art&design
2022. 06. 06.
„Vigyázz, a kert a hídon túl már dzsungel. / Arra vesznek el a legvakmerőbbek. / Változnak liánná, tigrissé, kővé, / S nem gondolkoznak a kert titkáról többet.”* A PRAEda kéthetente hétfőn megjelenő kiállítás- és eseményajánló cikksorozat, melyben korábbi gyakornokok, és most már jelenlegi szerzők mutatják meg saját szemszögükből, hogyan választják ki azokat a képzőművészeti programokat, amelyekről nem érdemes lemaradni. Célkeresztben Lang László** kiállításajánlói.
2022. 06. 02.
A Képező galériaterében megrendezett kiállításon csak tájképeket látunk, melyeken néhol egy-két épület vagy szobor is szerepel. A német romantika tájképisége mellett ábrázolásmódjában Kondor Attila a reneszánszhoz nyúlik vissza, de megjelennek az indiai kertek is. – Kondor Attila kiállításáról Vékony Délia esszéje olvasható.
2022. 05. 30.
A Magyar Képregény Szövetség 17. alkalommal rendezi meg az ország legnagyobb képregényes rendezvényét június 3. és 5. között. A vásárra június 5-én, vasárnap 11 és 17 óra között kerül sor a Dürer Kertben, ahol képregényes programokkal, beszélgetésekkel, előadásokkal, workshopokkal is várják az érdeklődőket.
2022. 05. 23.
Vigyázz, a kert a hídon túl már dzsungel. / Arra vesznek el a legvakmerőbbek. / Változnak liánná, tigrissé, kővé, / S nem gondolkoznak a kert titkáról többet.* A PRAEda kéthetente hétfőn megjelenő kiállítás- és eseményajánló cikksorozat, melyben korábbi gyakornokok, és most már jelenlegi szerzők mutatják meg azt saját szemszögükből, hogyan választják ki azokat a képzőművészeti programokat, amelyekről nem érdemes lemaradni. Célkeresztben Szakács Emese Bíborka** kiállítás- és eseményajánlói.
2022. 05. 07.
A Poli-P és Prae Kiadó szervezésében május 4-én került sor Poszthumanizmus és... című beszélgetéssorozat második részére, amely a poszthumanizmus és a képzőművészet témáját járta körül a Kis Présházban. A beszélgetés résztvevői Széplaky Gerda filozófus és esztéta, Győrffy László képzőművész, Lak Róbert képzőművész és kurátor, illetve Miklósvölgyi Zsolt, az artportal főszerkesztője voltak, akik a poszthumanizmus és a posztantropocentrikus gondolkodási stratégiák esztétikai dimenzióit kísérelték meg kontextualizálni, valamint összefüggésbe hozni a kortárs művészet kódjaival és vizuális kultúrájával.
2022. 05. 05.
A Fővárosi Önkormányzat megbízására készült tavaly novemberi kiállítás az utóbbi évek egyik fontos, mégis elszalasztott lehetősége volt: esély arra, hogy a köztéri műalkotásokról folyó beszéd a „szakmai” és döntéshozói körökből kiszabadulva végre demokratizálódhasson.
2022. 05. 03.
Festészet, textilművészet és szobrászat határterületén egyensúlyozó munkák találkoznak egymással egy forrásbarlangot megidéző installációban, mindez pedig csupán pár lépcsőfokkal az utcaszint alatt. A PINCÉben április 26-án nyílt kiállítás alapja négy, önmagában és helyspecifikusan is értelmezhető műalkotás, melyek Ioana Stanca és Vető Orsolya Lia ismeretlen, mikroorganizmusoktól és ősi lényektől burjánzó világába vezetnek.
2022. 05. 01.
Április 9-én nyílt a girlscanscan Tripping on Modernist Monuments – Ukraine, Moldova and Romania című kiállítása a Turbinában, amelynek fókuszában a posztszocialista országok történelmi és épített hagyatékának feldolgozása és rekontextualizálása áll. A magyarországi kétezres évek óta megkezdődött modernista épületbontások hatására újra fontos kérdéssé vált a műemlék- és örökségvédelem, amelyre a kilencvenes években született, kizárólag nőkből álló, építészettel foglalkozó kollektíva egy kutatásalapú kiállítás keretében reflektál.
2022. 04. 25.
Kecső Endre a Szolnokhoz közeli Martfűn nőtt fel, és a művészi pályára készülés évei, majd budapesti tanulmányai alatt is gyakran vendégeskedett a Szolnoki Művésztelepen. 2020 nyara óta a kolónia törzstagja, jelenleg a legfiatalabb alkotója. 2022. április 1–30. között tekinthető meg az Elvarázsolt ember című egyéni kiállítása a Művésztelep Kert Galériájában, mely az elmúlt másfél év folyamán Szolnokon készített alkotásait, törekvéseit összegzi.
2022. 04. 24.
A fényképezés szublimált gyilkosság, írja Susan Sontag, hiszen fényképezni más embereket olyan, mintha erőszakot tenne rajtuk a fényképész. Sajátságos helyzetet eredményez; az alkotó – mint Neogrády-Kiss Barnabás teszi – akkor is befelé figyel, mikor kifelé tekint, így a gyilkos és áldozat egy és ugyanaz az aktus során. E metafizikai öngyilkosság szorosan összefügg az önismerettel, mivel így apránként minden külsődlegességtől megszabadulhat az ember. Kérdés, mennyire áll készen arra, ami a folyamat végén várja.
