ikonikus fordulat” mai jellemzőivel: a modern művészetektől az óriásplakátokon, a házfirkákon, a képi országimázson át az internetes képes „szokásokig” (különösen az iwiw-re és a hasonló közösségi oldalakra történt több utalás, sőt született pszichológiai elemzés is). Az ikon terminológiáját, történetét, és konkrét megjelenéseit (szovjet-orosz ikonok, de például a Karamazov testvérek ilyen irányú megközelítése) ugyancsak több előadó taglalta. Több előadásban fölmerültek a képi világ veszélyei, árnyoldalai (a vizuális literáció problémái, a szubliminaritás). Az árnyoldalak egyikét Benczik Vilmos így világította meg: „Úgy vagyunk a képekkel, mint a kokakólával, nem tudjuk a receptjét, de fogyasztjuk.” A 19. századi mimetikus (képi) fordulat egyik ellenpontjaként kialakult absztrakt (tehát az egyre realistább képektől eltérő) tudatos művészeti váltást is kiváló előadás jellemezte.

Nem hiányzott a témák közül az új, technokulturális világnak a tudományra és a médiára gyakorolt hatásának a megvizsgálása sem. Pál Dániel Levente a filológia szükségszerű megújulásáról beszélt, a filológia 1.0, 2.0, sőt 3.0 verziójának felmutatásával, amely – úgy látszik – a szemiotika előtt is óriási új lehetőségeket, kapukat nyit. Számos közéleti kérdés taglalása (közéleti szekció) között szó esett ismét a közszolgálatiság meghatározásának lehetetlenségéről (a Petőfi-rádió-affér kapcsán: Szayly József), illetve korunk „kommunikációs sodródásáról”, amelynek következménye számos kulturális és nyelvi átalakulás (Benyhe István).

A három nap elteltével Voigt Vilmos elnök elégedetten értékelte az eseményt. Mindhárom nap igen sok érdeklődő jelent meg, az előadások érzékeltették a szemiotika sokrétűségét, jelenvalóságát, és egy olyan diskurzust, amely az idén 40 éves magyar szemiotikára mindig is jellemző volt: a nézőpontok, felfogások, vélemények elfogadását. Kritikaként megfogalmazódott, hogy még több vita, beszélgetés kellene, és az egyes szekciók előadásainak tematikus kapcsolatára is jobban ügyelni kellene. (Az eredetileg jóval erősebb tematikus összetartást az előadók sokszor változó kívánságai mellett kellett feloldani.)

A konferenciát idén is számos más program gazdagította: a Dorner-vacsorák, pénteken este exkluzív fáklyás kirándulás az egri vár kazamatáiban (a várúr, Petercsák Tivadar kalauzolásával), szombaton Hauser rektor úr pincéjének meglátogatása, majd ismerkedés a Bíró „mélypincével”.
 
A konferencián bemutatták a Balázs Géza és H. Varga Gyula szerkesztésében megjelent kötetet, melyben a tavalyi konferencia előadásai olvashatóak (Az abdukció. Az abdukció logikája, szemiotikája). Az utolsó szekció munkájának befejezése után titkos szavazással választották ki a jelenlévők a konferencia legjobb előadóit: a szemiotikus kategóriában a legjobb előadó Tóth Szergej tanár úr, az ifjú szemiotikus kategóriában Schirm Anita lett –, mindketten a Szegedi Tudományegyetem tanárai. Vagyis idén Szeged aratott. Visszavágó jövőre!

Természetesen jövőre is lesz egri konferencia: a tervek szerint ismét október közepén, az egri vár napja (október 17.) táján.


Balázs Géza

a cikk eredeti megjelenési helye a www.szemiotika.hu oldalon
 
nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés