A beharangozottakkal szemben a beltéri megnyitón egy csepp víz sem fenyegette elázással a kíváncsiskodókat, mert Lak Róbert művészeti praxisának még nem része ez az alapelem. Érdemes nyomatékosítani ezt a határozószót, mivel a szabadkai születésű alkotó érdeklődése médiumok terén szerteágazó. Eddigi karrierje főként a festészet köré összpontosult, képei számos csoportos és egyéni kiállításon szerepeltek Franciaországban, Szerbiában, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában az elmúlt évek során. Azonban Lak művészeti közege mindig éppen az, amit az általa kifejezni kívánt koncepció megkövetel. Így történt, hogy életében most először a teljes teret betöltő, uszadékfából, kőből és fénymintázatokból álló installáció mellett döntött, hogy egy másfél éve formálódó ötletet életre keltsen.

A Found Nature névre keresztelt munka debütálása az egész galériát megtöltő közönség jelenlétében, Nemes Z. Márió szuggesztív, humoros beszédével indult. Nemes kommentárja először felhívta a közönség figyelmét a talált tárgyak meglelésének és interpretációjának „oroszrulett” játékára a művészet történetében, főleg a Duchamp-féle readymade forradalomtól kezdődően. A költő beemelte a gyártás és gyártódás fogalomkörét is, hogy ezúton tematizálja a művészeti jelentésadás és -nyerés komplex, morális kérdésektől hemzsegő problematikáját. Habár Nemes kritizálta az ideológiai readymade-k gyakori hajlamát a természetesen talált tárgyak jelentésének és esztétikumának elnyomására, az ISBN tárlatát ebből a szempontból figyelemreméltó kivételként értelmezte.

Lak Róbert akvatikus múzeumát azért érzem kifejezetten izgalmasnak, mert vannak ugyan ökológiai olvasatai is, mégis a fenti modellel szemben nem tudunk elvonatkoztatni az anyagok saját esztétikai akaratától, attól az erőtől, ami azt akarja, hogy felfedezzük... [A Found Nature] a látogató immerzív bekebelezésére törekszik, hogy ezáltal mi is a gyártódás részeivé váljunk, vagy felismerjük, hogy mindig is a részei voltunk.

Nemes Z. Márió azzal tetőzte gondolatmenetét, hogy rávilágított a térinstalláció fizikai szabályokat meghazudtoló, őselemek között álló minőségére, amely a nézőket szokatlan, bizonytalan befogadói helyzetbe kényszeríti – a szó szoros értelmében. A költő szerint mind a térben elhelyezett uszadékfák és kőformációk, mind a mélyvízhez hasonlatos atmoszférába csöppent emberek is „morfolódnak,” azaz változnak, alakulnak, így a megszokottnál aktívabb résztvevői állapotról beszélhetünk a kiállítás kapcsán.

A pincehelyiségben berendezett tárlat sejtelmessége nem csupán a félhomályban megbúvó, vetíttet hullámmintákban táncoló fadaraboknak volt köszönhető, hanem Roncsák Marcell elektromos gitáron megszólaltatott melódiáinak is. A rítikus, hömpölygő zene fokozta az installáció majdhogynem pszichedelikus erejét, arra késztetve a látogatókat, hogy a teremben időzve átadják magukat a zenei-képi-térbeli impulzusoknak, és beleolvadjanak a Lak Róbert által megidézett tengeralatti világba. Mivel a művész fontosnak tartotta a muzikális komponens szerepét, ez a kiállítás nyitvatartása alatt felvételről hallható, így azok a látogatók is élvezhetik, akik lemaradtak a szeptember 27-i megnyitóról.

Roncsák Marcell előadása a megnyitó után. Fotó: ISBN könyv+galéria © Lukács Máté 

Ahogy kifele kerestem az irányt az ISBN-ben létrehozott Atlantiszból, elgondolkoztam azon, mégis hogyan nézhetett ki a budapesti művészeti szcénában egyedinek számító projekt installációs folyamata. Lak Róbert kérdésemre válaszolva elárulta, hogy az imént 2,5 tonna kövön sétáltam végig, melyet család és barátok segítségével 2 nap alatt 8 ember szállított el Csepelről és hordott be a kiállítótérbe. „A bontásra még nem is akarok gondolni!” – nevetett a művész, aki saját munkásságának újabb állomásaként fogja fel a Found Nature-t, léptéke, koncepciója, és médiuma szempontjából egyaránt. Ez semmiképp sem jelenti, hogy Lak teljesen felhagy a festészettel, hiszen az ISBN-ben megtekinthető installációval párhuzamosan októberben 7-ig a Red Door galériában is kiállít. Az utóbbi tárlata Found in Nature cím alatt jeleníti meg a képeket, melyeket az ISBN-ben található természetes tárgyak sokoldalú alkotói folyamatának gerinceként inspiráltak.

„Külön is megállja mindkettő kiállítás a helyét, mivel két teljesen más szeletét mutatják be ugyanannak az anyagnak. Sőt, én azt éreztem, hogy egy helyen nem férnének meg, a meleg tónusú festmények megölnék a helyspecifikus installáció terét. Viszont izgalmas lehet a befogadó számára fellelni a párhuzamokat, amennyiben a ISBN-be és a Red Door-ba is ellátogat” – vélekedett Lak Róbert, ahogy a száraz, földöntúli belső térből kilépve visszatértünk az esős utcára.

Megnyitó. Fotó: ISBN könyv+galéria © Lukács Máté