A legutolsó császári dinasztia korából (1644-1912) származó, a kínai fővárostól, Pekingtől 125 kilométerre északkeleti irányba fekvő sírokat az újság jelentése szerint több mint 700 millió jüanból (29,4 milliárd forint) újítanák fel. A Keleti Csing-sírok néven ismert mauzóleumkomplexus a legnagyobb fennmaradt síregyüttes az országban. Abban öt császár mellett 15 császárné, 136 császári ágyas, három herceg és két hercegné alussza örök álmát.
    

A mauzóleumot sajnálatos módon több alkalommal is kifosztották, s azon az idő vasfoga is nyomát hagyta, így több sír is nyitva van és állapota további romlásra ítéltetett beavatkozás nélkül - nyilatkozta a lapnak Vang Csao-hua, a mauzóleum kulturális relikviákért felelős helyettes igazgatója. A felújítási munkálatok során a feltárult sírokat befedik, a megrongálódott koporsókat restaurálják, s alacsony oxigéntartalmú térben állítják ki, hogy akadályozzák a baktériumok szaporodását.
    

A Keleti Csing-sírokat az elmúlt évszázad során kétszer is kirabolták. Az első incidensre 1928-ban került sor, mikor Szun Tien-jing hadúr és csapata Csienlung-császár nyughelyének helyet adó Jüling földalatti palotát fosztotta ki, felrobbantva annak ajtaját és onnan minden értékes tárgyat elszállítva. A pusztítás olyan mértékű volt, hogy a kutatóknak azóta is csak egyetlen személy maradványait sikerült teljes mértékben összeilleszteni az ott fekvő hatból. A hadúr emellett a kegyetlenségéről hírhedt Ce Hszi anyacsászárnő sírját is felnyittatta, s a holttesttel eltemetett ékszereket, ruhákat, értékes gyöngyöket, sőt még Ce Hszi alsóneműjét is magukkal vitték.
    

A másik nagy fosztogatásra 1946-ban, a kínai polgárháború ideje alatt került sor, amikor a sírok javarészt őrizetlenül maradtak. Ennek során mindössze a Sun Csi császárt őrző Hsziaoling sír maradt érintetlen, minden más sírt felforgattak a rablók, hatalmas károkat okozva ezzel.