bezár
 

art&design / kiállítás

Hova tűnt a lakástextil?
Hova tűnt a lakástextil?
A Határtalan Design kiállítás és az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál részeként látható a „Texhibition” című kiállítás a FUGA – Budapesti Építészeti Központban. A tárlat vállalt célja, hogy hidat képezzen a textilművészek generációi között, és hogy összművészeti közegben teremtsen bemutatkozási lehetőséget a pályakezdő művészek számára. A kiállított munkák mögött húzódó felvetés szerint a textilipar legfényesebb hazai évtizedei után is van okunk figyelemmel kísérni az ágazatot, mert tartogat még meglepetéseket. A kezdeményezés sok célt tűzött ki, noha azok nem világosak, így a végeredmény is egy némiképp zavarbaejtő összművészeti kísérletre hasonlít.
Boldogság, gyere haza…
Boldogság, gyere haza…
A pesti éjszakában valahol világít egy neonfelirat, egy üzlet cégére. Mintha csak a boldogságkeresőket igazítaná útba. Azokat, akiket Bihari Ágnes fényképez különböző városok utcáin, legyen az Budapesten vagy Mexikóvárosban. Ezeket a képeket láthatjuk az Artphoto Galériában.
Emléktereink
Emléktereink
Kontha Dora „Lélekképek” című polariodsorozatának összetettsége, lakonikus megfogalmazási módja magába foglalja mindazt, ami az alkotót – eddigi munkássága alapján – érdekli. Ám míg régebbi sorozataiban a fotográfia segítségével járta körbe alaposan külön-külön az időbeliség, az álom vagy épp a tér témáját úgy, hogy ezeknek lezártságot adott, addig a „Lélekképek” fotósorozatának rétegei egyik képről a másikra járva összefonódnak majd szétbontódnak, miközben esszenciálisan egyesítik magukban a korábban vizsgált tartalmakat. Az alkotások elodázzák a gyors interpretálást, azonban ezzel elősegítik a kontempláció lehetőségét – pont mint Pénelopé vászna.
Reflektált emlékezet
Reflektált emlékezet
Denigova (eredeti nevén Denisa Štefanigová) cseh kortárs művész organikus formái, nyers színvilága és lírai gondolkodásmódja emberi kapcsolatokban rejlő érzéseket jelenítenek meg, melyek sokfélesége széles szórást mutat. Leginkább a kék-piros színek pólusa fejezi ki a vágy, csábítás, remény, naivitás, csalódás és fájdalom vizuális formáit. Képei személyes élményeken alapulnak: szerelmi kapcsolatokban szerzett tapasztalatok, saját szexualitásának keresése inspirációs forrásként működnek, mindezek univerzálissá tétele pedig állandó kihívás számára.
A vallaurisi kerámia aranykora
A vallaurisi kerámia aranykora
A Francia Riviéráról legtöbbünknek a fényűzés, a monacói kaszinók előtt parkoló luxusautók, Nizza híres szállodákkal övezett tengerparti sétánya vagy éppen a Cannes-i filmfesztivál vörös szőnyegének sztárdömpingje juthatnak eszünkbe. Azonban a mediterrán terület egyben művészeti központ, ahol számtalan kiállítóhely, köztük száznál is több múzeum várja az ide látogatókat. Ezek egyike a Vallauris alig 25 ezres lakosságú községében található Museé Magnelli, musée de la céramique, amely Franciaország egyik jelentős 20. századi kerámiagyűjteményének ad otthont.
Bonckést nyújtani a művésznek
Bonckést nyújtani a művésznek
A Das Anatomische Theater színpadán szimultán vonultatja fel a 20. század eseményeit a színház boncmestere, Milorad Krstić, mindeközben pedig azt a kérdést teszi fel: mit mond el az előző század történelmi tapasztalatáról, hogy 1953-ban  megjelent a Playboy első száma, miközben Sztálint gyászolták a Szovjetunióban?  
Lavírozás a látható és a láthatatlan között
Lavírozás a látható és a láthatatlan között
Október 16-án tartották meg a „Láthatatlan spektrumok” című kiállítást kísérő tematikus tárlatvezetéssorozat második részét a Pannonhalmi Bencés Apátság Főmonostori kiállítóterében, ahol „Az ábra, a fikció és a spekuláció” került fókuszba. Frazon Zsófia, a kiállítás egyik kurátora, illetve Dejcsics Konrád, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója kalauzolta a résztvevőket, Gosztola Kitti, Albert Ádám és KissPál Szabolcs képzőművészekkel közösen, akik a kutatásalapú művészet tükrében mutatták be munkáikat. A programcím többféle asszociációt kelt; a tárlatvezetésen leginkább az oktatásban használt szemléltetőeszközök, illetve a művészeti kutatómunka spekulatív és fikciós vetületei kerültek előtérbe.
Agyagba szőtt víziók
Agyagba szőtt víziók
Rozsda Endre (1913–1999) sokszínű alkotói tevékenységével – köztük festményeivel, grafikáival és fotográfiával – az utóbbi időben több neves magyar és külföldi kiállítótér falain találkozhatott a nagyközönség. Azonban kevéssé ismert alkalmazott művészeti munkássága, amely textilek, plakátok, könyvborítók, sőt egy nagyszabású mozaik tervezése mellett illusztrációkra és kerámiákra is kiterjedt. E tanulmány a művész kerámiáinak világába kíván betekintést nyújtani, a dél-francia község, a modern fazekasság fellegvárának számító vallaurisi Musée Magnelli kerámiamúzeumban 2021. október 31-ig látható tárlat apropóján, ahol Rozsda egy kerámiatála is kiállításra került olyan alkotók mellett, mint Victor Brauner, Roger Capron vagy éppen Pablo Picasso.
Elköteleződve az arcok felé
Elköteleződve az arcok felé
Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 26. előtt állok. Felnézek, tipikus körúti látkép fogad; kosz- és szmogrétegtől szürke homlokzat terebélyesedik felém. A kaput övező két üzlethelyiség közül az egyik egy ázsiai étterem, a másik egy jellegtelen kocsma, a házszám mellett az emeleti esküvői és szalagavatói ruhaszalont hirdető kopott, rózsaszín betűs cégér függeszkedik. Pásztázom az épületet, hátha találok valami utalást, amiből következtetni lehet a ház történetére, valamit, ami túlmutat az „olcsót és sokat” körúti konzumerizmusán, de úgy tűnik, ha valami történetit akarok, be kell, hogy érjem az évtizedes porréteggel és szürkeséggel – azt viszont minden mennyiségben szívhatom magamba. Pedig 1944 júniusában itt húzódott meg a gettó határvonala, ez az épület a csillagos házak köré tartozott, s itt élt és rajzolt hónapokon keresztül a fiatal Gedő Ilka, az a művész, akinek rajzai most olyan intézmények gyűjteményeiben pihennek, mint a British Museum, a MET vagy a MoMA.
A techno mint életérzés
A techno mint életérzés
Az Aqb Project Space a Goethe Intézettel együttműködve mutatta be elsőként a „Techno Worlds" című utazó kiállítást, mely október 3-a után Amerika felé veszi az utat. A volt Haggenmacher sörgyár hatalmas épületének több termében rendezték meg a kiállítást, így aki nem tudta előre, hogy pontosan hova menjen, könnyen eltévedhetett – ez persze nyújthatta a felfedezés izgalmát (lüktetését) is, hogy bármilyen sorrendben bebarangolhattuk a kiállított techno világot.
3   4   5   6   7   8   9   10   11 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés