bezár
 

irodalom

2013. 06. 27.
Pucér nők és hullák a kertben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A tévében bezzeg nem csodálkoznak, ha felnégyelnek valakit, míg ha szépirodalmi szövegekben kerül ez elő, még mindig – mondta Nemes Z. Márió és Bartók Imre 2013. június 21-én a tatai Litera-táborban. Szekeres Dóra faggatta őket testről, szépségről, meztelenségről és provokációról.
Szekeres Dóra elsőként az előző napi performanszról kérdezi a fiatal testeket képviselő szerzők véleményét. Jómagam nem voltam ott, így tudom meg, hogy meztelen nő is szerepelt benne. Bartók Imre és Nemes Z. Márió ugyanis többek között ezt emeli ki: a meztelensg szerepe a művészetben mennyire és mikor helytálló, mikor nem öncélúan provokáló mozzanat. Így kerülnek terítékre a Jancsó-filmek, amelyekben általában szerepel meztelen nő – ezt a fajta pucérkodást pozitív példaként hozzák fel.

Ezek után Bartók Imre A patkány évéből olvas fel: összenőtt hullák káprázatos virágözönben. Feloldásul (ha a halálos virágoskert önmagában nem árasztana mennyei nyugalmat) Nemes Z. Márió tízcentis törpéi, Egészségparkja és Erjedő népisége következik.

Folytatódik a vita a provokációról. Bartók Imre elmondja, hogy tőle gyakran kérdezik, hogyan bírja elviselni saját szövegeit. Ő maga nem érzi durvának – feleli ilyenkor. Szekeres Dóra megállapítja, hogy mintha a mainstreamben elfogadottabb volna a brutalitás meg a vérengzés és hasonlók, ezek szerint a szépirodalomtól nem ezt várják. Nemes Z. Márió annyiban egyetért, hogy való igaz, "például Tolnai Ottó is csinált érdekes dolgokat" Csáth Géza és Hajas Tibor mellett, de ezek mellett valahogy elsétált a finnyás recepció. A hangsúly azonban nem a provokáción, hanem az ilyen jellegű szövegek groteszk vagy kevert minőségén van, az az igazán érdekes – mondja Nemes Z. Márió, és Kis Róka Csaba képzőművészt idézi: "A művészet nem jó ízlés kérdése." Hanem a struktúráé, formáé, nyelvé. Bartók Imre elmondja, hogy a testet számára tárgynak venni irodalmi keretek közt nehezebb vállalkozás. Nemes Z. Márió erre Otto Weiningerre hivatkozik, aki azt mondta, hogy a meztelen női testnek nem lehet semmi köze a művészethez, mert a női nemi szerv a lehető legtávolabb áll a tiszta szellemi formától. Szóba ejtik még az öregedést – így utal Bartók Imre Proustra, aki szerint "Az idő alaktalan, ezért testekre van szükség ahhoz, hogy nyomot hagyjon". Aztán nemsokára ott vagyunk A patkány éve keltetőjében, majd Nemes Z. Márió zárja a programot: "Lehet kicsi a nő, de mindig hazatalál."
Fotó: Szőcs Petra
nyomtat

Szerzők

-- Nagy Márta --


További írások a rovatból

Bende Tamás Visszatérés az északi partra című verseskötetének bemutatójáról
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 44. számáról
Vida Kamilla közéleti költészettel kapcsolatos előadásáról
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 43. számáról

Más művészeti ágakról

gyerek

Julia Donaldson és Axel Scheffler Fischer Iván gyerekoperáját is megnézi
A tehetséggondozás útjai az építészetképzésben I. – Tudósítás két tételben
art&design

Raoul Coutard a BIFF-en
Titeket ki akar lóvá tenni?


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés