A március 20-ig megtekinthető kiállításon láthatók azok a vázlatok, melyeket Feszty a Magyarok bejöveteléhez készített, közöttük a legelső olajvázlat Árpád fejedelemről. Több nagyméretű színes tanulmány és tárgyrészlet rajza, valamint az egyes jelenetek kicsinyített, négyzethálós tusvázlata idézi fel az 1800 négyzetméteres panorámakép születését.
Külön vitrinben kaptak helyet azok a tárgyak, melyeket a művész megjelölése szerint "szteppei kalandozásokon", kellékként vásárolt a körképhez.

A Feszty-életmű egyik kevéssé ismert részét képezik azok az alkotások, amelyekkel a művész illusztrátorként működött közre 1885-ben Rudolf koronaherceg Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozatában, Munkácsy, Zichy Mihály és Benczúr Gyula mellett. A Nemzeti Galéria gyűjteményéből számos régi foglalkozást és tájrészletet megörökítő tusrajz látható a kiállításon.

Komárom vármegye a millenniumra rendelte meg Fesztytől a Gesta Hungarorumban szereplő bánhidai csata megfestését. A honfoglaló magyarok szlávok felett aratott győzelmét megörökítő hatalmas festmény jelenleg Komáromban található, Tatán a millenniumi kiállításra elkészített háromméteres vázlat látható.

A megnyitón Feszty Zsuzsanna, Árpád testvérének unokája idézte fel a hat Feszty testvér történetét, tatai kötődésüket. Elmondta, hogy a família egy része jelenleg is a Komáromhoz közeli Ógyallán lakik a családi kúriában.

A kiállításon több, tulajdonukban lévő kép is látható, köztük az egyik legkorábbi, a kúria belsejét ábrázoló mű és Feszty Árpád legutolsó, impresszionista jegyeket mutató alkotása, a lovranai kikötőben látott bárka képe, melyet a halála előtti napokban festett az Adria-parti szanatóriumban.