Félig búcsúzni / A FÉLonline búcsúestje a Három Hollóban / PRAE.HU

A cinikus humorú Heroesofspenot oldal mémelt arról, hogy legtöbb esetben az irodalmi rendezvények azért büszkélkedhetnek teltházzal, mert nagyon korlátozott befogadóképességű helyszíneket választanak. Itt más volt a helyzet: jóval az esemény kezdete előtt elkelt a több mint száz jegy, meg is telt a Holló – még ha lassan is, de végül zsúfolásig. Mire elfogyott az estindító fröccsöm és felnéztem a tudósítás bevezetőjének körmöléséből, már dugig volt a hely fiatal irodalmárokkal és érdeklődőkkel. Miután ráhangolódásként az L1 formáció előadta a meditatív hangzásokat a szaxofon hipnotikusan ismétlődő dallamaival és dervistánccal vegyítő performanszát, Braun Barna, a FÉL alapítója felhívta a közönség figyelmét Maczák Orsolya Rita pop-up kiállítására, amely csak addig volt megtekinthető, amíg a búcsúest zajlott, valamint a FISZ-könyvvásárra, ahol többek között a FÉL szerzőinek kötetei is megvásárolhatók voltak.

Braun Barna

„A FÉL-estek sosem vették magukat túl komolyan” – vetítette előre az est kötetlenebb, lazább hangulatát az alapító, majd rövid beszédében elbúcsúzott a FÉLtől, amely bár aktívan frissülő portálként megszűnt, a rajta megjelent tartalmak online archívumaként továbbra is elérhető marad a szerkesztők, szerzők, olvasók felajánlásainak köszönhetően. Kiemelte, hogy egy fontos közös, pályakezdési tapasztalat volt a projekt, mely az évek alatt kinőtte magát, nagy publicitást kapott, sok szerkesztőnek pedig ismertséget, karriert hozott. Köszönetet mondott társainak és az olvasóknak sok mindenért, de „legfőképp a közös alkotás iránti alázatért”. Ugyanakkor kifejezte abbéli aggodalmát, hogy az átstrukturálódott, gyors ingerekre épülő digitális közegben a FÉL csupán adatállomány marad, ezért arra kérte a jelenlévőket, keressék fel alkalmanként a honlapot, kapcsolódjanak hozzá tudatosan, mint egy médiatörténeti korszak lenyomatához (a honlap ide kattintva elérhető). A számok nyelvén a FÉL 15 éves fennállása során négy évfolyamnyi print újság, három prezilap, egy online antológia és egy könyv jelent meg, valamint több, mint 2500 cikk és 500 szerző szövege.

Mokos Judit

A szóban forgó szerzők egy része Ruskó Eszter, művésznevén Girl in the mirror zenés improvizációihoz csatlakozva olvasott fel saját szövegeket, miután Ruskó előadta Csillik Kristóf A császár című versének megzenésítését, amely groteszk módon illett a búcsúesthez. Ezúttal is többynire versek hangzottak el, ahogy ez már megszokott a többfellépős felolvasásokon; több szerző is az elengedés, lemondás, búcsú aspektusait tematizálta; az első felolvasó, Szarka Károly például a szintén megszűnt JAK logóját viselte pólóján, illetve kiemelte, hogy Az én hibám című kötetét egy most épp megszűnőfélben lévő kiadó adta ki. Fehér Enikő felolvasás előtt bizakodva hívta fel a figyelmet arra, hogy Barun Barna pólóján a FÉL-logóból csupán az „ÉL” látszik, majd felolvasta Jelzések című ciklusát, illetve A nagy szélállat című, erőteljes, látomásos-szorongató versét. Ugyanakkor figyelmet érdemeltek Körtesi Mártonnak a nyelv gazdagságát kiaknázó négysorosai, Borsik Miklós futárversei, valamint Bíró Zsombor Mellőzöttek című, a kurrens kultúrpolitikai helyzetet problematizáló prózája. Soltész Béla egy, a FÉLonline felületén még 2014-ben közölt novellát olvasott fel, amely, ahogy a Végre megint, mint a háborúban cím is mutatta, újra aktualitást kapott. Mokos Judit pedig a FÉL 10. születésnapjára írt novelláját olvasta fel. Az első, bő kétórás felolvasóblokkot Mészáros Péter spoken word performansza zárta. A borderline-os Kisgömböcről szóló szöveg felébresztett a korábbi felolvasómaraton kábulatából, amely a szóviccek tobzódása és a szövegmennyiség miatt is némiképp fárasztóvá vált; a közönség nagyra értékelte a szöveg fanyar humorát és iróniáját.

Mészáros Péter

Miután egy hosszabb szünet alatt kiszellőztethettük a fejünket, a színpadot a fiatal irodalmat képviselő lapok, a Rost, a Nincs Online Folyóirat és az f21.hu szerzői foglalták el. Megfigyelhető volt a képviseleti líra erőteljes jelenléte, amely kifejezetten jellemző a legfiatalabb költőgenerációra. Ezek közül Kupihár Rebeka leszbikus kapcsolatokat tematizáló versei, illetve Bodor Emese Anarchista zsoltárok című verse volt a legátütőbb hatású. Emellett Ráday Zsófi Bálnagerinc című, burjánzó képiségű, sodró lendületű szövege, valamint Korsós Gergő A nagy találkozás című, okos humorú, az irodalmi pálya és az alkotás csúcs- és mélypontjairól szóló verse is kifejezetten emlékezetes színfoltjai voltak a második felolvasóblokknak.

(A fellépők teljes listája itt elérhető.)

felolvasók

nézők

Az est vége felé felbukkant egy kétes eredetű ezüstkacsa is, majd hamar el is tűnt, illetve levetítették a FÉLonline emlékfilmjét, amely személyesebb rálátást adott a FÉL létrejöttére, fontosabb állomásaira, a szerkesztőgárda és szerzők visszaemlékezésein keresztül. Azokból ugyanis volt bőven a még középiskolás Braun Barna által szerkesztett Fiatal Értékteremtők Lapjától a szerzők megszaporodása miatt létrehozott honlapon át a nagy sikerű versaukciókig. A nosztalgikus kisfilmet a közönség kitartó keménymagjának nevetése kísérte, végül lassan mindenki felszállingózott a felszínen kibontakozó afterpartira.
Az emlékfilm ide kattintva megtekinthető: