bezár
 

film

2011. 04. 15.
Minden tégla a helyére kerül - a Diákzsűri díjazottja a Titanicon
Zuzana Liová – A ház (Dom)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Témáját és helyszínét tekintve a hozzánk talán legközelebb álló film az idei Titanic Fesztiválon Zuzana Liová szlovák rendezőnő alkotása. Magára ismerhet benne a Kelet-Európában élők többsége, ráadásul A ház precízen, drámai érzékenységgel és kellő empátiával mutatja be a családi kötelékek és térségi-nemzedéki örökség ambivalens, börtönként és védőhálóként is funkcionáló szövedékét.
A film története egészen hétköznapi. Imrich (Miroslav Krobot) egymaga épít házat saját telkén kisebbik lányának, Evának (Bárdos Judit), közvetlenül a sajátja és a nagyobbik lánynak (Lucia Jasková) szánt, azóta is üresen álló ház mellé. Eva azonban a legkevésbé sem erre a házra és az ez által jelképezett életre vágyik, hiszen spórolt pénzén Londonba akar utazni, hogy ott vállaljon munkát. A szigorú apa szeretete az önkényben ölt testet. Mindezt bonyolítja, hogy Eva beleszeret az angol tanárába (Marian Mitas), aki eleinte viszonozza is ezeket az érzelmeket, csakhogy éppenséggel nős, és van két gyereke, amit csak később jut eszébe közölni. A nagyobbik lány élete is zátonyra futott – ebben „nagy segítségére volt” iszákos, csélcsap férje, akinek a szülői házból való kitagadást és a pénztelenséget is köszönheti.
Bárdos Judit
Bravúros színészi alakítások teszik emlékezetessé ezt a ragyogóan megrendezett filmet, melyben minden szereplő, de még a statiszták minden rezdülése is igaznak hat. Az Eva szerepét játszó Bárdos Judit akármit mondhat, vagy tehet a film 97 perce alatt, minden azonnal ellenőrizhető az arcán, és a mohó kíváncsisággal csillogó kék szemein. Miroslav Krobot szűkszavú Imrich-je ugyancsak lebilincselő fanyar keserűségével, és minden esendőségével. A nagyobbik lány (Jana) sorsa, Lucia Jasková megformálásában a rosszul sikerült kitörés útját mutatja meg, annak minden érthető okát és lelki folyamatát feltárva.
Miroslav Krobot
A történetet is sikerült olyanra formálni – ami Zuzana Liová rendezői érdeme – hogy egyszerre érezhetjük szimbolikusnak és realistának, családregénynek és társadalomkritikának is ezt a filmet. A ház Eva, és képletesen a kelet-európai emberek börtönévé válik, ami talán nem is olyan rossz börtön, de mi szeretjük azt gondolni, hogy nyugaton még a kerítés is kolbászból van, vagy legalábbis szalámiból. Különböző értékrendek ütköznek össze a filmben, a generációk közötti nézetkülönbség éppúgy megjelenik, mint a Kelet és a Nyugat közötti ellentét. Ez is ismerősen hathat, hány családban hangzanak el vajon ugyanazok a veszekedések, mint A házban – miközben azt gondoljuk, hogy csak azért nem értenek meg a szüleink, mert nem a mi generációnk tagjai. De ez fordítva is igaz.
A ház
A filmnek talán egyetlen hibája van, mégpedig a befejezés. Túlontúl hepiendesre sikeredett, de talán jobb is így nekünk nézőknek, mert így legalább van perspektívánk a dolgok helyreállására, és a negatív kicsengés amúgy is csak tovább erősítené magányunkat és keserűségünket, az érzéseket, amik a hétköznapjainkat rágják, akárcsak a filmbéli szereplőkét. Így viszont hihetünk még a család erejében, és abban, hogy mindig van kire számítanunk.

Ezért aztán mindazoknak ajánlom ezt a nagyszerű filmet, akiket a gólya épp idáig volt hajlandó elhozni, Kelet-Európába, a félkész házak vidékére.

A ház a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál cseh-szlovák koprodukcióban készült versenyfilmje.

A ház (Dom) 
Rendezte: Zuzana Liová

Forgatókönyv: Zuzana Liová
Operatőr: Juraj Chlpik, Baset Jan Strítezsky
Vágó: Anna Ryndová, Maro Slapeta
Zene: Walter Kraft
Szereplők: Bárdos Judit, Miroslav Krobot, Marian Mitas, Tatjana Medvecká, Lucia Jasková
Forgalmazó: Fog'n'Desire Films
Színes
97 perc
www.domfilm.sk

nyomtat

Szerzők

-- Deák Péter --


További írások a rovatból

Alex Garland: Polgárháború
Csáki László: Kék Pelikan
Interjú Vermes Dorkával az Árni című első nagyjátékfilmjéről

Más művészeti ágakról

Kritika Kállay Eszter Vérehulló fecskefű című kötetéről
Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről
Beszélgetés Karosi Júlia jazz-énekessel
Kritika Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés