bezár
 

art&design

2014. 04. 15.
Eladta a Mucha-plakátgyűjteményét Ivan Lendl
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Eladta Alfons Mucha, a szecesszió kiemelkedő cseh festője és grafikusa plakátjaiból álló gyűjteményét Ivan Lendl, az egykori világhírű cseh teniszező.

prae.hu

A 116 plakátból álló gyűjteményt, amely a világon a legnagyobb Mucha-plakátkollekció, Richard Fuxa cseh vállalkozó vette meg - jelentette a cseh közszolgálati rádió kedden.
    
Fuxa a rádiónak nyilatkozva a vételárat nem kívánta nyilvánosságra hozni. Prágai szakértők szerint a gyűjtemény értéke mintegy 60 millió koronára - azaz több mint 600 millió forintra - tehető.
    
A vállalkozó szerint a gyűjtemény rövidesen világ körüli útra indul, Japánban, Kínában, az Egyesült Államokban, Oroszországban is érdeklődnek utána. Később a plakátok Prágában egy galériában lesznek tartósan láthatóak.  
    
A plakátokat Ivan Lendl, az 1986-ban az Egyesült Államokba távozó egykori cseh teniszcsillag gyűjtötte össze. A gyűjtemény első ízben tavaly Prágában volt látható, ahol mintegy 180 ezer ember nézte meg.
    
A világhírű művész 1894 és 1935 között készített, sajátos stílusú 119 plakátjából 116 volt látható Prágában. Az alkotások nagyobbik részét a Polgármesteri szalonban mutatták be, amelynek falait szintén Mucha-festmények díszítik. Az egykori sztárteniszező korábban a prágai közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy a hiányzó három plakátból egy-egy New Yorkban, illetve Hamburgban található múzeumban, míg a harmadikról nincs információja.
    
Alfons Mucha (1860-1939) a 19-20. század fordulóján a művészek akkori Mekkájában, Párizsban élt. Nemzetközi sikerét Sarah Bernhardtnak, a századforduló egyik legnagyobb és legismertebb színésznőjének köszönhette.
    
Bernhardt 1894 karácsonyán festőművészt keresett, hogy elkészítse neki a Gismonda című színdarab plakátját, mivel nem tudta elérni azt a művészt, akivel korábban dolgoztatni szokott. A megbízást Mucha kapta. Más alkotásokkal összetéveszthetetlen plakátjai olyan nagy izgalmat keltettek Párizsban, hogy rövid időn belül szinte mindet leszedték, ahol csak kirakták őket: a cseh művész ezzel világhírnevet szerzett, és ő lett a Belle Époque legkeresettebb plakátfestője.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

Szeivolt Katalin munkái a Ladó Galériában
art&design

Bemutatták a Vasarely regényes évszázada című könyv bővített kiadását
art&design

Pál Csaba: Transzparens körforgás című kiállítása nyomán.

Más művészeti ágakról

színház

Bach Kata színművész teljesítménykényszerről, elakadásról, határtartásról
Velencében láttuk Martin McDonagh Vadló Kilenc című filmjét
Bali Péter Már megadtuk magunkat annak, ami csak holnap fog bennünket elnyelni című könyvéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés