bezár
 

irodalom

2013. 06. 27.
Pucér nők és hullák a kertben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Pucér nők és hullák a kertben A tévében bezzeg nem csodálkoznak, ha felnégyelnek valakit, míg ha szépirodalmi szövegekben kerül ez elő, még mindig – mondta Nemes Z. Márió és Bartók Imre 2013. június 21-én a tatai Litera-táborban. Szekeres Dóra faggatta őket testről, szépségről, meztelenségről és provokációról.
Szekeres Dóra elsőként az előző napi performanszról kérdezi a fiatal testeket képviselő szerzők véleményét. Jómagam nem voltam ott, így tudom meg, hogy meztelen nő is szerepelt benne. Bartók Imre és Nemes Z. Márió ugyanis többek között ezt emeli ki: a meztelensg szerepe a művészetben mennyire és mikor helytálló, mikor nem öncélúan provokáló mozzanat. Így kerülnek terítékre a Jancsó-filmek, amelyekben általában szerepel meztelen nő – ezt a fajta pucérkodást pozitív példaként hozzák fel.

Ezek után Bartók Imre A patkány évéből olvas fel: összenőtt hullák káprázatos virágözönben. Feloldásul (ha a halálos virágoskert önmagában nem árasztana mennyei nyugalmat) Nemes Z. Márió tízcentis törpéi, Egészségparkja és Erjedő népisége következik.

Folytatódik a vita a provokációról. Bartók Imre elmondja, hogy tőle gyakran kérdezik, hogyan bírja elviselni saját szövegeit. Ő maga nem érzi durvának – feleli ilyenkor. Szekeres Dóra megállapítja, hogy mintha a mainstreamben elfogadottabb volna a brutalitás meg a vérengzés és hasonlók, ezek szerint a szépirodalomtól nem ezt várják. Nemes Z. Márió annyiban egyetért, hogy való igaz, "például Tolnai Ottó is csinált érdekes dolgokat" Csáth Géza és Hajas Tibor mellett, de ezek mellett valahogy elsétált a finnyás recepció. A hangsúly azonban nem a provokáción, hanem az ilyen jellegű szövegek groteszk vagy kevert minőségén van, az az igazán érdekes – mondja Nemes Z. Márió, és Kis Róka Csaba képzőművészt idézi: "A művészet nem jó ízlés kérdése." Hanem a struktúráé, formáé, nyelvé. Bartók Imre elmondja, hogy a testet számára tárgynak venni irodalmi keretek közt nehezebb vállalkozás. Nemes Z. Márió erre Otto Weiningerre hivatkozik, aki azt mondta, hogy a meztelen női testnek nem lehet semmi köze a művészethez, mert a női nemi szerv a lehető legtávolabb áll a tiszta szellemi formától. Szóba ejtik még az öregedést – így utal Bartók Imre Proustra, aki szerint "Az idő alaktalan, ezért testekre van szükség ahhoz, hogy nyomot hagyjon". Aztán nemsokára ott vagyunk A patkány éve keltetőjében, majd Nemes Z. Márió zárja a programot: "Lehet kicsi a nő, de mindig hazatalál."
Fotó: Szőcs Petra
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Nagy Márta --


További írások a rovatból

irodalom

Ki vagyok én és ki vagy te? Ki vagyok én és ki vagy te?
André Aciman: Harvard tér. Ford.: Neset Adrienn. Athenaeum Kiadó, 2020.
irodalom

Az elkülönböződés folyamata Az elkülönböződés folyamata
A mesterséges intelligencia távlati perspektívái egy fenomenológiai ontológia tükrében
Podcast-történet és ajánló a hazai, kulturális csatornákról

Más művészeti ágakról

színház

Megcsinálják akkor is, ha csak maguknak játszanak Megcsinálják akkor is, ha csak maguknak játszanak
Beszélgetés Pászt Patríciával a lengyel és a magyar színházról
Színház otthonról - Szúnyogok a National Theatre at Home online közvetítésében
art&design

A faun labirintusa A faun labirintusa
Horváth Gideon „Faun realness” című kiállításáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés