bezár
 

irodalom

2023. 04. 27.
Transzgenerációs csomópontok
Bemutatták a Jelenkor Kiadó három új verseskötetét
Tartalom értékelése (5 vélemény alapján):
Április 18-án a Jelenkor Kiadó hármas kötetbemutatót tartott az Ellátóházban. André Ferenccel (Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról), Falcsik Marival (Azt hittem) és Kemény Zsófival (Most vagyok soha) Csepelyi Adrienn beszélgetett.

Az estet André Ferenc zenéje alapozta meg – ő biztosította gitárjával és samplerével a zenei aláfestést a rendezvény során. A kibontakozó gitárjátékhoz csatlakozott Falcsik Mari háborús versével, majd a következő, dinamikusabb alapra André olvasta fel A kíváncsiság kegyetlensége című szövegét. Az eddigi mélyebb hangzásokat felváltó könnyedebb gitárszólóval kontrasztot képezve Kemény Zsófi olvasta fel Megbaszott királynők című versét.

a

Az első felolvasókör után Csepelyi Adrienn ismertette az est várható forgatókönyvét: „Nem tudjuk, mi lesz, de jó lesz.”, kiemelve, hogy a meglehetősen improvizatív beszélgetés várható. Elsőként André beszélt az improvizáció rá eső részéről: nem előzetes megbeszélés alapján választott zenéket az egyes versek alá, hiszen most volt alkalma először olvasni a másik két szerző kötetét; ugyanakkor a háborús közérzet, ami Falcsik versében is megjelent, jó támpontként szolgált. Kemény a felolvasni kívánt versek kiválasztási metódusáról elmondta, hogy bár többeket megkérdezett, teljesen eltérő válaszokat kapott; a Megbaszott királynők volt az egyetlen, amit ketten is javasoltak. Bár szereti a saját verseit, nem gondolja őket elég slamszerűnek ahhoz, hogy felolvasáskor „azonnal üssenek”. Falcsik Mari megjegyezte, szerinte egy ilyen estnél az a legfontosabb, hogy minél nagyobb arányban legyenek felolvasott versek; sokkal fontosabb, mint a beszélgetős rész, vagy hogy mit gondolunk (és pláne a költő mit gondol) a versekről.

kzs

Csepelyi elmondta, hogy a három kötetben sok összecsengés figyelhető meg, annak ellenére, hogy a szerzők pályáuk más-más szakaszában vannak, és életkoruk is eltér. André szerint ez többek között azzal is magyarázható, hogy Kemény Zsófival a sárvári írótáborban ismerték meg egymást, közös volt az indulásuk; ugyanakkor mindenkit ugyanazok a külső hatások érnek, mindenki ugyanabban a világban él, a hatásokra azonban mindenki a maga módján reagál. Csepelyi ezután arról faggatta Andrét, melyik az a három szó, amivel tudná leírni a kötetét. A szerző elmesélte, hogy egy szerkesztőprogrammal követi, mely szavak fordulnak elő a leggyakrabban a verseiben; a kötet egészét tekintve a víz, a föld és a szeretet fordult elő legtöbbször. Utóbbi kapcsán kiemelte, szeret kísérletezni az olyan „csúnya szavak” közhelymentes használatával, mint a hold, az álom stb. Fontos kihívás számára másképpen beszélni egyrészt az előző korokhoz, vagy más szerzőkhöz viszonyítva, másrészt a saját verseihez képest-Úgy véli, az élet nagy kérdései mindig kérdések maradnak, amire különbözőképpen keressük a válaszokat. Például más szerelmes verset írni most, mint a 70-es években.

ferenc

Falcsik ennek kapcsán kifejtette, hogy amikről beszélünk, az mindig ugyanaz, még ha más is a beszédmód. Vagyis minden háború összekapcsolódik, hiszen mindegyik esetében ugyanazok a morális kérdések merülnek fel; felolvasott verse ugyan a délszláv háborúhoz kötődik, de új aktualitást nyert az ukrajnai háború által. Falcsik úgy véli, hogy kötete címe tartalmazza azt a két szót, ami leginkább jellemzi az anyagot (Azt hittem).

falcsik

Kemény Zsófi hosszas fontolgatás után az időt, az időbeliséget említette, mint kötetének legfontosabb hívószavát. Csepelyi ezután arról kérdezte, mi a véleménye arról a közhelyes megállapításról hogy „a lányok nem beszélhetnek csúnyán” . Kemény Zsófi kifejtette, hogy már pályája elején sem érdekelt ez; bár a szülei próbálták a szép beszédre szoktatni, ő „mondta, ahogy a csövön kifér”, végül csillapodott a lendület; verseiben például ritkán alkalmazza a vulgaritást.

közz

A következő felolvasóblokk után – melynek tanulsága többek között az volt, hogy igenis léteznek jó instavers-oldalak – Csepelyi arról kérdezte Falcsikot, érez-e alkalmanként késztetést arra, hogy olvasásra ajánljon egy verset valakinek, akinek szüksége van rá. A költő elárulta, nem tesz ilyet; megírja a verseket, amelyek traumákat is feldolgoznak, bár nem direkt segítő céllal. Nem tud többet tenni a megírásnál, ugyanakkor nagyon boldog, ha megértik a szövegét és ezzel segít valakinek.

köz

Ezután André beszélt a kötet összeállításáról; fontos volt a Mastercard Alkotótárs pályázata, amelyet megnyert, és ezzel rákényszerült arra, hogy feltérképezze a versei csomópontjait, a kezdeti koncepicó alapján pedig kirajzolódhatott egy ív, amelyben  aprólékosan kidolgozott mikroösszefüggések és tágabb összefüggések egyaránt feltérképezhetőek. Többek között az archetipológiából és a szimbolizmusból is inspirálódott; fontos kérdés volt számára, hogyan teheti nyelvivé a közös tapasztalatokat; emellett Szenderák Bencének, a szerkesztőnek is hálás a közös munkáért.

aa

A moderátor zárásként arról kérdezte Kemény Zsófit, elkülöníti-e, milyen témákat akar prózában, illetve lírában megírni. Kemény csupán utólag fedez fel közös, jelentős motívumokat, témákat, amelyek egy adott időszakban foglalkoztatták, viszont ilyenkor minden műfajban ezekről ír. A kardinális kérdés tehát a műfaj által megkövetelt nyelvezet; egy slamhez képest egy forgatókönyv például sokkal képibb.

Végül az utolsó, az előbbiekhez képest könnyedebb zenével támogatott felolvasóblokk után az Ellátó sötétjében itt-ott elkezdtek növekedni a dedikálásra várók sorai a szerzők és a könyvespult előtt.

Fotó: Mariia Kashtanova

nyomtat

Szerzők

-- Endrey-Nagy Ágoston --

Endrey-Nagy Ágoston (2002, Mór) Málik Roland-díjas költő, kritikus, a KULTer.hu szépirodalmi rovatvezetője, a prae.hu újságírója. Jelenleg az ELTE BTK magyar szakán tanul. Tagja a Fiatal Írók Szövetségének.


További írások a rovatból

Szálinger Balázs volt a Költőim sorozat vendége
Kiszely Márk volt a Kötetlenül sorozat vendége
Bemutatták Márton Ágnes drámakötetét

Más művészeti ágakról

Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről
A 14. Frankofón Filmnapokról
Lugosi LUGO László utánkövetése – elhangzott az emléktábla avatásán


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés