Orosz István művei hihetetlen asszociációs sorral rendelkeznek, a dolgok birtokbavétele nem történhet meg úgy, mint egy egyszerű tájképben vagy portréban, hanem el kell kezdeni gondolkodni, és olyan dolgok jutnak az ember eszébe, amelyek egyébként nem jutottak volna - méltatta a művész munkásságát Fekete György, Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Hozzátette, hogy "az a fantasztikus inspirációs tartalom, amely Orosz grafikáiban jelen van, a magyar grafika történetében is példátlan. Orosz István több mint grafikus, gondolkodó ember, költő, író, ragyogó társasági ember, szerény és tisztességes".

Koller György (1923-1996) galerista és mecénás emlékére felesége, Koller Edit alapított díjat 1997-ben. Az elmúlt tizenöt esztendőben rangos művészek sora érdemelte ki az elismerést, mások mellett Tenk László, Filep Sándor, Péterfy Gizella, Kárpáti Tamás és Incze Mózes.

A kitüntetett alkotók exkluzív kiállítási lehetőséget is kapnak a Koller Galéria termeiben. A Melocco Miklós szobrászművész által készített érmén olvasható ajánlás híven jellemzi Kollert: "Szerette a művészetet és az életet. Szeretete túléli őt ebben a díjban."

Orosz István 1951. október 24-én született Kecskeméten, sokszorosított grafikával, filmanimációval foglalkozik, az illuzionizmus, a kettős jelentésű ábrák és az anamorfózisok eredményeit használja alkalmazott grafikai munkáiban.

Az egyetlen magyarországi művész, akinek alkotása bekerült a londoni Tate Modern gyűjteményébe. Rendezései a dokumentumfilmek és az animációs filmek határterületein mozognak. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett, 2004 és 2007 között ügyvezető elnöke, 2007 óta elnökségi tagja.

Művészete elismeréseként 1990-ben elnyerte a brnói grafikai biennále aranyérmét, 1991-ben a lahti plakátbiennále első díját, majd a Mediawave fődíját, 2001-ben az Amerikai Illusztrátorok Társaságának díját. 1991-ben Balázs Béla-díjat, 1993-ban Munkácsy Mihály-díjat, 2003-ban Aranyrajzszög-életműdíjat, 2005-ben érdemes művészi címet kapott, 2011-ben Kossuth-díjban részesült.

Főbb rendezései: Csönd (1979), Álomfejtő (1980), Ah, Amerika! (1985), Vigyázat, lépcső! (1989), A kert (1993), Sírj! (1995), Az idő látképei (2004). Az első magyar művészeti CD-t Keresztes Dórával közösen 1997-ben jelentették meg műveikből, amely összesen mintegy 600 grafikát, plakátot, illusztrációt, textíliát mutat be. Verseskötete 2008-ban Körzővel rajzolt víz címmel jelent meg.