Az első kísérletek ígéretesnek bizonyultak - idézte a Sydney-i Egyetem agykutatóit a kutatást ismertető Die Welt című német lap internetes kiadása (www.welt.de). A gondolkodó sapka (eredeti nevén thinking cap) viselői közül háromszor annyian tudtak megoldani egy matematikai feladványt, mint a sapka nélkül számolók közül.

Allan Snyder agykutató magyarázata szerint a gondolkodó sapka a bal agyfélteke tevékenységét nyomja el, amely a tudásáért felel. Ugyanakkor a kreativitásért felelős jobb agyféltekét stimulálja. Ily módon ahelyett, hogy emlékezetünket hívnánk segítségül, kreatív gondolkodásra vagyunk utalva egy probléma megoldásakor.

Ilyenkor "előítéletek" nélkül, teljesen új szemszögből tekintünk az előttünk álló feladatra - mutatott rá Snyder, az egyetem agykutató központjának vezetője. Az eszköz viselésének célja, hogy anélkül oldjunk meg egy problémát vagy helyzetet, hogy közben korábbi tudásunkra vagy tapasztalatainkra támaszkodnánk.

A szerkezetet már tíz éve használják az agykutatásban - számoltak be róla a szakemberek. De most vizsgálták először, hogyan hatottak az agyhullámok a felismerésre. Kísérletekhez a kutatók olyan balesetes áldozatok eseteiből merítették az ötletet, akiknek hirtelen fokozódott a kreativitásuk, miután sérült a bal agyféltekéjük.

Bár a kutatások még gyerekcipőben járnak, Synder elképzelhetőnek tartja, hogy a gondolkodó sapka egy napon a művészet vagy a kreatív problémamegoldás terén kerüljön bevetésre. A kutatók álma, hogy az agy stimulálásával "szűrő nélküli" pillantást lehessen veti a világra.