Az országos megemlékezések sorába csatlakozó együttes a Kodály Központban a koncertet megelőzően a pécsi zsidóságról is megemlékezik, és napjainkban is érvényes, nemzetközi kontextust teremt azzal, hogy az amszterdami Anne Frank Ház vándorkiállítását mutatja be. A kiállítást Ronald Leopold, az Anne Frank Alapítvány igazgatója nyitja meg, majd a Pécsről elhurcolt zsidóság máig érezhető hiányáról dr. Schweitzer Gábor egyetemi tanár tart előadást. A hangverseny napján a zenekar kezdeményezésére Mangold Rezső pécsi muzsikusnak és családjának botlatókövét helyezik el az elhurcolt család utolsó lakhelye előtti járdában.

A családokat, így a közösségeket is érintő közös traumáink generációkon átívelő hatása elkerülhetetlen. Az örökölt egyéni sorsok a kollektív veszteségekben is összefonódnak. A holokauszt 80 éves évfordulóján a Pannon Filharmonikusok a zene emlékezetőrző és érzelemkioldó hatását hívja segítségül egy-egy nagy horderejű mű előadásával. A koncertet kísérő programok rámutatnak a holokausztot elszenvedők, elkövetők és elhallgatók közös tragédiájára, mely az azóta megszületett negyedik generáció életére is hatással van. A koncerten Penderecki európai és Bernstein tengerentúli Kaddisa keretezi az Amerikában élt, de a Monarchia zenei gyökereit hordozó Korngold Pészahi zsoltárát. 

A hangverseny középpontjában Leonard Bernstein monumentális, 150 fős apparátust igénylő III. Kaddis szimfóniája áll. A kádis egy ősrégi zsidó gyászima, melyet a vallásos zsidók az elhunyt szeretteikért mondanak a gyász idején. Bár gyászimáról van szó, az ima szövege az Örökkévaló nagyságát, mindenhatóságát és könyörületességét fejezi ki költői formában, magasztos szavakkal. A Pannon Filharmonikusok előadásában az ima lektorált szövegét vetítik ki a nézők számára, amely a zenekar honlapján is elérhető. A mű előadásában többek között Izabela Matula, Molnár Ágnes, Valentin Dubovskoy, Mácsai Pál és a Nemzeti Énekkar mellett közreműködik a Nyíregyházi Cantemus Fiúkórus, ugyanannak a kórusnak a kortárs fiataljai, akik Bernstein vezényletével először mutatták be Magyarországon a szimfóniát.

A koncertet Krzysztof Penderecki Kaddisa nyitja, melyet a szerző a łódźi zsidó gettó felszámolásának emlékére írt. A zeneszerző a bevezető tételhez az akkor tizenöt éves gettólakó, Abraham Cytryn írását használta fel. A mű zárótételében ér el a mű a kaddis szövegéhez és szertartásához: a tétel szinte teljesen alárendelődik a több ezeréves hagyománynak, így méltán támadhat a befogadónak az az érzése, hogy egy zárt közösség szakrális szertartásának belső részesévé válik.

A Bernstein művet Erich Wolfgang Korngold Pészahi zsoltára előzi meg. A pészah a legnagyobb zsidó ünnepet jelenti, a három nagy zarándokünnep egyike, amely az izraeliták egyiptomi rabszolgaságból való menekülését dícsőíti. A megszabadulás ünnepére írt pészahi zsoltár egy hálaének, egy gyönyörű allelujában végződő pár perces mű azokért, akik a zenemű megszületésének a pillanataiban is a gázkamrák áldozatává váltak. 

Pécsett a hangversenyhez több esemény is kapcsolódik, melynek szervezését a PFZ egykori kollégája, Pusztai Tünde pécsi művészettörténész vállalta magára, aki jelenleg az amszterdami Anne Frank Ház munkatársa. A koncert délelőttjén a zenekar kezdeményezésére botlatókövet helyeznek el Mangold Rezső, felesége és kisfia utolsó lakhelye előtt a járdán. A pécsi muzsikusról megtudható emlékek felkutatásában a Pécsi Zsidó Hitközség aktívan segítette a zenekart. Az 1897-ben született zenetanár, karnagy, zeneszerző zenei tanulmányait Pécsett, Budapesten és Párizsban végezte. 1933 áprilisában az izraelita hitközség elöljárósága őt bízta meg a templomi énekkar irányításával, ezt megelőzően öt éven át a pécsi MÁV zenekart vezette. Feleségével és kisfiával együtt 1944-ben Auschwitzba deportálták, ahol megölték őket. A botlatókövek megalkotója, az Aszterdamban élő képzőművész, Günter Demnig a zenekar kérésének eleget téve, soron kívül készíti el a botlatóköveket. Mivel az az utcaszakasz, ahol a kövek elhelyezésére sor kerül nagyon forgalmas és szűk, a megemlékezésre a zenekar a hitközség képviselőit és Pécs város vezetőit kérte fel. 

November 28-án az esti hangverseny előtt 17.30-kor a holland Anne Frank Alapítvány magyar nyelvű vándorkiállítását nyitja meg Ronald Leopold, az alapítvány igazgatója a Kodály Központban, Ha az lehetek, aki vagyok címmel. A kiállítás két héten át lesz látható Pusztai Tünde művészettörténész tárlatvezetésével. A holokausztban 15 évesen elhunyt Anne Frank naplóját több mint 70 nyelvre fordították le, neve világszerte a remény, a „minden nehézség ellenére élni akarás” szimbóluma lett. Élettörténete széles réteget szólít meg, a család rejtekhelyén kialakított múzeumot évente több mint egy millió látogató keresi fel. A zsidó temetkezési szokásokban minden az életről és a túlélésről szól. Sok helyen a zsidó temetőket az „Élet háza” elnevezéssel illetik: a halálban is az életet igenlik. A kiállítás épp ezért a történeti megemlékezés mellett az élet sokszínűségéről és az elfogadásról szól: Anne és a Frank család német-zsidó-holland identitását mutatja be.

Szintén a pécsi koncert előtt 18.00 órától a Pécsett született jogtudós, dr. Schweitzer Gábor, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa tart előadást ,,Boldog vagyok, hogy (…) itt lakhatom a kedves szép Mecsekaljában.", melyben pillanatképeket nyújt a pécsi zsidóság múltjából, a holokausztban Pécsről elhurcolt négyezer ember mai napig ható hiányáról. Az előadásról felvétel készül, és a zenekar egy későbbi időpontban megosztja a közösségi média csatornáin, így a budapesti hangverseny résztvevői is meg tudják nézni azt.

A Pécsett 19.00 órakor, a Müpában 19.30-kor kezdődő hangversenyekre jegyek még kaphatók a Jegymesteren.

Négyzetes kép a leadben: Pannon Filharmonikusok