bezár
 

art&design / kiállítás

Apró betekintés Dürer korába
Apró betekintés Dürer korába
Online tárlatvezetést tart a Szépművészeti Múzeum a „Dürer kora – Német rajzok és metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből” című időszakos kiállításáról. Akik még nem jutottak el a valós kiállításra, ne aggódjanak, mert a látogathatóságot október 18-ról január 10-ig meghosszabbították. A tárlat a Michelangelo-teremben tekinthető meg, ami az újranyitás óta funkcionál kisméretű kiállítótérként.
Technológia és könyvek összefonódása
Technológia és könyvek összefonódása
Első pillantásra mintha egy alagsori szerverszobába érkeznénk, mikor belépünk Mézes Tünde kiállítására. Állványokra és pusztán földre helyezett „laptopok”, felborult polcrendszer, üres falak, ahonnan még a naptár is a földre hullott. Csak a gépek zúgása hiányzik ebből a kopár térből – nem hallható, hiszen valójában gépek sincsenek. Közelebb lépve látszik csak, hogy az állványok fából vannak, a laptopok pedig igazából fekete falemez borítású beton- és gipszöntvények, amik inkább emlékeztetnek könyvekre – sőt vastagságuk végett enciklopédiákra –, mint gépekre.
Godot megérkezése
Godot megérkezése
Október 16-án elrajtoló Budapest Art Week egyik kísérőprogramjára, a Godot Labor – „KOL-LABOR” című nyitó kiállításra látogattunk el másnap este. A több(lépcső)fordulós tárlat világát Cserhalmi Luca esztéta, a galéria vezetője ismertette. A tárlaton fiatal, pályakezdő művészek munkái szerepelnek, magabiztosan elfoglalva helyüket a kiállítótérben. „Nem igaz, hogy a fiatal képzőművész ne lenne galériaérett” – ezzel a mondattal Cserhalmi Luca elvághatja a képzőművészeti szcénában régóta uralkodó beidegződést.
A csönd hangjai
A csönd hangjai
Kadosa Kiss József többek között festészettel, szobrászattal, grafikával, és hangszerek építésével foglalkozik. Számos egyéni és csoportos, hazai és külföldi kiállítása után ezúttal új tárlattal jelentkezik, alkotói pályájának válogatott munkáit most a Műcsarnok kiállítótermeiben láthatjuk.
Az érintések láthatatlan története
Az érintések láthatatlan története
Szántói Lilla "A látvány érintése" című első egyéni kiállításán három sorozattal igyekszik bemutatni az ontológiai érintést a hétköznapi érintkezéseken át a teljesen személyes, intim pillanatokig és ezek képpé alakításával.
A Gonosz Bálna
A Gonosz Bálna
Utópisztikus gyermekkora annak lenne, kinek naivitása ledönthetetlenné válna, és óvó szeretet tartaná távol felhőtlen játékát a felnőttek keserűségétől. Tudattalan viszont nagyon is hozzászoktunk meséinken és gyermekdalainkon keresztül a mérgezett almákhoz, fületlen és farkatlan tehenekhez, vagy égő házú csigákhoz – bár utóbbiról egy egész diskurzus kialakult, hogy a mindenki által hallott horrorisztikus, lakástűzben égő csúszómászóként kell értelmeznünk, vagy valójában a csigának "Az ég a háza ideki"-ként. Egy biztos, az életben a halál vagy a politika sokszor nem várt módon kúszik bele fiatalságunkba.
A hely és a tárgy szimfóniája
A hely és a tárgy szimfóniája
A Kiscelli múzeum tavaly októberében nyitotta meg a nemzetközi tendenciákba is illeszkedő, divat tematikájú kiállítását, melyet a meghosszabbítást követően egészen szeptember 6-ig csodálhattak meg a látogatók. Ragyogj! – szólított meg minket a kiállítás.
Vallás, mint társadalmi tudat
Vallás, mint társadalmi tudat
A múzeumok és kiállítóterek hosszas zárvatartása után nagy eufória újra (és még) kiállításokra járni, a Pannonhalmi Apátság főmonostorában megrendezett Vendég+látás című tárlat pedig méltóképp reprezentálta, hogy miért is hiányzott a közönségnek a múzeumlátogatás élménye. A vendégség szó a vendégek fogadását, ellátását jelenti az értelmező kéziszótár szerint. Ha ebből indulunk ki, akkor az Apátság a kiállításon megpróbálta vendégül látni többek közt azokat az embereket, akiknek a hit határozza meg mindennapjait, illetve azokat is, akiknek a hit már nem képezi a mindennapok szerves részét.
A figura reinkarnációi
A figura reinkarnációi
A budapesti Viltin Galériában június végétől egy hónapon át volt megtekinthető a Figura című kiállítás, amely kortárs magyar alkotóktól válogatott műveket vonultatott fel. A galéria kis, fehér falú helyiségében tizenegy műalkotás kapott helyet hét művésztől. Ezek bemutatták, ahogy a test egy figurába inkarnálódik a művészi anyag segítségével. Továbbá felvázolták a hívószó által kijelölt témának, a figura, avagy az alak újjászületésének a lehetőségeit a kortárs művészetben, azonban kontextusukból, narratívájukból, s ezáltal szentségükből kiszakítva azokat. Mi mit láthatunk ma ebből a művészi aktusból? Minderre a kiállítás válaszolt.
Hommage à Róna Viktor
Hommage à Róna Viktor
A Bajor Gizi Színészmúzeumban nemrég nyílt meg az év egyik várva várt kiállítása. 26 év telt el, hogy itt hagyott minket e nemzetközileg elismert táncművész-koreográfus, a magyar balett hungaricuma a Kádár-rendszer alatt. Miközben a kontinens összes fontos színpadán előadott, a hetvenes évektől a kilencvenes évek elejéig pedagógusi érzékét is kibontakoztatta. Számos nemzeti kitüntetésben részesült, és megkapta a Finn Fehér Rózsa érdemrendet. 1994-ben bekövetkezett halála hatalmas visszhangot keltett, levelek és táviratok özönlöttek a világ számos pontjáról. Óriási űr keletkezett utána. Halála után ez az első kiállítás, amely megemlékezik róla – reméljük, hogy nem az utolsó.
7   8   9   10   11   12   13   14   15 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés