bezár
 

Felhasználói adatlap

Felhasználó által feltöltött tartalmak:

Rajzolt óda a természethez
A holland Michaël Dudok de Wit az első külföldi rendező, aki felkérést kapott közös munkára a kultikus Ghibli Stúdiótól. A minden idők legsikeresebb japán animációs stúdiójában készült lenyűgöző munka, A vörös teknős a természet erejét és szépségét méltatja, miközben az ember benne elfoglalt helyéről és szerepéről, a harmónia lehetőségéről és a körforgásról tesz fel kérdéseket.
A rögeszmévé lett bosszú
A Screen Magazin egykori filmkritikusa, ma koreai kultrendező; morális dilemmák kibontójaként és több nézőpontot ütköztető, agyafúrt módon szerkesztett narratívák felvázolójaként vált világhírűvé. Park Chan-wook a versenyprogram egyik nagy visszatérője a Cannes-i Filmfesztiválon. Itt kérdeztük egy kerekasztalos interjú során szemet gyönyörködtető legújabb munkájáról, A szobalányról, amelybe ezúttal a szokottnál több érzékiség és kevesebb erőszak került.
Igyekszem elkerülni a voyeurizmust
Alain Guiraudie hősei rendre menekülnek és a természetben, illetve alkalmi szexuális kapcsolatokban találnak oltalmat. Ez történik két legfrissebb filmjében, Idegen a tónál című fülledt, feszült queer thrillerében, amiért három évvel ezelőtt a cannes-i Un Certain Regard szekció fődíját kapta, és soron következő rendezésében, az Állva maradniban is, ami pedig már a versenyprogramba kapott meghívást. A francia filmes ezúttal egy felelősségfóbiás, alkotói válsággal küzdő forgatókönyvíró küzdelmét, félelmeit és szexuális ébredését tárja elénk. Kerekasztalos interjú keretében kérdeztük a rendezőt a Cannes-i Filmfesztiválon.
Égető kérdések
Ha „dinamikusan fejlődő cégnél dolgozni és fiatalos csapathoz tartozni” azt jelenti, hogy a túlóra a magánéletet útjába áll, a „business talk” felváltja az emberi beszélgetéseket, az egyéniség elveszik az uniformis mögött, akkor csak a művészet menthet meg a kiüresedéstől. Nem kevesebbet állít a Toni Erdmann, az idei Cannes-i Filmfesztivál nagy meglepetése. 
A szabály, az szabály
Utolsónak mondott filmje alapos és megindító tanulmány az ember értékéről, adatbázisba vezethetőségéről, valamint a társadalomban uralkodó szabályok rugalmatlanságáról. Ken Loach méltó módon búcsúzik a nézőitől. Már ha ezután meg bírja állni, hogy ne emeljen szót a társadalmi igazságtalanságok ellen. 
Előfordul, hogy rád csapják az ajtót
Andrea Arnold első Amerikában forgatott filmjében minden megvan, amiért a road movie-kat szeretjük: látványos tájképek, találkozások érdekes karakterekkel és pörgős hangulatfokozó zenék. Jócskán meg lehetett volna húzni a dalokat és az epizódokat is, csökkentve ezzel az extrém hosszú játékidőt, de így is lendületes bulifilmet kapunk, szolid társadalomkritikával.
Zsánerfilmek a nagyvilágból
Hála az előzsűrinek, amely figyel a kontinensek részvételi arányára, a Rotterdami Filmfesztiválon a világ minden tájáról lehet friss filmeket látni. Érdemes minden évben elzarándokolni ide, ha a Hollywoodon túli műfajfilmes felhozatalra is kíváncsiak vagyunk. Ezeknek a filmeknek a nagy része ugyanis nem jut el az európai mozikba.
Eltévedve, GPS nélkül
A Rotterdami Filmfesztivál idei programjába szép számmal kerültek útkereső történetek a világ különböző sarkaiból, zsákutcába jutott, meghasonlott hősökről, akik nem tudnak eligazodni saját életükben. A modernizmus tipikus kérdései még mindig érvényesek, csak át kell fogalmazni őket.
Szoríthatunk az Oscarért a Saul fiának
Nemes Jeles László és alkotótársai a napokban vették át Los Angelesben a Golden Globe-díjat, amit első alkalommal kapott magyar film. Három nappal később a Saul fia bekerült az Oscar-döntőbe, a „Legjobb idegennyelvű film” kategóriájában versenyez. Pár órával a jelölés kihirdetése után a stáb tagjai rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelyen a film eddig bejárt útjáról és későbbi sorsáról beszéltek. Az esemény leginkább olyan volt, mint a sajtó és a stáb oldott hangulatú közös ünneplése.
Lerághatatlan csont
Poe, a romantikus horror atyja a filmesek kimeríthetetlen inspirációs forrása, mozgassanak akár élő szereplőket, vagy animáltakat. Raul Garcia rajzfilmes adaptációja öt közismert írást elevenít fel a kultikus szerzőtől. Alkotói sokoldalúságát bizonyítandó, különböző grafikai stílusokban próbálja ki magát. Ha eredetiséget nem is, kellemes borzongást mindegyik epizód tud nyújtani.
A női önmegvalósítás nem merül ki a gyereknevelésben
David O. Russell új filmje az anyaság és a karrier összeegyeztethetőségének nehézségét illusztrálja, és közben  sorra veszi a saját vállalkozás útjába gördülő akadályokat. A film állítása kezdettől fogva nyilvánvaló: a háztartásbeli szerepből még egy olyan ambíciózus fiatal nőnek sem könnyű kilépnie, mint amilyen Joy.
Büntetlenül nem lehet mindenkin átgázolni
Jól felépített forgatókönyv, az első képkockától az utolsóig fenntartott feszültség és szemet gyönyörködtető kameramunka. A Félvilág igényes thrillerként végre betölti a gyakran emlegetett űrt a kortárs hazai zsánerfilmes palettán. Szász Attila és Köbli Norbert második közös munkája az ünnepelt orfeumi táncosnő, Mágnás Elza történetét dolgozza fel, aki a havi apanázsért a testével, gőgös viselkedéséért az életével fizetett.
A fiam jobb ember lesz nálam
A próféta (2009) és a Rozsda és csont (2012) kétszeres César-díjas forgatókönyvírója ezúttal nem Jacques Audiard-ral dolgozott, elkészítette első saját rendezését. A különböző műfajokat összemixelő Cowboyokat a "Rendezők Kéthete" szekcióban mutatták be az idei Cannes-i Filmfesztiválon, itt beszélgettünk Thomas Bidegainnel egy kerekasztalos interjú során a film aktualitásáról, a Vadnyugat-rajongó európaiak szubkultúrájáról és a négy országban zajló forgatásról.
A nő, aki szembeszállt a korrupcióval
Egy fiatal holland politológus Guatemala első női főügyészét követte kamerájával négy éven keresztül. Claudia Paz y Paznak a világon elsőként sikerült elítélnie országa korábbi diktátorát népirtásban való bűnösségért, és ezzel saját életét is kockára tette. A politikai thrillernek is beillő feszes tempójú dokumentumfilm nemcsak az elhivatott ügyésznő alapos karakterrajzát kínálja, hanem a közép-amerikai országban tomboló korrupcióról is átfogó képet ad.
Könnyebb volt a bárányokat instruálni, mint a színészeket
A héten mozikba kerülő izlandi dramedyvel, a Kosokkal a szigetországban kibonakozó filmes sikerszéria új szintre lépett. A két introvertált gazda közti piti testvérharc története meghódította az európai filmvilágot, az összes fontos fesztiválon bemutatták az idén. Cannes-ban megnyerte az Un Certain Regard szekciót, a kritika és a közönség egyaránt imádja. A sikeres karrier kapujában álló Grímur Hákonarsonnal a Karlovy Vary Filmfesztiválon beszélgettünk.   
Mosolyogni tessék!
Az élet tökéletes Kim Dzsongun vezetése alatt. Ezt tanulja minden gyerek az iskolában, erről beszélgetnek odahaza a családtagjaikkal is. Vitaliy Manskiy látszólag propagandafilmet forgatott Észak-Koreában, de azzal, hogy a készítés körülményeit is lefilmezte, valójában az elnyomás mechanizmusát dokumentálta. Az etikailag igencsak megkérdőjelezhető módszerekkel készült film feltárja, mi a „jólét” ára a kommunizmust és az antiglobalizmust ötvöző dzsucse eszme hazájában.
Íratlan törvények
Victor Dement The find című elsőfilmjében a karakterfejlődésre helyezi a hangsúlyt: egy öregember két lépcsős pálfordulására, arra, ahogy ráébred: rosszul élte az életét. A forgatókönyv hiányosságaiért kárpótolnak a film különleges ritmusváltásai és a hófedte szibériai fenyvesekről készült szuggesztív totálok.
De mit eszünk holnap?
Juan Miguel Del Castillo elsőfilmje a spanyolországi munkanélküliségről, tömeges eladósodásról és kilakoltatási hullámról hoz híreket. A mind tematikájában, mind formanyelvében a neorealizmust idéző Food and shelter kritikus hangvétele miatt csak közösségi finanszírozással készülhetett el.
Ha kell, elviszlek a világ végére is
Hagyományos road movie, mégis kiemelkedik a mezőnyből. A kígyó ölelésének társ-forgatókönyvírója, Jacques Toulemonde Vidal különösen izgalmas filmet rendezett a szülői szerep nehézségéről, a felelősségvállalás kérdéséről, amelyből ismét kiderül, hogy a gyerekes viselkedés nem korfüggő. Az Anna tele van életörömmel, szenvedéllyel és latin temperamentummal, fordulatból viszont a kelleténél több került bele.
Leküzdhető távolság
A mexikói Alejandro Guzmán Alvarez készített egy filmet egy kórosan elhízott férfiról, aki számára a leghétköznapibb tevékenységek is kihívást jelentenek. Súlyos realista dráma helyett egyszerű mesét kapunk a másság elfogadásáról, stilizált karakterekkel és kis csodákkal.
Szeress, ha mersz!
A 12. Verzió Filmfesztivál programjában három film is foglalkozott azzal, hogyan hat a melegellenesség az LMBTQ közösség tagjaira. Mindhárom filmkészítő kelet-európai társadalmakat vizsgált, kortárs és rendszerváltás előtti viszonylatban. Egymás mellé helyezve őket kirajzolódik az összefüggés a politikai rezsimek által fenntartott heteronormatív diskurzus és a homofób érzelmek társadalmi elterjedése között.
A valóság határain túl
Jaco van Dormael a Legújabb testamentumban eljátszik a gondolattal, hogy Isten helyett egy tízéves kislány irányítja a világot. A nagy fantáziájáról és szokatlan történeteiről ismert belga rendezővel új filmje bemutatója után beszélgettünk a Cannes-i Filmfesztiválon. A kerekasztalos interjú végén még Yolande Moreau-t is sikerült elcsípnünk egy közös fotó erejéig.
Nyiss ablakot a világra! – Vasárnapig még tart a Verzió
A Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon 55 alkotást láthatunk 30 országból, öt budapesti és egy pécsi helyszínen. A szervezők külön szekciót szentelnek a migráció és a megfigyelés kérdéskörével foglalkozó filmeknek. Az idei fesztiválon először diákfilmes versenyprogram is fut, a ZOOM IN győztesét nemzetközi szakmai zsűri választja ki.
Rajzosok rajzása
A pályakezdő animátorokat felkaroló Primanima fesztivál negyedik alkalommal tárt friss, nemzetközi vizsga- és diplomafilmeket budaörsi közönsége elé. A más animációs fesztiválokon már díjazott alkotások újbóli elismerése mellett a Primanima saját felfedezéseket is tett. A válogatásban a grafikus animációk voltak többségben, és a szelekcióból az is kiderült, hogy a fiatal alkotók előszeretettel készítenek vígjátékokat és műfaji paródiákat.
Rossz nevelés
A Toto és nővérei felnőttek felügyelete nélkül cseperedő gyerekekről szól. Olyan kiskorúakról, akiknek egyedül kell dönteniük, hogy az idősebb rokonok példáját követve bűnözővé válnak-e, vagy a tisztességes utat választják. A rossz sorsok családi örökölhetőségét vizsgáló, rendkívül megrázó film idén minden jelentős európai dokumentumfilmes versenyt megnyert. Október 26-ig regisztráció nélkül megtekinthető az HBO GO oldalán.
Gondry-filmek svédelve
A Sundance zsűrijét és közönségét egyaránt meghódító coming of age mozi egy cinefil kamaszfiú és egy magányos leukémiás lány között szövődő barátság krónikája. A bájos, keserédes film valószínűleg itthon is sokak idei kedvence lesz morbid humora, érdekes karakterei és filmtörténeti utalásai miatt. Mégis, a történet minden elemét ismerjük már más filmekből, elsősorban Michel Gondry életművéből, amit Alfonso Gomez-Rejon rendezése is folyton eszünkbe juttat.  
Ha felidegesít, attól válhatsz aktivistává
Hubert Sauper pilóta öccse segítségével barkácsolt egy repülőt, és Franciaországból Dél-Szudánba utazott, hogy kamerájával végigkísérje az ország függetlenné válását. A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon kérdeztük a kalandos útról, alkotói döntésekről és a Barátként jövünk című filmje fogadtatásáról.
A saját anyjukra sem ismernek rá
A Doppelgänger-motívum csúcsra járatása, rafinált forgatókönyv, és annyi izgalom, hogy tövig rághatjuk a körmünket. A CineFest Osztrák Fókuszának utolsó vetítése Ausztria idei Oscar-nevezettje, a Goodnight Mommy (Ich seh, ich seh) volt. A Seidl Film gyártásában készült arthouse horror (esetleg pszichológiai thriller) Haneke-, M. Night Shyamalan- és de Palma-rajongóknak kötelező darab.
Mérges kígyók
A The Snake Brothers vígjátéknak álcázott testvérdráma, melynek középpontjában erkölcsi kérdések állnak. Az idei év egyik legnagyobb cseh sikere a CineFest versenyprogramjának keretében jutott el Magyarországra.
Állami párválasztó
Yorgos Lanthimos a cannes-i Zsűri Nagydíjával jutalmazott filmjét a magyar közönség a CineFesten láthatta először. A homár, amely a versenyprogram egyik legerősebb filmje, csípős szatíra a magánéletbe való társadalmi beavatkozásról. Az öniróniát sem nélkülöző film egy olyan disztopikus világ lenyomata, amelyben az egyének minden döntését a vezetők diktálják, még a szerelmi életük alakulását is. 
A világ a feje tetejére állt
A főhős imádott jazzklubja a tét, amikor hitelezője az asztalra csap: fizesse ki a tartozását. Másfél napja van arra, hogy összeszedje a pénzt, ehhez pedig fel kell hajtania a kintlevőségeit. Alexis Alexiou Athénban forgatott kisköltségvetésű neo-noirjában, a Wednesday 04:45-ben akcióthrillerbe hajló alaptörténet keveredik a film noir stílusjegyeivel, és mindez hangsúlyosan kortárs közegbe ágyazódik, a filmben hemzsegnek a görög válságra való utalások.
Kiút – van
Horváth Lili elsőfilmje visszafogott és egyszerű alkotás, amely a társadalom perifériáján élők felzárkóztatásáról és az ennek útjába gördülő akadályokról szól. Bár a szegénység a gyakori alapproblémák egyike a filmvásznon, a Szerdai gyerek annyiban kitűnik a hasonló filmek közül, hogy a hátrányt leküzdhetőnek, a tragédiákat feldolgozhatónak mutatja be.
A 12 méh hadserege
Nemes Gyula legújabb filmjének, a kilenc éve a legnagyobb titokban készülő Zerónak az „East of the West” versenyszekcióban volt a világpremierje. A Dusan Makavejev pimaszságát olcsó provokációra, globalizációkritikáját vádaskodásra cserélő Zero első vetítése kétség kívül a fesztivál egyik emlékezetes pillanata volt. 
Együtt nehezebb
Egy gyerekben, aki a feleslegesség érzésével nő fel, hihetetlen nagyra nő a szeretetéhség – ezt a gondolatot bontja ki a versenyprogramban bemutatott koszovói elsőfilm, a Babai.
Minden rajz megmozdulhat
Az idén 12. alkalommal megrendezett KAFF-on a verseny-, információs- és panorámavetítések mellett láthattunk kiállítást is, a 100 éves magyar animáció és a 30 éves KAFF történetéről, részt vehettünk Orosz István Sakkparti a szigeten című könyve, illetve a Macskássy Gyuláról szóló monográfia bemutatóján, valamint a magyar animációról szóló nemzetközi konferencián is. A program pedig különösen erős volt, olyan sok kedvenc filmünk lett, hogy alig győzzük felsorolni őket.
Szervezett utazás a bajuszkötők szigetére
Tavaly diplomáztak a MOMÉ-n közös vizsgafilmjükkel, a Limbo Limbo Travellel, amellyel Annecyben versenybe kerültek, a Friss Húson begyűjtötték a Legjobb Animációnak járó díjat és a Krakkói Filmfesztivál Silver Dragon díját is. Kreif Zsuzsanna és Zétényi Borbála azóta egy sorozat készítésébe is belefogott, mindkettőjük nagy kedvence, Kovásznai György egy meg nem valósult filmterve alapján. Amikor a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon leültünk beszélgetni a munkáikról, kiderült, hogy a filmjeik mögött maró társadalomkritika és polgárpukkasztás helyett inkább a játékosság szándéka és különleges fantázia áll. Munkáik szatirikusak, karikatúra-jellegűek, zabolátlanok, frissek, de legfőképpen merészek.
Mindig is kísérletező típus voltam
Generációk nőttek fel a legendás Magyar népmesék sorozaton, amelynek közel 50 epizódja köszönhető neki. Horváth Mária, illetve, ahogy Kecskeméten mindenki szólítja: Horimari, a Kecskeméti Animációs Filmstúdió egyik alapító tagja, ahol 1971 óta dolgozik animátorként, rajzolóként, animációs rendezőként. Az elmúlt években párhuzamosan dolgozott két 3D-s tévésorozaton, A Négyszögletű Kerek Erdőn, illetve a Cigánymeséken.
Ahol virágzik a szerzői animáció
A 30 éves KAFF kiemelt panorámaprogramja Latin-Amerikára koncentrált, ahol a szerzői animáció huszonöt éve rendkívüli népszerűségnek örvend. A válogatásba 56 film került, összesen 13 országból. A szekció kurátora, Juan Camilo González kolumbiai animátor és animációtörténész hat tematikus blokkra csoportosította a filmeket,  az animáció határterületeiről szóló összeállításért pedig a szintén kolumbiai, de a prágai FAMU-n tanuló animációs filmkészítő, Laura Victoria Delgado volt felelős. Velük beszélgettünk a fesztiválon a latin-amerikai animáció aktualitásairól és arról, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a stúdióktól függetlenül dolgozó egyéni alkotók.
Ehhez a filmhez fegyelmezetten lehetett csak hozzányúlni
A rendhagyó vizuális megoldásokat használó, Auschwitzban játszódó magyar Holokauszt-film cannes-i premierjén lenyűgözte a szakmát és azonnal világsiker lett. A Saul fia nem láttatja a tömeggyilkosságot, mégis felkavarja és napokra hatása alá vonja a nézőt. A rendkívüli érzelmi hatást biztosító rendezői koncepcióról, a film fejlesztéséről és forgatásáról Nemes Jeles Lászlóval beszélgettünk a díjkiosztó előtti napokban.
Bizonyos emberek fájdalmát nem észrevenni?
A Saul fia az elmúlt harminc év legnagyobb magyar elismerését, a Zsűri Nagydíját hozta el Cannes-ból, azóta pedig akkora érdeklődés övezi itthon, hogy mind a tizenegy budapesti premier előtti vetítésre elkapkodták a jegyeket. A stáb tíz tagja sajtótájékoztatón vett részt a Corvin moziban, ahol a finanszírozásról, a forgatásról, az utómunka folyamatáról, a film itthoni és külföldi forgalmazásáról is szó esett. Nemes Jeles László elmondta, ő maga nem szeretne előtérbe kerülni, számára az a legfontosabb, hogy a filmről beszéljenek. Az már biztos, hogy világszerte 48 ország nézői között rengeteg szó esik majd róla, de az is lehet, hogy további országokba is eljut. Az Indiewire újságírói az Oscar-jelölés esélyét is rebesgetik.
Kosszarvak, ha összecsapnak
Mi kell ahhoz, hogy két konok öregember, akik negyven éve nem állnak szóba egymással, egy nap mégis szövetségre lépjen? Az, ami annak idején egymásra haragította őket: megrögzött ragaszkodásuk a birkáikhoz. Amíg Grímur Hákonarson izlandi nyelven forgatott szatirikus testvérdrámája a fesztiválon elkerülte a kritikusok figyelmét, az Isabella Rosellini által vezetett zsűri csendben neki ítélte az Un Certain Regard szekció fődíját. A döntés sokakat meglepett, mivel a Hrútar hangulatos vidékmozi néhány jól eltalált jelenettel, de összességében nem túl emlékezetes darab.
Az ellenállás hasztalan
Az Un Certain Regard szekcióban vetített Las Elegidas az elnyomás természetéről készült tanulmány, amely a mexikói lánykereskedelem bemutatása kapcsán elemzi a hatalmi szintek kialakulását. A történet a számtalan bűnszervezet egyikére koncentrál, amelyet egy háromtagú család, egy apa és két fia épít ki Tijuana nyomornegyedében. David Pablos második egész estés filmje érett filmkészítői attitűdről árulkodik. A nézők sokkolásánál jobban érdekli azon folyamatok felfejtése, melyek fenntartják a prostitúció gépezetét, és újratermelik a bűnözést a legszegényebbek között.
A fiú, aki nem akarta megenni a barátját
Az Un Certain Ragard szekcióban bemutatott Lamb az első etióp film, amely Cannes-ban versenybe kerül. A megmosolyogtató helyzetekkel teli, ragyogó színekben pompázó, szeretetteljes alkotás Yared Zeleke elsőfilmje, amely francia, német és norvég koprodukcióban készült el. Coming of age történet egy fiúról, akinek semmije sincs a világon egy Chuni nevű vörös szőrű bárányon kívül. Folyton nélkülöző rokonai azonban nem ilyen szentimentálisak, ők a birkában csak egy bőséges vacsora lehetőségét látják. Amíg nyálukat csorgatva tervezgetik, hogyan sütik majd meg a küszöbön álló ünnepen, Ephraïm mindent bevet, hogy megmentse egyetlen barátját. Utoljára Chaplin Aranylázában mosódott el ennyire a határ útitárs és élelem között.  
Egyszer a vörös lámpát is le kell oltani
A kabarétáncos Angélique-nek hatvanévesen lehetősége nyílik szögre akasztani a neccharisnyát és újrakezdeni az életét. Csak az a kérdés, akarja-e igazán. Az eddig színészként dolgozó Samuel Theis saját anyja történetéből írt forgatókönyvet, és személyesen neki osztotta a főszerepet két rendezőtársával (Clair Burger, Marie Amachoukeli-Barsacq). A Party Girl egyszerű cselekményéből bonyolult élethelyzet rajzolódik ki, abban pedig egy rendkívüli személyiség. Az elsőfilmes trió nem akármilyen bátorítást kapott a filmes karrier folytatására: 2014-ben Cannes-ban ők kapták az Arany Kamera-díjat.
Nercbunda és svájcisapka
Todd Haynes legújabb rendezésében ismét előkerül a társadalmi tabuk miatt be nem teljesülő szerelem. Akárcsak Távol a mennyországtól című Douglas Sirk-remake-jében, a helyszín ismét az ’50-es évek Amerikája, az akadályok ezúttal egy leszbikus kapcsolat elé gördülnek. A rendezőt most is foglalkoztatja az osztálykülönbségek és a betegségnek tekintett homoszexualitás problémája. A társadalmi tabuk miatt az anyaság és a boldog párkapcsolat összeegyeztethetetlenné válik. A cannes-i versenyprogramban vetített Carol az Idegenek a vonatont és a Tehetséges Mr. Ripleyt is jegyző Patricia Highsmith regényének remek adaptációja. 
A kaddis nem elég
Nemes Jeles László Cannes-ban versenyző alkotása igazi újdonság a korábbi Holokauszt-filmekhez képest. A Saul fia anélkül válik hátborzongatóvá, hogy akár egyetlen sokkoló képet használna. Az Erdély Mátyás operatőrrel való közös munkából a látás korlátozottságát megidéző különleges látványvilág született, amelyet a hallás irreális felerősödését imitáló zörejezés ellenpontoz. Az egyedi hangvételű, különösen felkavaró alkotás már a premier napján kiváltotta a szakma egybehangzó elismerését.
A falak pedig beszélni tudnak
A Budapesti Építészeti Filmnapok zárásaként a Wim Wenders executive produceri munkájaként létrejött 165 perces filmopuszt, A kultúra katedrálisait vetítette két részben az Uránia mozi. A szkeccsfilm hat rendező munkáiból áll össze, akik fél-fél órában járnak körül néhányat a civilizáció fellegvárai közül, Kaliforniától Szentpétervárig. A kiválasztott épületek többsége kulturális intézménynek ad otthont (operaház, múzeum, könyvtár, hangversenyterem), de bekerült az összeállításba egy sivatag közepén álló tudományos kutatóközpont, sőt a fegyház is, amelyik állítólag a legemberségesebb a világon. A felkért filmesek maguk választották ki az épületeket, az esetleges szelekció pedig tematikus sokszínűséghez vezetett. A rendezői megközelítésmódok már nem mutatnak ilyen heterogenitást.
Öt Cannes-i filmet is behoz a Mozinet
Három Cannes-i versenyfilm, köztük Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje, a Saul fia és további két, a Rendezők Kéthete szekcióban bemutatott alkotás még az idén látható lesz a magyar mozikban.  
Nők a fedélzeten
Az idei Titanic programjában főszerephez jutottak a nők: a nyolc versenyfilm mellett A sötét oldal és a Valami vadság szekció több darabja is őket helyezte a középpontba. A fesztiválprogram sokszínűségét mi sem jelzi jobban, mint hogy a női filmek között éppúgy akadt társadalmilag elkötelezett szerzői film, mint markáns zsánermozi, sőt még egy exploitation musical is.
Kell az absztrakció a művészethez
A Ludwig Múzeum kiállítóterének falaira a napokban olyan fotók kerültek ki, amelyek egy részét korábban még az alkotójuk sem látta. A Fényképezte: Zsigmond Vilmos című nagyszabású kiállítás közel 150-et mutat be az Oscar-díjas operatőr fotóiból, köztük olyanokat, amelyek eddig előhívatlanul lapultak a fiók mélyén. A Budapesti Tavaszi Fesztivál a gyűjtemény megnyitójával indult, amelyen maga a 85 éves mester tartott tárlatvezetést. Elmesélte, hogy számára a fényképek töltik be a napló szerepét, így a segítségükkel fel tudja idézni az elmúlt 60 év eseményeit.
Vallomások futószalagon
Az Emmanuel Benbihy által elindított A szerelem városai franchise legújabb darabja Párizs és New York után Rio de Janeiróhoz fűződő románcokat vesz sorra tíz neves rendező (néhány esetben színész) tolmácsolásában. Az előző két filmes antológia stiláris sokszínűsége és megbocsátható banalitása után most egy meglehetősen egysíkú és felszínes imázsfilmet látunk, amely sztereotípiákon keresztül megragad ugyan valamit a város karakteréből, de a valósághoz pontosan annyi köze van, mint egy utazási irodában beszerezhető brossúrának.
Megkedveltük a brutalista betont, szerintünk szép!
A Budapesti Építészeti Filmnapok – speciális tematikája ellenére – eddig sem volt szűk rétegközönségnek szóló fesztivál. Az idei szelekcióba azonban a szokásosnál is több olyan film került, amely túlmutat azon, hogy kizárólag épületeket mutasson be. Ebben az évben a városi önszerveződő közösségekről szóló alkotások kerültek előtérbe. A népszerű téma beemelésével a fesztivál programja az eddigieknél is szélesebb közönséget tudott megszólítani. A legkelendőbb filmek, amelyekre előre elfogytak a jegyek, dupláztak is a Toldi moziban.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés