art&design / gondolat
2021. 09. 05.
Szeptember 2-án, a 92. Ünnepi Könyvhét első napján rengetegen gyűltek össze a Kis Présházban, ahol az esti programok közt volt Seregi Tamás Jövőbe szédülő lendülettel című tanulmánykötetének könyvbemutatója.
2021. 08. 17.
Az elmúlt évtized képzőművészeti tendenciái közül az egyik leghangsúlyosabb az ökológiai esztétika és a környezetvédelemi művészet megnyilvánulásai. Azonban mindennek gyökerekor, az 1960-as években, leginkább nem természetművészetről beszélhetünk, hanem egy grandiózus méretekhez vonzódó, galérián kívüli attitűdről, amelynek alapja a tájba való beavatkozás. A korai land art művészek a természeti elemeket és a tájat nyersanyagként, természeti médiumként használták fel – habár mai szemmel a végrehajtott változtatások környezetkárosítónak és agresszívnak tűnhetnek. Ez a természet feletti uralom azonban szorosan kapcsolódik az ember és környezetének viszonyrendszeréhez – gondoljunk csak a romantika idealizált természetfelfogására, amely eltávolít minket a természettől, tájjá redukálva azt. Ebben az érintetlen tájban már képtelenek vagyunk benne lenni, úgy látjuk, mint „természetes helyszín, egyszerre környezet, és az, amit magába foglal, egyszerre valóságos hely és annak szimulákruma, egyszerre doboz és minden tárgy, ami a dobozban van.”[1]
2021. 08. 03.
Alaposan átgyúrt állóképek a tudat túloldaláról és percmutatóhoz igazított, egyszemélyes világégések. Kattanások és kattintások a futóhomokszerű időfolyamban. Üdv! Ebben a játékban azt játsszuk, hogy irgalmatlanul nekiveselkedünk valaminek, miközben a hardver – azaz a testek – felismerhetetlenné torzulnak, a sztori pedig izzadságcseppekbe és hidegrázásokba kódolódik. Érzetszinten borzongat.
2021. 07. 28.
Amíg a világsajtó inkább a tech-óriások űrversenyére koncentrál, szinte észre sem vesszük, hogy mi, magyarok természetesen ezt a versenyt is megnyertük, méghozzá hamarabb, mint a milliárdosok, és már egy lépéssel előttük járunk. Ők még csak tesztelik az űrturizmus lehetőségét, viszont számunkra rendelkezésre áll egy űrkapszula a fővárosban, a Horizont Galériában.
2021. 07. 04.
Kellemes kerti összejövetellel, zenével kísért köszöntéssel indult Galántai György 80. születésnapja alkalmából rendezett „A jövő emlékei” című kiállítás megnyitója az Artpoolban, amely impozáns kapcsolati hálót vonultat fel. László Zsuzsa kurátorral, az Artpool munkatársával beszélgettem a kiállításról és a művész életpályájáról.
2021. 06. 21.
2021. június 18-án, pénteken este 19 órakor a Kis Présház légkondicionált belső terében keresztes zoltán underdogimages Oroszországban készült fotográfiáiból készült kiállítást M. Nagy Miklós nyitotta meg. Az alábbiakban az ő szövegét adjuk közre. A kiállítás júliusban megtekinthető a Kis Présházban (Budapest, Bartók Béla út 44.).
2021. 05. 28.
Jól tudjuk, amikor a művészet belép egy elmegyógyintézet kapuján, olyan helyre lép, ahol önmagával is dolga van. A 17. század kínzókamrákhoz hasonlító tébolydáit, az emberi kegyetlenségnek ezeket a manifesztumait a 19. század folyamán alakították át modern elmegyógyintézetekké. Az elmegyógyintézetek, ahogy mi ismerjük őket, annyi más mellett ugyanúgy a modernitás termékei, mint az autonóm művészet.
2021. 05. 07.
A művészeti tárgyú alkotás és a profetizmus, avagy Isten igéjének hirdetése bár sok közös jellemzővel rendelkezik, egy markáns különbséget mégis meghatározhatunk. Az egyik az embereknek szól, de az utóbbi az emberekért szól. Míg a művészeti alkotás a hatások és érzelmek kiváltásával operál, addig az igehirdetés a racionalitás útján próbálja megközelíteni az egyént.
2021. 04. 16.
Két kiállításon is jártam, amely Budapest mondhatni rozsdaövezeteiben, indusztriális környezetben mutatta be a kortárs művészet remekeit. Ezek a kiállítóterek azonban nemcsak a városban rejtekeznek, hanem az online világ tereit is megtöltik művészettel. Teszik ezt már egy éve, amikor kevés lehetőség jut arra, hogy személyesen keressük fel ezeket az izgalmas és érdekes kiállítótereket, és közben felhasználnak minden eszközt arra, hogy valamennyire pótolhassák a személyes jelenlét hiányából fakadó élményt.
2021. 03. 12.
Életrajzi könyv jelent meg „Csillapíthatatlanul szomjazzák a végtelent” címmel a tavaly elhunyt Reigl Juditról, a 20. század egyik jelentős festőjéről. A kötet szerzője, Gát János mély barátságot ápolt a művésszel, tíz éven keresztül havi egy alkalommal meglátogatta a Párizsban, később Marcoussis-ban élő alkotót. Gát János végül kötetbe rendezte Reigl Judit szavait, a beszélgetéseiket illusztrálta is az alkotó. „A rajzolás segít emlékezni, viszont már nem tudok rajzolni”* – mondta Reigl. Így lett a visszaemlékezésekből egy (ön)életrajz, egyben az utolsó műalkotása.
