A rendszeresen ismétlődő kinyilatkoztatások ellenére a festészet nem halott, a jól definiálható izmusok és iskolák kora ugyanakkor már a múlté, mára az egyéni stratégiákkal átszőtt utak jellemzők. A fragmentálódás ezen szintjén egy festészeti kiállítás igénye az lehet, hogy a változatos művészeti gyakorlatokban közös pontokat mutasson fel - közölték a szervezők az MTI-vel.
    

Mint hangsúlyozták, Perneczky Géza, Kupcsik Adrán és Borsos Lőrinc (egy Borsos János és Lőrinc Lilla által életre hívott, fiktív kortárs képzőművész) válogatott munkáiban közös törekvés a figuratív elemek dekonstrukciója, absztrakt elemekké alakítása; érdeklődésük mégis gyökeresen eltér a kétezres évektől megfigyelhető új absztrakt hullámétól, amennyiben figyelmük középpontjában az átalakítás, a dekonstrukció maga áll.
    

A munkák kiindulópontja minden esetben a figurativitás, méghozzá valóságos, gyakran művészettörténetileg jelentéssel töltött tartalmakkal. Perneczky Géza, bár munkái nem festmények, a festészet olyan klasszikus műfajait használja, mint a tájkép, csendélet, zsánerkép. Kupcsik Adrián nyersanyaga a tárgyábrázoló festészet egy másik történelmi műfaja, a portré, ezen belül is az ikonikus portrék, illetve portrészcenáriók. Borsos Lőrinc a közös képi emlékezetből könnyedén lehívható biblikus képeket dolgoz fel, legyenek azok reneszánsz, posztimpresszionista műremekek vagy az Őrtorony magazin illusztrációi.
    

Perneczky Géza Széchenyi-díjjal elismert művészettörténészi munkássága mellett képzőművészként is jelentős életművel rendelkezik. Az 1970-es években megszületett konceptuális munkáival nemcsak a hazai konceptuális művészet egyik főszereplője, hanem a nemzetközi mail art mozgalom egyik megalapozója is. Most bemutatott akvarelljei technikai értelemben nem tekinthetők festménynek, mégis ezekben a sorozatokban klasszikus festői műfajokat tematizál. Elkészült munkáit felszabdalja, így a figuratív, hagyományos festészeti témákat bemutató képeket nyugtalan, absztrakt kompozíciókká alakítja.
    

A "remixelt" munkák nem csupán őrzik, hanem Perneczky szándékai szerint demonstrálják is a destrukció nyomait: a képek tönkretétele és az ehhez kapcsolódó akció számára az alkotás lényegi eleme. A figuratív elemeket nem semmisíti meg teljesen, így a néző számára az eredeti kép rekonstruálhatóvá, az új absztrakt nyelv pedig ezáltal olvashatóvá válik - közölték a kiállítás rendezői.
    

Kupcsik Adrián legújabb sorozatának kulcselemeként a dekompozíciót hangsúlyozza. Témái "láncreakciók" során, számos transzformációt is megérve születnek meg. A sorozat kiinduló anyagai ikonikus képek - Humphrey Bogartról és Ingrid Bergmanról készült vágóképek a Casablancából vagy van Eyck Arnolfini házaspárja -, melyekből három dimenziós diorámákat épít fel, majd ezeket lépésről lépésre szétbontja, összezúzza, átalakítja. A kiállított képek esetében a dioráma utolsó stádiumát rögzítő fotók képezik a festmények alapanyagát.
    

Borsos Lőrinc a kiállításon legújabb, Paradise lost című sorozatát mutatja be, amely a Paradicsomot ábrázoló munkák kisajátítására épül. A művésznév mögötti alkotópáros híres vagy akár ismeretlen, de a művészeti kánonba tartozó műveket festett újra, majd fekete zománcfestékkel az alakokat saját sziluettjük mentén vagy absztrakt geometriai formákkal takarta ki.
    

A fényesen csillogó zománcfesték tükörszerű felülete révén a néző önmagával találkozik, ahogy Borsos Lőrinc számára is egy saját élethelyzettel való szembenézés a munka: azt az időszakot idézi meg, amikor Lőrinc Lilla és Borsos János egy neoprotestáns közösség tagjai voltak - idézték fel a szervezők.
    

A Kötéltánc 2015. január 24-ig látogatható a Klauzál téri Chimera-Projectben.