bezár
 

art&design

2017. 07. 06.
Min dolgozol?
Gondolatok a hatdé - Art for money II money for Art című projektje kapcsán
A kortárs képzőművészek anyagi helyzete nem egyszerű, mint ezt a baráti beszélgetésekből és az ezzel foglakozó cikkekből és projektekből tudjuk.

A kortárs képzőművészek anyagi helyzete nem egyszerű, mint ezt a baráti beszélgetésekből és az ezzel foglakozó cikkekből és projektekből tudjuk. A kommunikáció, a pályázati lehetőségek és az intézményrendszer lehetetlensége… Egy szó, mint száz: a művész előbb vagy utóbb munkát vállal, hogy dolgozhasson. Vannak más kreatív iparágak is, amik “hobbi projektként” indulnak, majd vagy befutnak, vagy megszűnnek. A képzőművész nem szűnik meg, mert a képzőművész akkor is képzőművész marad, amikor nincs alkalma a műteremben egy órát se tölteni egy héten, mikor hulladékból épít installációt, mert a megtervezett alapanyagokra nincs pénze. 

hatdé csoport július 7-én a Labor Galériában egy művészeti projekttel hívja fel a figyelmet a művészeti finanszírozás problémájára. 

“Art for money II money for Art – egy estés virrasztás meg nem valósult műalkotások felett – Ez az egyestés projekt a művészetfinanszírozás még mindig megoldatlan kérdésére mutat rá, ám ez esetben az idealista képzelet felhői közül földre pottyanó alkotás kezdetétől indulunk.”

Mindegy, hogy két diplomával (művész és tanár) általános iskolát, sport gimnáziumot, alapítványi sulit, takarítást vagy a filmes/színházi díszletkészítést választod, előbb vagy utóbb elérnek téged is ugyanazok a kérdések. Mikor megyek műterembe? Hogy fizetem ki a számláim, ha műtermet is bérlek? Egyáltalán művész vagyok még?

Valahogy megoldod, mert meg kell oldanod. Nem alszol, még több munkát vállalsz, addig redukálod a magánéletednek dedikált időt, amíg csak bírod. Meg fogják érteni, nem?

Hiányzol nekik, de tudják, hogy neked szükséged van a művészetre. Igen, de mi lenne egy ideális világban, ahol a művész honoráriumot, vagy legalább (kiadásait teljes mértékben fedező) anyagtámogatást kap egy-egy kiállítás alkalmával?

A kérdéseket sorra felteszik a képzőművészek, de nincs megoldás, és idomulunk az állapothoz. Úgy állunk már-már minden művészeti projekthez (legyünk művészek, kurátorok, galériavezetők etc.), hogy a büdzsében ennyi és ennyi összeg szerepel, ez alkalommal sajnos pályázatot nem nyertünk a projekt megvalósítására, ezért az éves költségvetés… de a projekt megvalósul, mert annyira kell ez nekünk, mint egy pohár víz.

Ki tud így létezni? Honnan és hogyan kéne előteremteni művészetre pénzt? A pályázás és szponzorizáció olyan időigényes, hogy a főállásban dolgozó művészek nem tudnak rá elég időt és figyelmet szakítani. A hatdés lányok az idő és energia megosztás miatt (is) egy csoportként keresik az egyensúlyt a művészet, munka és magánélet háromszögben.

hatdé csoport 2015-ben alakult, 6D néven, az alapító tagok Győri Blanka, Hardi Ágnes, Hitter Magdolna, Horváth Csilla, Ilka Rita, Koller Margit és Lipták Ágnes voltak. A csoport tagok tekintetében átalakult, és 2017. márciusától új (régi) csoport névvel, de ugyanolyan szellemben alkot tovább. A jelenlegi tagokat– Hardi Ágnest, Hitter Magdolnát, Horváth Csillát, Ilka Ritát és Lipták Ágnest– kérdeztem az ”Art for money II money for Art” projekt kapcsán. (Győri Blanka továbbra is a csapatban, de projekt tagként, most ebben a kiállításban nem vesz részt, mert ösztöndíjjal külföldön tartózkodik.)

hatdé_2017

PRAE.HU: Hogyan született meg az est ötlete?

Ilka Rita: Sokszor megkaptam már, hogy ritkán vagyok a műteremben, mikor csinálok már önálló kiállítást, ami mindig bosszant valahol, hiszen ez valahogy szemrehányóan hangzik, mintha lusta lennék, vagy más fontosabb lenne számomra. Mindeközben pedig folyamatosan azon küzdök, hogy idő és pénz is jusson a műtermi munkára. Innen jött az ötlet, hogy egyszer csinálok egy olyan kiállítást, aminek az lesz a címe, hogy „Kiállításra gyűjtök”, skiccekkel és perselyekkel a skiccek alatt, ezzel prezentálva, hogy tulajdonképpen egyfolytában alkotok, csak ez nem úgy működik, hogy kigondolom, és csak meg kell csinálni. A hatdében közösen és egyénenként is rengetegszer szab gátat az anyagi forrás és az idő hiánya –amit pénzkereséssel töltünk–, sokszor viccelődtünk már ezen, így bedobtam az ötletet, hiszen egyedül valójában sohasem csináltam volna meg.

PRAE.HU: Mennyi időtök van egy héten műteremben időt tölteni? Mennyi időt fordítotok emellett más a projektek megvalósításához szükséges feladatok elvégzésére?

Horváth Csilla: A hatdé csoport tagjai közül kevesünknek adatik meg a lehetőség, hogy egy héten akár egyszer is bejusson a műterembe. Mindenki máshogy oldja meg; van, akinek kötetlenebb a munkaideje, van, aki szimplán nem alszik, hogy megtehesse. Alkotói módszerként sokat segít, hogy csoportosan, illetve egyénenként is projektművészetet csinálunk. A tevékenységünk, alkotási periódusunk az idő hiánya, illetve a műalkotások műfaja miatt is főként kiállítások, pályázatok köré szerveződik. Röviden, ha van határidő, akkor átrendezzük napjainkat, és erőinket a kihívásra összpontosítjuk, így sokkal koncentráltabb aktív időszakok vannak. A rendszeres műterem-látogatás teljes munkaidő mellett luxusszámba megy. A klasszikus stúdióbeli alkotás mellett azonban jelentős időt foglal el egy-egy ilyen esemény, pályázat, kiállítás megszervezése. Ezek a mindennapjaink részét képezik.

PRAE.HU: Mik a fő feladatok a csoportban? Közösen írtok koncepciót, pályázatot?

Lipták Ágnes: Amikor egy projektre készülünk, megoszlanak a feladatok. A kötelező feladatok mellett mindenki azt vállalja, amiben leginkább jó. Valaki a kommunikációban, valaki az elméleti felépítésben, egyesek a dokumentálásban, szövegírásban vesznek részt. Pályázatot, koncepciót mindig közösen írunk, illetve általában egyikünk megírja az alapot és addig gyúrjuk-formáljuk, míg megfelelőnek nem ítéljük. Az ötletek mindig máshonnan jönnek: ez lehet egy konkrét pályázatkiírás, de ugyan úgy lehet személyes ötlet, amit az illető "bedob a közösbe". Általában, mivel hasonlóan gondolkodunk, mindenki tud ezekhez kapcsolódni.

hatdé_2017

PRAE.HU: Miért jó csoportban dolgozni?

Hitter Magdolna: Számomra több okból is meghatározó élmény a csoportban dolgozás, de két fontos elemét mindenképp kiemelném. Egyrészről az önreprezentáció kérdése, tehát amíg saját, egyéni érdekből nem keresnék meg galériát, kiállítóhelyet, nem promotálnám magam, addig a csoport érdekében megteszem – nyilván önbizalmat ad, hogy egy közösség érdekében cselekszem, akik (úgy gondolom) megérdemlik a figyelmet. A másik, és talán legfontosabb pedig, hogy az együttműködés során felmerülő bármely elméleti témát, vagy problémafelvetést, esetleg művészetpolitikai kérdéskört különböző nézőpontokból vizsgálunk. Nem ritka, hogy véleménykülönbségek keletkeznek a csoporttagok között, amelyek lehetőséget teremtenek a nézőpontok kiszélesítésére, és ilyenkor úgy érzem, hogy általuk képes vagyok a dolgokat egy átfogóbb rendszerben vizsgálni, és talán sikerül közelebb jutnom valamiféle igazsághoz, vagy legalább is fontos megállapítások kimondására késztet.

Ilka Rita: Én úgy érzem magam képzőművészként, mintha anyagi tőke nélkül egy életem végéig tartó építkezésbe fogtam volna "jajah.. ez után a gyerekszoba jön, de most a hajópadlóra gyűjtök, majd decemberre meglesz a pénz, akkor tudjuk csak elkezdeni, addig az előszobában alszunk szivacson. Jövő ilyenkor meg jöhet a konyha". Irdatlan erőfeszítések, amiből senki nem lát semmit, csak azt, hogy 4 éve ugyanazt a pulcsit hordom, és, hogy baromira nem akarok arra a kérdésre válaszolni, hogy „mi a helyzet?”. Azt hiszem, ha ezt teljesen egyedül kéne csinálni, akkor hamar belekeserednék.

PRAE.HU: Ez az est egy figyelemfelhívás, egy gag a művészetfinanszírozási őrületben. Vannak pozitív élményeitek is a művészet és pénz terén?

Horváth Csilla: Természetesen azért csurran-cseppen néha valami. A csoportból idáig két tagunknak is támogatott művészházi helye volt, ami már önmagában is nagy anyagi és szellemi segítség egy pályakezdőnek. Győri Blanka most rezidencia-programon van, ezért sem lehet velünk, illetve már közösen és egyéni utainkon is akadtak pályázati sikereink. Az így kapott támogatások azonban nagyon ritkán átláthatók, és igen esetlegesek. Nagyon szűk a kínálat az olyan anyagi segítséget nyújtó tenderek terén, amelyek a friss munkák létrejöttét támogatják. Ezek hiányát érezzük talán a legfájóbbnak.

PRAE.HU: Erről szól a péntek este is, a Laborban lesz juke box is, ha jól tudom, ezt a számot lehet majd kérni? Mire készülhetünk még?

Hitter Magdolna, Ilka Rita: Lehet ezt is persze, és még rengeteg mást, de kizárólag pénzzel kapcsolatos számot lehet kérni 5 forint ellenében (ha valaki többet ad, nem bánjuk)! Az eseményt Novák Erik (képzőművész, producer, filmrendező) fogja bevezetni, akinek ötven éves korára sikerült elérnie, hogy teljes mértékben azzal foglalkozhat, amit szeret csinálni. Számításaink szerint sikerül majd jót buliznunk együtt, a pénztelen művészek, mint jelenség okán. Végezetül hozzáfűzném, hogy „a pénz nem boldogít, de hiszen olcsó húsnak híg a leve, de legalább sírva vigad a magyar...”

 

Art for money, money for Art

– egy estés virrasztás meg nem valósult műalkotások felett –

Labor Bp

(1056 Budapest, Képíró utca 6.)

2017. július 7. 19:00-22:00

Képek: Lipták Ágnes

nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés