A nemzeti könyvtár keddi közleménye szerint a január 1-jétől hozzáférhető gyűjteményrész a kultúra és a tudomány terén tevékenykedett, 1954-ben elhunyt szerzők életművéből merít, olyanokéból, mint Herczeg Ferenc, Nagy Lajos, Robert Capa, Gerevich Tibor, Huszti József, Papp Viktor és Rapaics Raymund.

 A közleményben Herczeg Ferencet (1863-1954), a két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb magyar írójának munkásságát is ismertetik, akinek Az élet kapuja című regényét háromszor is jelölték irodalmi Nobel-díjra. Drámái és regényei a magyar és nemzetközi színpadokon is maradandók.

Nagy Lajost (1883-1954) mint a szatirikus próza mesterét említik, aki a Nyugat főmunkatársa és többszörös Baumgarten-díjas író volt, és novelláival vált igazán ismertté.

Robert Capa (1913-1954), a világhírű magyar-amerikai fotográfus és haditudósító, a 20. század egyik legjelentősebb dokumentaristája. Fényképei máig a háborús fotográfia ikonikus alkotásai.

Gerevich Tibor (1882-1954) a művészettörténet és kultúrpolitika kiemelkedő alakja, akadémikus, akinek munkássága a magyar és nemzetközi műemlékvédelem területén is meghatározó volt.

Huszti József (1887-1954) a klasszika-filológia és a magyar humanizmus jeles kutatója, aki többek között Janus Pannonius munkásságának tanulmányozásával ért el kiemelkedő eredményeket.

Papp Viktor (1881-1954) zenekritikus, zenetörténész és irodalmár aktívan részt vett a zenei kultúra népszerűsítésében, Rapaics Raymund (1885-1954) pedig a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akadémikus, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen – sorolták a közleményben.

A OSZK munkatársai közleményükben emlékeztetnek arra, hogy a szerzői jogi védelem Magyarországon a szerző halálát követő hetven évig érvényes. Ezen időszak lejárta után a művek közkinccsé válnak, azaz szabadon másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók.

Kép forrása: nemzetikonyvtar Blog.hu