színház / előadás
2025. 05. 12.
Ez a darab a demenciáról és az Államvédelmi Hatóságról szól, de leginkább arról, hogy a történelem oldalvizén ártatlan nők és férfiak miként nyomorodnak meg a maguk kis világában, ahogy az emberiség történetének nagy sodra szerelmeket és családokat szétver – több generáción átszáguldva. A kör című dráma írója és egyben rendezője, B. Török Fruzsina nagyot merített a két önmagában is nehéz téma egybegyúrásával. Erős érzelmi és intellektuális hatású előadás született, hála a két szereplőnek is, Kerekes Józsefnek és Mózes Andrásnak.
2025. 05. 08.
A 2031 egyszerre kiábrándító disztópia a nem is olyan távoli jövőről, generációs szorongás- és felnövéstörténet, a művészi önkifejezés beszűkült lehetőségeinek, a hatalom működésének és beszédmódjának kíméletlen bemutatása, valamint az áldozatok cselekvési lehetőségeit firtató vitadráma. Olyan színházi esemény, amely határozott véleményt fogalmaz meg napjaink közéleti-politikai viszonyairól, egyben képes a hatalommal folytatott harcot mitikus magasságba emelni.
2025. 04. 25.
Április 22. és 26. között újra megrendezték a Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivált Miskolcon. Az ünnepi héten a közönség széles betekintést nyerhet a hazai és európai kortárstánc színtér helyzetéről.
2025. 04. 16.
Néha előny, ha az ember megélt már pár tavaszt, mert láthatta a Radnótiban – Gothár Péter rendezésében, úgy húsz éve – A kriplit, az angolszász dráma elmúlt harminc évének egyik legjobb darabját az élet kegyetlen szomorúságáról, a depresszióval, elszigeteltséggel küzdő emberek kicsi és zárt világáról. Tisztes előadás született a Centrál Színházban is, happy end nélküli vígjátéki este egy távoli ír szigetről, ahol valóban nem történik semmi, és ha egy liba egy macska farkába harap, az pont elég a pletykálkodásra és viszálykodásra.
2025. 04. 04.
New York Skid Row negyedében járunk, miközben az ’50-es éveket idéző selyemszoknyák susogása mellett Varró Dániel (szleng)sziporkái zengenek, és a sarokban háromméteresre nő egy kétes származású cserepes növény. Mindez az amerikai álomról szóló, a Rémségek kicsiny boltja című szatirikus horror musicalben. Dacára annak, hogy a főszereplők szubmisszív személyek, a dalbetétek nem ikonikus melódiák, a Pesti Színház előadása frenetikus, még csúfságában is esztétikus.
2025. 03. 24.
Mi történik akkor, ha személyes történetünk elején csak hiány, elhallgatás van? Hogyan lesz képes a holokauszt borzalmai elől csecsemőkorában megmentett erdélyi/romániai színésznő ezzel a „sorstalansággal” szembenézni, színpadi szerepein túl saját személyiségét megkonstruálni? Ha sorban lehántjuk a hagyma rétegeit, a végén mi marad? – teszik fel a kérdést az előadás végén. Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényének színpadi adaptációja Gáspár Ildikó rendezésében képes az ismerős kérdésekre új válaszokat adni, és a nézőket saját válaszaik megtalálására ösztönözni.
2025. 03. 22.
Mi tart össze egy sikeres családot? Mennyire zárható el egy család a közösség többi tagjától, azoktól, akik állítólag nem is érnek annyit, mint ők? Mi az a pont, ahol a konfliktusok annyira előtörnek, hogy mindent elpusztítanak maguk körül? Rutherford & Sohn a grazi színházban, Tarnóczi Jakab rendezésében.
2025. 03. 17.
A Lutte of Birds Frenák Pál legújabb, erőteljes produkciója, amely a kontroll és a szabadság viszonyát, valamint az alávetettség kérdését vizsgálja a tánc formanyelvén keresztül.
2025. 03. 01.
Ki volt Lőw Immanuel? Miért utálta Jászai Mari Márkus Emíliát? Milyen színigazgató volt Somló János? Hogyan birkózzunk meg szerettünk elvesztésével? Lehetséges-e a kapcsolat élők és holtak között? A Trafó Pincéjében az összes kérdésre választ kapunk Kárpáti Péter Térkép a túlvilágról című darabjából. Eközben Tóth Ildikó és Zsótér Sándor lírai szomorúsággal átitatott játéka egy olyan „itt és most” pillanat részesévé tesz, amelyhez hasonlót a szorgos színházlátogató is csak ritkán él meg.
2025. 02. 25.
Mekkorát változott a világ! Molière hőse a 17. században még ironikusnak is fanyar, sötétragyogású kisbolygó a francia társadalom univerzumában. Napjainkban szinte normális, ha azzal kelünk: „Két seb a két szemem. Ez a világ rohad. Nem merek szétnézni, mert elhányom magamat”, és néha bizony gyűlöljük embertársainkat. A rendező, címszerepet játszó, egyben díszlet- és jelmeztervező Menszátor Héresz Attila által színpadra vitt előadás áthallások mentén szól napjainkról, ráérezve a társadalmi romlással járó erkölcsi amortizációra.
