irodalom / könyv
2021. 11. 21.
Ez a könyv csapda. Olyanfajta mély verem, aminek jó a szaga és rossz az íze. Szvoren Edina Mondatok a csodálkozásról című kötetét tekinthetném rejtvénynek: belecsavarodok a nevekbe, fogalmakba, duplán és szimplán csűrt apróságokba. Végül becsavarodok.
2021. 11. 20.
A nagy Nyuca-könyvhöz való viszonyunk akaratlanul is kétoldalú. Szándék szerint hipnotikus mélyolvasásba bonyolódnánk, de mégsem tudjuk letörölni a szétolvadó, kaján vigyort, akár az északi, déli és revíziós nyucák kíméletlen harcáról, akár az operálj nyucává végleg című zseniális cabbitation-műfajú versről, akár az 1896-os budapesti Ezredéves Országos Kiállítás mezőgazdasági pavilonjának kétnapos nyúlmacska-jelenéséről olvasunk. - Csepregi János, Dániel András, Kollár Árpád: Nyuca című könyvéről Mizser Fruzsina írt rendhagyó ajánlót.
2021. 07. 09.
Egyszerre sok dologról szól Az iskola Topekában. Hétköznapi, néha kicsit a szó unalmas, de általában inkább az aha-élmény, a velem is megtörténhet értelmében – ami már csak azért sem meglepő, mert a regény nyíltan hordoz életrajzi ihletést.
2021. 07. 09.
Mucha Dorka első kötete nem mindennapi debütálás – ez a kijelentés sokszor, sokféleképpen elhangzott a könyv kapcsán, mégpedig nem ok nélkül. Bár a kötet megjelenésekor a #metoo mozgalom éppen világszerte tombolt, és a mű is hasonló cselekménybe burkolja igazi magját, nem nevezhető „erőszakregénynek” vagy ami rosszabb, „áldozati naplónak”. Hordoz ugyan magánvallomásos jegyeket és a naplószerűség formai határait is feszegeti, ám az elvárttól szinte szélsőségesen eltérően mozgatja ezeket a már ismert kódrendszereket.
2021. 06. 02.
Egy kívülálló számára a Balaton hangulata már közvetlenül a turistaszezon lezárulta után, szeptember közepe körül radikális változáson megy keresztül. Különösen az esték lesznek hirtelen sokkal sejtelmesebbek, melankolikusabbak, már-már félelmetesek. Akinek nem ez a természetes közege, a telet bizonyára még ennél is sötétebbnek képzeli, olyan időszaknak, amikor a tópart könnyedén egy skandináv típusú krimi helyszínévé változhat. Szlavicsek Judit erre a fantáziára játszik rá első, Légy/ott című könyvében.
2021. 06. 02.
Nincs könnyű dolga annak, aki Vida Kamilla verseskötetéről, a Konstruktív bizalmatlansági indítványról szeretne kritikát írni. Nehéz ugyanis szigorú műfaji keretek mellett megmaradni olyan könyvről írva, amely ennyire ügyesen, sőt, ravaszul (!) mossa el a határokat saját maga és az olvasó valósága között, akárha a könyv lapjairól két lapozás közt, mint hangyák, a betűk szépen felmenetelnének a kézfejünkre – és mi ezt közben szinte észre sem vesszük. Igyekszem hát belemenni a játékba, és csak reflektálok én is.
2021. 05. 20.
Juhász Tibor legújabb kötete, szemben a fülszöveg állításával, nem „az együttérzés verseit” tartalmazza. A kötet legjobb darabjai még csak nem is a nyomorról szólnak. Azt a (jobb szó nem lévén) kispolgári attitűdöt rögzítik, amely a szegénységről való beszédben, különösen annak földrajzi és egzisztenciális közelségében, uralkodó.
2021. 05. 11.
Annie Ernaux könyve egy trauma utáni nyomozás története, amelynek kevésbé a trauma, sokkal inkább a nyomozás a hangsúlyos eleme. A Lánytörténet részben hasonló módon küzd az elbeszélés nehézségeivel, mint az ottliki vagy mészölyi hagyomány, mégis jelentősen más élményanyaggal kell szembenéznie.
2021. 05. 03.
Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok címmel jelent meg Bárány Tibor, Hamp Gábor és Hermann Veronika szerkesztésében 2020-ban egy tervezett könyvsorozat első tanulmánykötete. Tanulmányai a 2019. február 14-én és 15-én a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék, illetve az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék közös szervezésében megrendezett konferencián elhangzott előadások nyomán készültek.
2021. 04. 30.
Amikor letaglózó szókimondásról és őszinte oknyomozó munkákról van szó, a Nobel-díjas belarusz újságírónő, Szvjatlana Alekszijevics nevét mindenképpen a műfaj legjobbjai között kell megemlíteni. A szerző több alkalommal is foglalkozott már a Szovjetunióhoz kapcsolódó témákkal és társadalmi tabukkal: ezen művek közé tartozik a Csernobili ima és az afganisztáni háborúról szóló Fiúk cinkkoporsóban is. Azonban talán sehol nem jelennek meg olyan markánsan az őt foglalkoztató drámák, mint 1985-as nagysikerű könyve, a Nők a tűzvonalban (The Unwomanly Face of War) lapjain.
