A Golgota tavaly november 20-án hivatalosan is felkerült a védett művészeti alkotások közé, a kép védetté nyilvánítása miatt indult hatósági eljárásban február 21-ig kell döntést hozni.
    

Gerhardt Ferenc a rádióműsorban kifejtette: műtárgybecslői véleményekkel alátámasztva és egyéb művészettörténeti véleményekkel megtámogatva tették a 6 millió dolláros ajánlatot a Golgota tulajdonosának, Pákh Imrének. Hozzátette: nagyjából ugyanezért az árért vásárolták meg korábban Kanadából a Munkácsy-trilógia másik darabját, a Krisztus Pilátus előtt című képet.
    

"Van egy világpiaci árreferenciánk, amit hajlandóak vagyunk odaadni. Amennyiben a tulajdonos mást gondol a Golgota eladhatóságáról, ha van vevője, akkor az ügylet lebonyolódik. Ha nem, akkor sajnos nem. Az, hogy a kép védett és nem lehet kivinni az országból, az a magyar művészeti hatóság, a Forster Központ kompetenciája, az MNB-nek ebbe nincs beleszólása" - hangsúlyozta az alelnök.
    

Amint arról a Magyar Idők című lap csütörtöki számában írt, Pákh Imre, a mű amerikai-magyar tulajdonosa, aki megfellebbezte a védetté nyilvánításról szóló határozatot, továbbra is jogellenesnek és indokolatlannak tartja az eljárást. A tulajdonos a debreceni Déri Múzeumban kiállított Golgotát letakartatta.
    

Az MNB alelnöke elmondta, hogy a nagy nyugat-európai központi bankoknak igen komoly műkincs- és ingatlan-gyűjteményük van.
    

"A fő cél az, hogy az MNB visszahozza azokat az emblematikus, a maguk nemében különleges műkincseket, amelyeknek magyar vonatkozása van, akár a tulajdonos, akár a művész oldaláról, illetve az elmúlt évszázadokban a történelem viharai során külföldre kerültek" - fogalmazott Gerhardt Ferenc.
    

Emlékeztetett arra, hogy erre a célra az MNB elkülönített egy összegkeretet, amelyet a jelenlegi vezetés mandátuma alatt szándékozik felhasználni. Az alelnök képmutatónak és abszurdnak nevezte azt a megközelítést, amely abból indul ki, milyen más fontos célokra lehetne ezt az összeget elkölteni.
    

Mint elhangzott, az MNB rendkívül hosszú és bonyolult folyamat végén vásárol műkincset. A jegybank eladási ajánlatokat kap, ezeket megszűrik azok az intézmények, amelyek ezzel foglalkoznak. Emellett az Értéktár Programnak működik egy tanácsadó testülete, amelyben az országos közgyűjtemények irányítói, kultúrpolitikai vezetők vesznek részt, és a háttérben ott van a magyar múzeumi élet teljes szakembergárdája.
    

"A megvásárolt műkincsek kivétel nélkül hazai közgyűjteményekbe kerültek. Példaként említhetem a Kövesi-gyűjteményt, amelyet a miskolci Herman Ottó Múzeumba helyeztünk el. A napokban fog Magyarországra érkezni egy németalföldi tájképfestő műve, amely a Szépművészeti Múzeumban lesz látható" - fejtette ki.