színház / előadás
2025. 09. 09.
„Az operett voltaképpen a legkomolyabb színpadi műfaj, a legszebb és legszabadabb, mellyel királyokat üthetünk veszedelem nélkül nyakon” – írta Ady Endre 1903-ban, milyen igaza volt. Ki tudja, látta-e Ady a 110 éve debütált Csárdáskirálynőt. Éppenséggel láthatta.
2025. 09. 02.
Székely Csaba Az igazság gyertyái című drámáját a marosvásárhelyi Tompa Mihály Társulat ősbemutatója után a Budaörsi Latinovits Színházban is láthatja a közönség, Alföldi Róbert rendezésében.
2025. 08. 16.
Az előadás három szóval írható le: vibe, chill és style, és csakis e szavak angol nyelvbe ágyazottsága fejezi ki pontosan az ezegymunkahej című előadás hatását, amely a Rejtő Jenő bohózat operett műfajú színreviteléből született. Olyan fiatal színházi alkotók állnak színpadon, akiknek a dédnagymamájuk mehetett be „Rozikaként a moziba”, amikor Tolnay, Karády, Szeleczky, Jávor, Kabos és Csortos voltak az épp megszülető magyar film sztárjai. Mégis virtuóz módon érzik a kort, a stílust, a karaktereket. Kilencven perc után úgy állunk fel: Let’s chill, azaz legyen vidámság!
2025. 08. 12.
A Godot-ra várva egyes szakértők szerint a nódrámák paródiájaként is olvasható. Októberben mutatják be a Pintér Béla és Társulata új előadását Kabuki címmel. Ma már nem lepődünk meg, ha a bábszínházban a színészek nem takarásból, hanem a színpadon fekete ruhában mozgatják a bábokat a szemünk láttára. Ez csak néhány példa arra, hogy bár keveset tudunk és hallunk a hagyományos japán színházról, valójában már régóta formálja a nyugati színházi kultúrát. Cikksorozatomban úgy szeretném bemutatni a négy hagyományos japán színházi műfaj – a nó, a kjógen, a kabuki és a bunraku – legfőbb jellemzőit, hogy kicsit közelebb kerülhessünk a japán színház zárt világához, elsőre idegennek ható szimbolikájához.
2025. 08. 10.
A világjárvány utáni eszméléskor, 2022 decemberében mutatták be Mundruczó Kornél „varázstalanított” Lohengrinjét Münchenben, és bár a kritikusok figyelemreméltó Wagner-feldolgozásnak ítélték, heves viták kereszttüzébe került, az értékelések a zseniális ötlet és a teljes kudarc skáláján mozogtak. Mégis helyet kapott az idén 150 éves Müncheni Operafesztivál programjában, mert tökéletesen rímel Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke nyitó beszédének szellemiségére. Az elnökasszony Stefan Zweig A tegnap világa: egy európai emlékiratai című regénye témájára fűzte fel gondolatait, vagyis az Osztrák-Magyar Monarchia széthullásának következményeire, párhuzamot vonva napjainkkal.
2025. 07. 21.
Koncertszínházi formában kelt életre Verne klasszikusa a TRIP és a Lóci játszik zenekar produkciójában. Az eredmény egy különleges előadás, amely zenével átszőtt, látványos színpadi élményt kínál sok humorral és friss ötletekkel.
2025. 07. 19.
Thomas Ostermeier legfrissebb Csehov rendezése, a Sirály Londonban a Barbican Centre-ben valósult meg olyan sztárok főszereplésével, mint Cate Blanchett vagy Tom Burke. A három és fél órás játékidő alatt meglehetősen szokatlan adaptációval találkozhatunk, ugyanis a közönség végigkacagja a teljes előadást.
2025. 07. 17.
A kérdésre, hogy ki volt Janovics Jenő, még valószínűleg a színházi habitüék többsége is pislogna, köztük magam is. Olvasmányélményeim kapcsán Dajka Margit életrajzából rémlik neve, amikor 1924-ben szubrettnek szerződtette a színésznőt a Kolozsvári Nemzeti Színházhoz. Ifj. Vidnyánszky Attila úgy gondolta javít a helyzeten, sajátos – mára egyre többek által egyenesen rajongott – színpadi formanyelvén a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeinek erős improvizációs készségére támaszkodva mutatja be Janovics Jenőt. Három órán át ismerkedhetünk Janovics – korának politikai és társadalmi közege által determinált – színházcsináló mindennapjaival, erősen fókuszálva a két világháború közti időszakra. Az előadás a Nemzeti Színház színpada, a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó után a 2025 júniusi Országos Színházi Találkozóra is meghívást kapott.
2025. 06. 28.
Újra látható hazai színpadon a Cyrano de Bergerac, igaz, Edmond Rostand francia költő alkotásából leginkább a cselekmény maradt meg, a nyelvi elemek kétszeres átalakításon estek át, de épp ettől lesz igazán különleges és ízig-vérig kortárs a Budaörsi Latinovits Színház előadása. A darabot Pelsőczy Réka rendezte, Martin Crimp átdolgozása alapján, amelyből Závada Péter írt szövegkönyvet, Várady Szabolcs fordítására is támaszkodva.
2025. 06. 20.
„Az egyetlen dolog, ami végül számít: mennyi szeretet volt az életedben.” Ha valakinek rémlik még Szophoklész Oidipusz király című, több mint kétezer éve született drámája, nem valószínű, hogy ez a gondolat ötlik fel benne elsőként, pedig Robert Icke kortárs angol drámaíró-rendező átiratának ez a vezérfonala, mely az előadás programfüzetén is kiemelt helyet kap.
