bezár
 

színház

2017. 05. 29.
Eljátszani a valóságot
Szürke Kertek kritika
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az RS9 Színházban bemutatott Szürke kertek megtörtént esetet dolgoz fel: az 1975-ös Grey Gardens című dokumentumfilmet viszi színpadra, és bár filmhűsége okán úgy tűnik, mintha ezzel keveset vállalna, mégis első sorban színházi minősége miatt szerethető.

Jacqueline Kennedy nagynénje, és annak lánya a nagypolitikától elvonultan élnek kettesben, vidéken, egy tragikus állapotú lakásban: tizenkét macskájuk mellett a környék mosómedvéi is gyakran látogatják az épületben sűrűn előforduló szemétkupacokat. A két nőt azonban ez nem igazán zavarja. Mindebben az igazi tragédia, hogy valóban megtörtént, ahogyan arról a Maysles testvérek 1975-ben készült dokumentumfilmje tanúskodik.

Szkéné színház

Az RS9 színház Vallai kertjében elhelyezett színházi szemét ehhez képest visszafogott, ráadául meglehetősen egyoldalúan elhelyezett mennyiség: nagy része a hetvenes éveiben járó anya, Edith Ewing Bouvier Beale - ismertebb nevén Big Edie - ágya körül van szétszórva a színpad bal oldalán, míg a jobb oldali ágy - amely az ötvenes lányé, Little Edie-é - környéke jóval tisztább és rendezettebb. Ám ahelyett, hogy beleszaladnánk  az alapanyag okán realistának sejtett értelmezés zsákutcáiba, szögezzük le: ez az elrendezés egy szimbolikus előadás jó döntése.

Szürke kertek

Az előadás ugyanis a leginkább a két nő kapcsolatára koncentrál, amelyhez hasznos a környezet stilizálása. A szűkebb térben csak még súlyosabbnak hatnak azok a kimondott szavak, amelyeket Big Edie vág a lánya fejéhez. Little Edie soha nem tudott a saját lábára állni, anyja - meglehetősen vádló hangnemű - magyarázata szerint azért, mert korábban sorban hajtotta el a gazdag kérőket. Aki ennek hallatán súlyos önsorsrontásra gyanakszik, nem téved. A gyanú akkor igazolódik be, amikor az anyáról kiderül, hogy remekül énekel, a lányról pedig, hogy nagyszerűen táncol. Ezekkel a képességekkel mindkettejük többet érdemelne, ők azonban inkább egymást vigasztalják, miközben fokozatosan betegszenek bele ebbe a furcsa vidéki semmittevésbe. Erre az állapotra kettejük közül inkább a lány reflektál, ami talán abból is fakad, hogy koránál fogva még mindig több esélye van kiteljesedni. Tisztábban lát az anyjánál, ahogyan az ágya környéke is rendezettebb.

Mindez nem működne, ha a két színésznő nem lenne együtt és külön-külön is nagyszerű. Pedig nem könnyű a helyzetük, tekintve, hogy valódi koruknál jóval idősebb figurákat játszanak. Ez azonban mintha nem jelentene nekik akadályt. Olyan minőséget látunk, ami azzal együtt is sajátos, hogy a jelmezekkel igyekeztek a lehető leghasonlatosabbá válni eredeti, dokumentumfilm-béli megfelelőikhez, és a mondatok nagy részét is szó szerint emelték át. Levkó Esztella mint Big Edie olyan csodálatosan bánik a hangjával, hogy amikor énekelni kezd, elhiszem neki, hogy most valami olyat hallunk, ami egy eddig a nagyvilág elől eltitkolt, a maga részéről mégis alaposan kiismert és kiérlelt képessége. Balogh Orsolya játéka pedig úgy simul mindehhez, ahogyan a bizonytalan, de gondolkodó lány a határozott anyához. Kettejük alakításában az anya nem egyértelműen rossz, ahogyan a lány sem egyértelműen jó. Sajátosan intim kapcsolatot látunk, amelyben a kétségekkel együtt is rengeteg szeretet van.

Szürke kertek

Alapvetően van abban valami megdöbbentő, ha egy színházi előadás egy dokumentumfilmből indul ki, különösen ha annyira filmhűen hozza az anyagot, mint a Szürke kertek. Érdekes paradoxon, hogy egy olyan történetből, mint amilyen a Grey Gardens valóban megtörtént esete, hogyan lehet egy ennyire jó érzékkel összerakott módon szimbolikus előadást létrehozni.

 

Szürke kertek

Az 1975-ös Grey Gardens című dokumentumfilm színpadi adaptációja.

Szereplők:
Balogh Orsolya: Little Edie
Levkó Esztella: Big Edie
Jerry: Kovács Dániel

Díszlet: Fekete Anna
Stylist: Gajárszky Szilvia
Jelmez: Gazdag Hajnalka


Rendezők: Balogh Orsolya és Levkó Esztella

 

Bemutató: 2017. február 10.

RS9 Színház

 

Fotók: Dobra Anett

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Stermeczky Zsolt Gábor --

1992. Budapest. Főleg Rákospalota és Újpest határmezsgyéje. Zene, színház, irodalom. Költő, író, kritikus, hobbizenész, durván alkalmi slammer. Megjelent könyve: Tévedések tárgya (2018, Scolar, verseskötet)


További írások a rovatból

színház

A jó, az aktuális, a kortárs színházat keressük A jó, az aktuális, a kortárs színházat keressük
Háttérbeszélgetés Kulcsár Edit fesztiválszerzővel a MITEM létrejöttéről, létjogosultságáról, egyedi, sikert generáló ismertetőjegyeiről, motivációról, célokról
színház

Tarr Béla utolsó utáni szava Tarr Béla utolsó utáni szava
Missing People (Hiányzó emberek) Tarr Béla mozgó csendélete a Bécsi Ünnepi Heteken
színház

Karneváli bolondozás szerelmi körítéssel Karneváli bolondozás szerelmi körítéssel
A Sok hűhó semmiért a tbiliszi Ifjúsági Színház előadásában
színház

Előző héten még kellékek után szaladgáltunk… Előző héten még kellékek után szaladgáltunk…
A Létra Kulturális Egyesület Ébredés című darabjának budapesti bemutatóján jártunk

Más művészeti ágakról

Sziget Fesztivál, 2019. augusztus 12.
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Mindenből lehet meríteni Mindenből lehet meríteni
Interjú Maurer Dórával külföldi élményekről, lehetőségekről, fordulópontokról és képzésekről
Lábjegyzetek a kortárs autódesignhoz


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés