bezár
 

irodalom

2008. 04. 08.
Itt mindenki vidéki
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Itt mindenki vidéki Grecsó Krisztián író, költő. Aztán még filmforgatókönyv- és drámaíró is, aztán még sztorizós kedvű fiú, a közönség kedvence. A Sirály galériáján nem is volt idegesítő a huzat, a kemény szék, meg a furcsán röhögő lány.


A nézőtérrel szemben beszélgetéssorozatban havonta egy-egy drámaíróval beszélget Györe Gabriella. Nézők, nagyjából húszan vagyunk, átlagos irodalmi est létszáma. Velünk szemben Grecsó közvetlen, vicces, csöppet sem átlagos. A beszélgetést a kávégép hangja, az ablakot csapkodó huzat mellett csak a röhögés tudja megtörni.

Talán kevesen tudják Grecsó Krisztiánról, hogy drámát is írt. Makó-Jeruzsálem, retúr címmel 2003-ban a Kalligramban jelent meg. Azóta is mély hallgatás, szabadkozás övezi, hogy hát nem a legjobb. A darabban bár vannak szimpatikus vonások, de előadásra nem alkalmas, a ritmusa biceg, plusz egy keresztre feszített vízvezeték-szerelő is helyet kapott benne…

Emellett írt két filmforgatókönyvet is. Szőke András Hasutasok című filmjének az ő írása volt az alapja, ezt azonban a kész film már csak nyomokban tartalmazza… A másik forgatókönyv pedig a sokat szidott Koltai Róbert filmhez, a Megy a gőzöshöz íródott. De hát nehéz eltalálni a közízlést, tömegeket vonzó mozit csinálni, emellett színvonalat, nehezebben emészthető jelenteket csempészni az írásba. Mert ha az ember ismeri is a falu botladozós népét, akar egy rendes történetet, ami miatt nem kell szégyenkeznie az ugye nem biztos, hogy megfelel a producer uraknak. Művészfilm? Na ne! Nehéz ügy. Hát erről a témáról is inkább tovább lép Györe Gabi a próza felé. Isten hozott, de még inkább Tánciskola.

Az Isten hozott regény kapcsán előkerül a vidék és a város feszültsége. Ez a kettőség jól megfigyelhető Grecsó életének más színterein is: vers majd próza. Nők Lapja és Szépírók Társasága. Vidék és Pest. Két éve él Pesten. Előtte Szegvár, Csongrád, Békéscsaba. Jól tudja hát, hogy az ember vidéken beavatott, bennfentes akár még egy év után sem lehet. Hogy ott az erőviszonyokat ki kell ismerni, a szerepet ki kell érdemelni. Míg itt Pesten, a vidékiek gyűjtőhelyén háromszori kocsmalátogatás után rád köszönnek, törzsvendég leszel, törzshelyed lesz, ahol aztán ugyanolyan hamar el is felejtenek. Pest maga a befogadás. Olyan, mint egy szerető. Nem csoda hát, ha kialakul egyfajta mítoszépítés körülötte.

A Tánciskoláról, Grecsó legújabb regényéről talán már a borítón is szépen virít, zöldell a lényeg. A sztorit nem lövöm le, nem is tudnám, mivel még nem olvastam, így csak Grecsó szavaira tudok támaszkodni: mi van akkor, ha Sancho Panza Don Quijote akar lenni? Mi van azokkal a srácokkal, akik a gimis rockbandában a hátsó sorban állnak, akiknek semmi nem jön össze? Hát akkor van ördögzsálya, meg az önpusztítás ezer arca, aztán persze a jó öreg ördög és beavatás. A könyv hivatalos bemutatója április kilencedikén lesz a Puskinban öt órakor.

Végül előkerülnek a sztorik nagyapáról, húsvéti locsolkodásról és marketing Magyarországról - a lényeg, amiért az ember felolvasásra jár, ami miatt másfél óra után úgy áll fel, hogy nem is volt idegesítő a huzat, a kemény szék, meg a furcsán röhögő lány.


Kapcsolódó cikkek


nyomtat

Szerzők

-- Ughy Szabina --


További írások a rovatból

Keresztes Szent János: Vers az isteniről című írása kapcsán – fordította Takács Zsuzsa
Kun Árpád: a takarító férfi, Magvető kiadó, Budapest, 2022.
Szarka Károly: Az én hibám című könyvéről
Burns Katalin Esőcsinálás című kötetének bemutatója

Más művészeti ágakról

Interjú Szabó Tibor Benjáminnal
A Prae körkérdése zeneszerzőkhöz: Szőcs Márton válaszol
Jeney Zoltán: Balatoni kacsavész
Andrei Kutsila Amikor a virágok nem hallgatnak című filmje a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés