A tárlat illeszkedik a Reök-palota nyári kiállításainak sorába, ahol minden esztendőben - a Szegedi Szabadtéri Játékok időszakában - magángyűjtemények a nagyközönség számára ritkábban látható kincseit mutatják be a nagyközönségnek - mondta el Nátyi Róbert művészettörténész szerdán, a tárlat sajtóbejárásán.
   
A szecessziós palota négy emeleti termében látható festmények sorsa regénybe illő, Tornyai János halála után hagyatéka körül ugyanis vita alakult ki családja és Hódmezővásárhely között. Özvegye az 1930-as évek végén több mint hétszáz képét rejtett el egykori műtermében, a festmények csak a nyolcvanas években kerültek elő egy átalakításkor - közölte a tárlat kurátora.
   
A tárlaton látható képek többsége az alföldi piktúra nemes hagyományait folytató, Hódmezővásárhely és Mártély környékét megörökítő tájkép az 1910-es, 1920-as évekből. Ezt egészíti ki néhány - a hódmezővásárhelyi Tornyai múzeumtól kölcsönzött - tájkép és akt. 
   
Tornyai János festészetében a magyar hagyományokat és a modernizmust tudta ötvözni. Néhány ecsetvonással megfestett, drámai töltetű képei az alföldi táj erejét, a felszabaduló energiáját jelenítik meg - fogalmazott a művészettörténész.