film
2008. 12. 17.
Valami romantikus vígjáték, valódi meglepetés nélkül
Herendi Gábor: Valami Amerika 2
Az eleje szörnyű. A végébe beépített reklámok egyszerűen csak kiábrándítóak. Ezek után csak az a kérdés, hogy a Valami Amerika 2 közbenső részei elég erősek-e ahhoz, hogy a film végén pozitív élménnyel távozzunk a moziból. Legyen a kérdésre egy bizonytalan bólintás a válasz.
Nagy volt a nyomás, sok az elvárás – mondja Herendi Gábor a csaknem teltházas teremben, és ez nem lep meg. A trailer ugyan nem igazán meggyőző, de láttunk már rossz trailert jó filmhez, tehát lehetett bizakodni. És, ha már itt tartunk, először legyünk túl a rossz részeken: a Valami Amerika második része úgy kezdődik, hogy ha az elején nem rohan ki a nézők fele a moziból, akkor már nagy baj nem lehet (persze tudjuk, nagyon ritka, hogy az ember otthagyjon valamit, amiért fizetett). Az első rész ismertetése a rövid, rajzolt képregény segítségével teljesen felesleges. Azt hiszem, kevés ember van, aki nem látta, és mégis beül a második filmre – ha mégis, akkor illene a Valami Amerika 2-nek összeállnia a bemutatott információk nélkül is. Ha elszenvedtük az emlékezetünk felfrissítését, akkor elkezdődik a film, azonban a Valami Amerika (az első!) ütős, zenés kezdete helyett egy szappanopera-részletet kapunk – Schütz Ila emlékére –, s lassan kiderül, hogy ez nem egy poén, hanem a film eleje, Terka néni temetése. Félreértés ne essék, szép és jó ötlet Schütz Ilának ajánlani az új filmet, de a felütés így bizony csak gyengécskére sikerült.
Mondhatnánk, hogy ez után már nem nehéz jobbat teljesíteni, de akárhogy is, való igaz: amint letudták a dobbantást, és belecsapnak a jól ismert valamiamerikás stílusba, máris helyére kerül a film. Ha a legfőbb kérdés az, hogy valóban jó-e a vígjáték, vicces-e, ami forgatás közben annak tűnt, az alkotógárda megnyugodhatott, a poénok ültek, a népes közönség lelkesen kacagott és kellemesen érezte magát. Persze az sem mindegy, hogy Herendi Gáborék mást is várnak-e a filmtől azon kívül, hogy könnyedén elszórakoztassa azokat, akik rászánják ezt a bő másfél órát. A feszes dramaturgia és a csavarosabb történt, amelyre Herendi és csaknem minden színész is hivatkozik interjúkban, inkább a szerelmi szálak végsőkig csavarásáról szól, ugyanis most nem az a kérdés, hogy lesz-e pénz, és csaló-e Alex (az nyilvánvaló), hanem az, hogy vajon Tamás és Eszter összevész és kibékül-e sokadszorra, Ákos és Timi megbocsát-e egymásnak, és András a lúzerség álcája mögött ismét összejön-e valakivel a film végére (jó, közepére). A Valami Amerika 2 tehát romantikus vígjáték, valódi meglepetés nélkül.
Már szó volt arról, hogy érthető-e a film az első rész ismerete nélkül. Ez egy olyan kérdés, amire aligha kaphatunk választ, mert fenntartom, hogy mindenki látta a Valami Amerikát, aki beül a Valami Amerika 2-re, és szerintem erről az alkotók is meg vannak győződve. A filmbe ugyanis sikerült belepasszírozni több olyan jelenetet is, amelyben egyszerű poénok csattannak el, s a cél csupán az, hogy a néző nosztalgikus mosollyal idézze fel, amikor a Valami Amerikában igazán vicces volt az ezekkel a szereplőkkel, ezen a helyszínen forgatott jelenet. Így újra itt van Reviczky Gábor, ismét rendőr szerepben, ám ezúttal gyengécske poénokkal, vagy a három fiú kedvenc kocsmája, ahol két év után újra összeakasztják a bajszukat a kidobóval. A színészeken is látszik, hogy könnyen visszahelyezkedtek a karakterekbe, úgy tűnik, inkább rutinból jelennek meg ugyanazok a figurák, ugyanazok az arckifejezések, ahelyett, hogy valódi, erős játékot látnánk. Persze ettől még vicces és nosztalgikus a mozi, és ez éppen elég arra, hogy élvezzük, de a plusz, az még hiányzik. Egyedül Oroszlán Szonja mutatja meg, hogy történt valami Timivel Amerikában, hogy ez már nem ugyanaz a butuska, önelégült lány, ő tesz többet a karakterébe az első rész ismétlésénél.
Természetesen a Valami Amerika kapcsán beszélni kell a zenéről is, hiszen itt a filmzene kifejezetten szorosan kapcsolódik össze a filmmel. Az új főcímdal dallama, zenei aláfestése és szövege is annyira hasonlít a Bon-Bon első részhez írt számához, hogy felszínes hallgatás mellett össze is keverhetnénk őket – csak úgy, mint a második és az első rész filmplakátját. Az emlékeztetés jó dolog, de ez a hasonlóság kicsit már sok, mintha az új filmnek nem lenne önálló egyénisége. Szerencsére a Valami Amerika 2 többi dala új és eredeti. Abban, hogy a filmben lévő musical megszólal és jól szól, nagyon nagy szerepe van Tompos Kátyának, aki a Valami Amerika 2 főnyereménye. Kiváló színészi játék, nagyszerű hang és mozgás – nem is történhetett volna jobb dolog a filmmel, mint ez, hogy a harmadik, új női főszerepet neki adták. A filmben most is vannak zenével aláfestett, klipszerű betétek – kár, hogy az első háromnegyedében lévő két-három ilyen betét alatt minden alaklommal a főcímdal megy, és Tompos Kátya hangját igazán a film végébe összesűrített musical bemutatóján tudjuk csak élvezni. Ettől függetlenül összességében a filmzene ismét jól sikerült.
Tulajdonképpen nincs nagy baj a Valami Amerika 2-vel, sokkal jobb, mint a trailere, igazán szórakoztató kis film. De az az adalék, amivel még több és jobb lehetne, amivel megfelelhetne a sok elvárásnak, nincs meg benne. Így csak egy helyes kis ismétlés, összemosolygás a nézővel, miközben egy sör mellett felidézzük a legjobb poénokat az első részből – és egy ilyen sörözésen ugyan jól érezzük magunkat, de biztosan nem fogjuk utólag az év eseményei közé sorolni...
Valami Amerika 2
Színes magyar vígjáték, 110 perc, 2008.
Dolby Digital
Rendező: Herendi Gábor
Főszereplők: Szabó Győző, Pindroch Csaba, Hujber Ferenc, Szervét Tibor, Oroszlán Szonja, Ónodi Eszter, Tompos Kátya, Csuja Imre
Bemutató: 2008. december 18.
Forgalmazza: Budapest Film
Mondhatnánk, hogy ez után már nem nehéz jobbat teljesíteni, de akárhogy is, való igaz: amint letudták a dobbantást, és belecsapnak a jól ismert valamiamerikás stílusba, máris helyére kerül a film. Ha a legfőbb kérdés az, hogy valóban jó-e a vígjáték, vicces-e, ami forgatás közben annak tűnt, az alkotógárda megnyugodhatott, a poénok ültek, a népes közönség lelkesen kacagott és kellemesen érezte magát. Persze az sem mindegy, hogy Herendi Gáborék mást is várnak-e a filmtől azon kívül, hogy könnyedén elszórakoztassa azokat, akik rászánják ezt a bő másfél órát. A feszes dramaturgia és a csavarosabb történt, amelyre Herendi és csaknem minden színész is hivatkozik interjúkban, inkább a szerelmi szálak végsőkig csavarásáról szól, ugyanis most nem az a kérdés, hogy lesz-e pénz, és csaló-e Alex (az nyilvánvaló), hanem az, hogy vajon Tamás és Eszter összevész és kibékül-e sokadszorra, Ákos és Timi megbocsát-e egymásnak, és András a lúzerség álcája mögött ismét összejön-e valakivel a film végére (jó, közepére). A Valami Amerika 2 tehát romantikus vígjáték, valódi meglepetés nélkül.
Már szó volt arról, hogy érthető-e a film az első rész ismerete nélkül. Ez egy olyan kérdés, amire aligha kaphatunk választ, mert fenntartom, hogy mindenki látta a Valami Amerikát, aki beül a Valami Amerika 2-re, és szerintem erről az alkotók is meg vannak győződve. A filmbe ugyanis sikerült belepasszírozni több olyan jelenetet is, amelyben egyszerű poénok csattannak el, s a cél csupán az, hogy a néző nosztalgikus mosollyal idézze fel, amikor a Valami Amerikában igazán vicces volt az ezekkel a szereplőkkel, ezen a helyszínen forgatott jelenet. Így újra itt van Reviczky Gábor, ismét rendőr szerepben, ám ezúttal gyengécske poénokkal, vagy a három fiú kedvenc kocsmája, ahol két év után újra összeakasztják a bajszukat a kidobóval. A színészeken is látszik, hogy könnyen visszahelyezkedtek a karakterekbe, úgy tűnik, inkább rutinból jelennek meg ugyanazok a figurák, ugyanazok az arckifejezések, ahelyett, hogy valódi, erős játékot látnánk. Persze ettől még vicces és nosztalgikus a mozi, és ez éppen elég arra, hogy élvezzük, de a plusz, az még hiányzik. Egyedül Oroszlán Szonja mutatja meg, hogy történt valami Timivel Amerikában, hogy ez már nem ugyanaz a butuska, önelégült lány, ő tesz többet a karakterébe az első rész ismétlésénél.
Természetesen a Valami Amerika kapcsán beszélni kell a zenéről is, hiszen itt a filmzene kifejezetten szorosan kapcsolódik össze a filmmel. Az új főcímdal dallama, zenei aláfestése és szövege is annyira hasonlít a Bon-Bon első részhez írt számához, hogy felszínes hallgatás mellett össze is keverhetnénk őket – csak úgy, mint a második és az első rész filmplakátját. Az emlékeztetés jó dolog, de ez a hasonlóság kicsit már sok, mintha az új filmnek nem lenne önálló egyénisége. Szerencsére a Valami Amerika 2 többi dala új és eredeti. Abban, hogy a filmben lévő musical megszólal és jól szól, nagyon nagy szerepe van Tompos Kátyának, aki a Valami Amerika 2 főnyereménye. Kiváló színészi játék, nagyszerű hang és mozgás – nem is történhetett volna jobb dolog a filmmel, mint ez, hogy a harmadik, új női főszerepet neki adták. A filmben most is vannak zenével aláfestett, klipszerű betétek – kár, hogy az első háromnegyedében lévő két-három ilyen betét alatt minden alaklommal a főcímdal megy, és Tompos Kátya hangját igazán a film végébe összesűrített musical bemutatóján tudjuk csak élvezni. Ettől függetlenül összességében a filmzene ismét jól sikerült.
Tulajdonképpen nincs nagy baj a Valami Amerika 2-vel, sokkal jobb, mint a trailere, igazán szórakoztató kis film. De az az adalék, amivel még több és jobb lehetne, amivel megfelelhetne a sok elvárásnak, nincs meg benne. Így csak egy helyes kis ismétlés, összemosolygás a nézővel, miközben egy sör mellett felidézzük a legjobb poénokat az első részből – és egy ilyen sörözésen ugyan jól érezzük magunkat, de biztosan nem fogjuk utólag az év eseményei közé sorolni...
Valami Amerika 2
Színes magyar vígjáték, 110 perc, 2008.
Dolby Digital
Rendező: Herendi Gábor
Főszereplők: Szabó Győző, Pindroch Csaba, Hujber Ferenc, Szervét Tibor, Oroszlán Szonja, Ónodi Eszter, Tompos Kátya, Csuja Imre
Bemutató: 2008. december 18.
Forgalmazza: Budapest Film
Szerzők
-- Róbert Katalin --
További írások a rovatból
film
Az Arcok visszapillantóban és a Kiáltvány a gyerekekért a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon
film
Interjú Dér Asiával a Nem halok meg című filmje kapcsán
Más művészeti ágakról
irodalom
kabai lóránt el sem kezdett versek kötetbemutató és kiállításmegnyitó Miskolcon
