bezár
 

art&design

2020. 08. 18.
Földben talált aranykincsek a bronzkorból
Debrecenbe kéne menni
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Új időszaki minitárlattal gazdagodott a Déri Múzeum. A Legújabb kincseink címet viselő kiállításon, a Régészeti Tár közelmúltban napvilágra került, rendkívül értékes darabjaival ismerkedhetnek a látogatók a Kupolában – értesítette a Déri Múzeum a prae.hu művészeti portált.

A kiállításban látható egyik kincslelet a Bojt község É-i határában elhaladó M4-es autópálya nyomvonala által keresztezett, a Dusnok-patak partján található lelőhelyen került elő.

Az M4-es autópálya-ásatások egyik szenzációja az a 2017. december 1-én talált aranykincslelet, amely a feltárásra kijelölt terület legnyugatibb csücskében került elő Bacskai István műszeres leletfelderítő vizsgálatának eredményeként. Az 1768 darabból álló aranykincs egy kora bronzkori kisméretű, kézzel formált bögrében volt elrejtve. A kincslelet megmaradása is óriási szerencse – szinte csoda –, hiszen a mai felszíntől alig 30-40 cm-re megtalált rendkívüli leletanyagot nem pusztította el a mezőgazdasági művelés, és a humuszolási munkák is érintetlenül hagyták. A lelet egyik különlegessége, hogy a kincset alkotó apró díszek egy teljesen új, a hazai és a nemzetközi régészeti kutatás számára eddig ismeretlen tárgytípust képviselnek.

Az apró, félkör alakban ívelt, felvarrható lemezkék vagy flitterek feltehetően egy különleges ruha, fejdísz, esetleg textilöv díszítésére szolgálhattak. A nem hétköznapi viseletet vagy egy magas rangú nő használhatta (pl. egy papnő szertartási viselete), vagy talán az akkor itt élt emberek által félve tisztelt istennőnek felajánlott rituális ajándéknak szánhatták.

Aranylemezek

A másik leletegyüttes 2020. június 25-én Debrecen belvárosában egy építkezést megelőző feltárásról való. A belvárosi ásatásokon meglehetősen szokatlan módon egy késő bronzkori, Kr. e. 1200–900 között elrejtett aranykincs került napvilágra. A műszeres leletfelderítés segítségével felszínre hozott, majdnem 10 dekagramm súlyú értékes leletegyüttes három részből áll: egy kisméretű, téglatest alakú aranytömb mellett két keskeny, megtekert aranyszalagokból összehajtogatott „gombolyag” alkotja az első, Debrecen belterületén feltárt aranykincset. Feltehetően egy bronzkori aranyműves mester nyersanyagkészlete lehetett, melyet valószínűleg egy bőr- vagy textilerszényben(?) rejthettek el, számunkra ma már ismeretlen okokból.

Kora avar kori nemesfém ékszerek

A kiállítás másik témáját a kora avar korban, a 7. század első felére keltezhető ékszerek (párták, nyaklánc, fülbevalók) bemutatása adja. Kiemelkedő jelentőséggel bírnak közülük az M35-ös autópálya nyomvonalán, Derecske–Kösely (Tekeres) II. lelőhelyen előkerült nemesfém veretes párták, melyek eddig ismeretlenek voltak Hajdú-Bihar megyéből, és a Kárpát-medencében is csak kis számban fordulnak elő. Ezek a tárgyak – bár szoros kapcsolatot mutatnak a bizánci gyökerű fejékekkel – az avar kori ötvössírokban talált préselőminták alapján helyi műhelyekben készültek. A derecskei lelőhelyen egymás közvetlen közelében feltárt két igen gazdag női temetkezés – egy 6-8 év körüli kislány („Danuta”) és egy 18-20 év körüli fiatal nőt („Malvin”) – ad bepillantást a kora avar kori előkelő nők viseletébe.

A pártavereteken kívül egy másik ritka tárgytípus, az ezüst lemezgyöngy is előkerült az idősebb nő sírjából. Ezeket az ékszereket két préselt félgömbből forrasztották össze, s a kislány sírjában üvegpaszta gyöngyökkel, a női sírban pedig egy átfúrt bizánci, Heraclius és Heraclius Constantinus 616–625 között vert arany solidusszal együtt alkottak egy nyakláncot.

Minták

A kiállításon bemutatott arany fülbevalók szintén az M4-es autópálya nyomvonalán kerültek elő, egy másik bojti lelőhelyen. A Gulya-legelő Dél nevű lelőhelyen 2018-ban feltárt 12 kora avar kori temetkezés közül hatban találtak arany fülbevalót a régészek. Öt sírba mongolid felnőtt nőt temettek el arany fülbevalópárral, míg a hatodik egy idősebb, mongol antropológiai jegyeket mutató férfi kirabolt sírja volt, melyből egyetlen, négy granulációval díszített apró darab származik. Ez utóbbit a felül nyitott karika alapján feltehetően nem a fülében, hanem a hajában viselte a férfi. A kiállított fülbevalók híven mutatják be a korszakra jellemző ötvöstechnikát, a granulációt. Ez a jellegzetes díszítőtechnika antik, bizánci hagyományokra vezethető vissza, az avarok a kelet-európai sztyeppén ismerkedhettek meg vele.

A kincsek a Déri Múzeumban december 31-ig megtekinthetők.

Függő

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- PRAE.HU --

A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.


További írások a rovatból

art&design

Hommage à Róna Viktor Hommage à Róna Viktor
„Herceg a vasfüggöny mögött”
art&design

Mi lesz a kultúrával a pandémia után? Mi lesz a kultúrával a pandémia után?
A változás egy lehetséges útja
art&design

A nosztalgia megreped, mint a beton A nosztalgia megreped, mint a beton
A Pá kis panelom! című animációs rövidfilmről
art&design

Apokrif jelenlét Apokrif jelenlét
Tillmann Ármin megnyitó szövege Minyó Szert Károly kiállításához

Más művészeti ágakról

Chrétien de Troyes Lancelot című regényének bemutatója
gyerek

Van Művészi Vénád?
Pályázat középiskolásoknak
Mire ez a nap véget ér – könyvbemutató
irodalom

Protokoll a Prae Kiadó könyvheti bemutatóin Protokoll a Prae Kiadó könyvheti bemutatóin
2020. szeptember 17-20.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés