bezár
 

art&design / kiállítás

Rembrandtok között elmúlni
Rembrandtok között elmúlni
Az út, melyet Nádudvartól Balmazújvárosig tettem meg, felvezetője is lehetetne a Semsey Kastélyban megrendezett Rembrandt kiállításnak, ugyanis a művész – ahogy élettörténetéből kiderül – ott talált rá az anyagok és formák világegyetemére, ahol a síkság megszakítás és emelkedők nélkül fut a horizontig. Szülei egy Leyden nevű város szélén laktak, Rembrandt számára „fénnyel telített tér ez… határvonal nélküli tömegek körül lezajló átváltozások és elmozdulások sora. Ez a tér vonzza a kutató szellemet. Itt nem lehet a mozdulatlan vonalak kényelmes architektúrájára támaszkodni, a létezést vagy tagadni kell, vagy olyan kényszerítő erővel állítani, hogy azt az ember végérvényesen bevésse agyába és a szívébe.”
Szöveg a testben, test a szövegben
Szöveg a testben, test a szövegben
A 2B Galéria ad otthont Bujdosó Alpár Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiás székfoglaló kiállításának. A tárlat kronológiai áttekintés helyett a művész változatos alkotói korszakaiból ad ízelítőt. A falakon látható képek összessége az egész eddigi Bujdosó-életmű univerzumát képviseli. Esterházy Péter személyes hangvételű megnyitóbeszédében az életmű bemutatásának nehézségei mellett a (műfaji) határátlépés lehetőségeiről szólt. A művészi útkeresés és a megtalált egyéni kifejezésmód, majd az alkotói kiteljesedés lépései az intermediális alkotás közegében bontakoznak ki. A vizuális költészet a lineáris versszerkezet felbontásával a befogadót a szabadabb értelmezés felé tereli. Az alkotó szempontjából is új helyzetet teremt, a nyitott alkotás és a nyitott olvasatok közegébe vezet.
Test nélkül nincs lélek a képeken
Test nélkül nincs lélek a képeken
Az egyik legismertebb kortárs európai portréfotós, mégis most látható az első magyarországi kiállítása a dán Lars Schwandernek, aki bevallottan a nőiség, a női lélek rejtelmeit próbálja meg visszaadni fényképein. Habár a budapesti Ural Vision Gallery-ben rendezett tárlat húzóerejének egyértelműen a sztárokról készített sorozatot szánták, sokkal izgalmasabbnak tűnnek az emeleten elszórt női aktok és portrék, vagy a német festő, Axel Geis kollaborációs alkotásai, aki deduktív módon alakította át a Schwander által hangsúlyozott egyéniséget a lélek általános törvényszerűségeivé.
Egy portré viszi el az egész kiállítást
Egy portré viszi el az egész kiállítást
Fürjesi Csaba a transzparencia kérdéseit feszegető festményeiből nyílt kiállítás február 5-én a The ArtYard-ban. A tárlat két hónapig látható az Andrássy út 66. szám alatti csodás kiállítótérben. A kiállítás címe kissé zavarba ejtő, mert felmerül a kérdés: mi lehet az átlátszóság mögött? Próbálom magam elé képzelni, de sehogy nem áll össze. Ám ha a szó értelmezésének mélyére ásunk – például az Artpool adabázisában kutatunk –, rögtön tágabb dimenzióban vizsgálhatjuk a transzparencia mögöttiséget.
A pohár félig üres/teli
A pohár félig üres/teli
Klenyánszki Csilla házi laboratóriumában a víznek alakja és színe van. A közvetlen környezetből válogatott, egyszerű tárgyakból épített konstrukciók a folyadék, a buborék viselkedését, a víz halmazállapot-változásának folyamatait manipulálják a molekulák működésmódját kutatva. A Trapézban most a legújabb kísérletekhez kapcsolódó fotódokumentációk és a Juan Carlos Ospina Gonzalez fejlesztőgrafikussal közösen tervezett, interaktív csokorapplikáció tekinthető meg.
Amiért a szerelem nyújtózik
Amiért a szerelem nyújtózik
El Greco hatalmas képei, nyúlánk, hús-vér szentjei, kékesszürke, finomkezű, formás keblű Magdolnája előtt sokszor megálltam a budapesti Szépművészetiben. Úgy is mondhatnám, találkoztam velük. Sehogy sem illeszkedtek régi, spanyol környezetükbe. Akkor még nem gondoltam, hogy a krétai származású festőnek egyszer majd meglátom a még görög szigeten festett ikonjait, és eszembe juthat róluk a mindent feltáró Fény, melyet önmagában lehetetlen ábrázolni. Az ikonfestők, akik megértették ezt a Fényt, tudták, hogy azt csak úgy tehetik láthatóvá a világ számára is, ha megmutatják, ahogy a test válaszol rá, ahogy a(z isteni) szerelem, az „amor” változik/nyújtózik érte.
Testiség, feltárulkozás, öncsonkítás
Testiség, feltárulkozás, öncsonkítás
Egy igazán páratlan anyag mutatkozik be a Mai Manó Házban A múlt szabadsága – Neoavantgárd fotóművészet Magyarországon az 1960-as évektől napjainkig címmel. Alföldi Róbert fotógyűjteményéből láthatunk válogatást, ami egyedülálló és hiánypótló, hiszen jelenleg Magyarországon nem létezik másik olyan kollekció, ami ennyire szisztematikusan és a minőségre érzékenyen beszélne a neoavantgárd fotóművészetről.
A szűkölő kutya esete a fétisekkel
A szűkölő kutya esete a fétisekkel
A női testbe zárt homoszexuális férfi Alíz a 70-es, 80-as évek magyar underground csodaországában. Az El Kazovszkij életművét bemutató kiállítás – egyben egy korszak lenyomata – február 14-ig még várja a látogatókat a Magyar Nemzeti Galériában. Nem érdemes kihagyni.
12 HAMISÍTVÁNY: ANDREW WARHOLA A MENNYEZETEN
12 HAMISÍTVÁNY: ANDREW WARHOLA A MENNYEZETEN
2016. január 4-e van, bezárt a ludwigos Pop Bazár, mehetünk a Tescóba kínai kecsöpért. 1995. január 14-e van, megnyílt a merlines Volt Bazár, mehetünk a közértbe magyar babkonzervért.  
Nyugtalanító múzsák Ferrarában
Nyugtalanító múzsák Ferrarában
Giorgio de Chirico különös alakja a huszadik századi festészetnek. 1915-ben Párizsból, a művészet fellegvárából egy olasz kisvárosba, Ferrarába költözött, és itt, az általa megálmodott metafizikus festészet jegyében kezdett alkotni, mely a futurizmus mellett az avantgárd mozgalmak legfontosabb olaszországi irányzata lett. Most pedig, száz évvel a megalkotásuk után újra Ferrarában láthatunk mintegy hetven, 1915 és 1918 között keletkezett festményt.
9   10   11   12   13   14   15   16   17 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés