A kurátor elmondta, hogy a kiállítás koncepciója projektszerűen jött létre. Mint azt a tárlat címe – Magáért beszél – is mutatja, a kiállítás célja az alkotásokon keresztül képet adni a művészek állásfoglalásáról, teret hagyni a véleményformálásra különböző kérdésekkel kapcsolatban. Ezen kérdések a kiállításrendezés alapelvét képezték, a kiállításon való részvétel feltétele ugyanis három körkérdés megválaszolása volt, melyeket a pályázó művészek mindegyikének feltettek. A három kérdés közül az első a kortárs magyar művészet meghatározó tendenciáira kérdezett rá – egyénre vonatkozólag. A második arra a művészeti témára, mely az alkotót leginkább foglalkoztatja, a harmadik kérdés során pedig a műalkotás legérdekesebb megjelenési módjáról való személyes véleményüket mondhatták el az alkotók.

 

A kérdésekre adott válaszok alkotók és műveik kategorizálásában segítettek. Alapvetően három féle hozzáállás látszott megmutatkozni a kiállító művészek között. Ezen megközelítésbeli különbségekből született meg a kiállítás három szekcióra történő felosztása, a „Napi rutin – az ember esendő” kategória, „A médium mindegy, legfontosabb az üzenet” jelmondattal ellátott szekció és a „Kísérleti egoizmushoz” sorolható művészek munkáit bemutató egység.

A „Napi rutin – az ember esendő” szekciót végigjárva párhuzamot találhatunk az alkotó és mindannyiunk élete között, ezen művek ugyanis elsősorban társadalmi és politikai kérdéseket dolgoznak fel és értelmeznek – a médiától eltérő módon. Ezen kategóriába tartozik például Borsos János és Lőrinc Lilla munkája – mely a Pénzünk útjai címet viseli, s a műkereskedelemben forgó pénz útját késéri végig –, vagy a szintén anyagi kilátásokra reflektáló Nulla kilométerkő című munka. Ugyancsak ebben a szekcióban láthatjuk Szigeti Gábor Csongor munkáit, köztük a fényreklám sávokban futó Gyakran ismételt kérdéseket (FAQ).

A „Médium mindegy, legfontosabb az üzenet” szekció médiumközpontú – vagy épp ellenkezőleg; médiumközpontúságtól elszakadó – művei a médium jelentését értelmezik újra. Albert Ádám például Humboldt és Goethe dolgozószobáját jeleníti meg két és három dimenzióban, Ráskai Szabolcs grafikái, tanulmányai pedig a hagyományos papíralapú médium lehetőségeit használják ki. Az óriási nejlonmunka – Hatházi László és Antal Balázs műve – méretéből fakadóan a kiállítótér egészét uralja, s a távolból való szemlélésre késztet. Ide tartozhat még Siegmund Ákos diptichonja Greenberg-Rosenberg címmel, mely az ismétlés szükségszerűtlenségét és lehetetlenségét egyszerre hordozza magában.

 

A harmadik szekció, mely a „Kísérleti egoizmus” címet viseli olyan művészek alkotásait mutatja be, akik műveikben elsősorban saját önmeghatározásukra fektetnek nagy hangsúlyt. Az első emeleten látható munkák közül ide tartoznak Fischer Judit festményei, Fáskerti Zsófia egyszerre szellemes és mély tartalommal bíró szobrai, valamint Martin Henrik munkái.

 

A kiállítás célja tehát elsősorban a 40 év alatti művészek állásfoglalásainak különbözőségét egy tárlaton belül bemutatni, s ezen generációért (helyett) „magáért beszélni”. Petrányi Zsolt első kiállításrendezése a kilencvenes években szintén a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának Egyesületéhez kötődött, a jelen tárlat kurálása így méltó kezdete egy új korszaknak is, melyben a Magyar Nemzeti Galéria is fontos szerepvállaláshoz jutott.

Kurátor: Petrányi Zsolt. Támogatók: FKSE, MNG, NKA, Hungart, Mogul Audio Kft. Kiállító művészek: ALBERT Ádám, ANTAL Balázs, ASZTALOS Zsolt, BALÁZS József Tamás, BATYKÓ Róbert, BORSOS LŐRINC, Igor & Ivan BUHAROV, Kim CORBISIER, CZANK Ninetta, CZENE Márta, EMBER Sári, ERDEI Krisztina, FÁSKERTI Zsófia, FISCHER Judit, Andreas FOGARASI, GRUPPO TÖKMAG, HATHÁZI László, HORVÁTH Dániel, iski KOCSIS Tibor, KASZÁS Tamás, KEREKES Gábor, KIRÁLY András, KIRÁLY Gábor, KOKESCH Ádám, KORALEVICS Rita, Laci & Balázs, LORÁNT Anikó, MARTIN Henrik, MÉCS Miklós, MIKLÓS Hajnal, NAVRATIL Judit, ORAVECZ Tímea Anita, ORBÁN György, PUKLUS Péter, RÁSKAI Szabolcs, SIEGMUND Ákos, SOCIÉTÉ RÉALISTE, SZABÓ Eszter, SZABÓ Éva Eszter, SZABÓ Klára Petra, SZABÓ Péter, SZAF, SZEMZŐ Zsófia, SZIGETI Gábor Csongor, TIBOR Zsolt, TRANKER Kata, VÉCSEI Júlia.

A Magáért beszél – Az FKSE éves kiállítása megtekinthető a Magyar Nemzeti Galériában – 2011. szeptember 4-ig.