Az ünnepélyes aláírás előtt Csorba László, a múzeum megbízott főigazgatója tudománytörténeti pillanatnak nevezte az eseményt. Mint fogalmazott, a két intézményt összeköti a közös múlt - mind a Nemzeti Múzeum, mind az MTA alapítása a Széchenyi családhoz kötődik -, valamint a jelen és a múlt ismeretére való törekvés.
    

Hozzáfűzte: a múzeum és az MTA-BTK kapcsolatára eddig is sokrétű együttműködés volt jellemző, mindezt formalizálja a mostani megállapodás.
    

Fodor Pál, az MTA-BTK főigazgatója arról beszélt, hogy a 2012-ben létrehozott kutatóközpont feladatának tekinti a magyar és a nemzetközi tudományos életbe történő integrálódást, ezért eddig több mint 30 együttműködési szerződést írtak alá magyar és külföldi - többek közt kínai, kazah, török, német, lengyel, francia és osztrák - tudományos intézményekkel.
    

A múzeum és a kutatóközpont közötti eddigi szakmai együttműködés eredménye volt többek között a 2015. októberi Rómer Flóris-konferencia és a 2013-as Bethlen Gábor-kiállítás is. Emellett a közelmúltban döntés született arról, hogy a MTA-BTK saját könyvesboltot nyithat a Nemzeti Múzeum Magyar utcai ingatlanában - mondta Fodor Pál.
    

Az eseményen bemutatták az 1994-ben indult Monumenta Avarorum Archaeologica sorozat 11. kötetét is, amelyben László Gyula (1910-1998) történész, régész csákberény-orondpusztai avar kori temetőről szóló munkája olvasható német nyelven. A sorozat egyik szerkesztője, Vida Tivadar hangsúlyozta: László Gyula még az 1930-as években, a Nemzeti Múzeum gyakornokaként kezdett el ásni a helyszínen, ám munkájának eredményei mindeddig nem jelentek meg.
    

A temető anyagában leginkább a germán-típusú reprezentációt követő "alaplakosság" fogható meg, noha kisebb részben jelen vannak az avarokra utaló sztyeppei típusú temetkezések is. A régészeti és antropológiai kutatások eredményei szerint a helyi lakosság nagymértékben azonos lehetett a térség késő római kori népességével - magyarázta Vida Tivadar.
    

A kötethez előszót, valamint kísérő tanulmányt író Szentpéteri József, a MTA-BTK tudományos titkára arról beszélt, hogy László Gyula 1993-ban kérte meg a csákberény-orondpusztai temető anyagának feldolgozására és megjelentetésére. Úgy fogalmazott: a kiadvány egy teljes régészgeneráció munkájának eredménye.
    

A sorozat következő kötete a Kárpát-medence legnagyobb, Zamárdi határában fekvő avar kori temetőjéről fog szólni, a kiadvány szerzője Garam Éva, a Nemzeti Múzeum régésze, a könyvsorozat szerkesztője lesz - mondta Szentpéteri József.