irodalom / könyv
2020. 12. 02.
Bereményi Géza alámerült a saját emlékeibe, a mélyből felhozott kincseket pedig nemcsak hihetetlen aprólékossággal idézte fel, hanem értelmezte és rendszerezte is. Így született meg különleges életregénye, a Magyar Copperfield.
2020. 11. 30.
Mintha ismernénk azt a nevet, hogy Linda Boström Knausgard, már akik olvasták Karl Ove Knausgard nagyszabású, Harcom című regénysorozatát. K.O.K. regényéből körvonalazódott egy alak, aki egyszerre fantasztikus író, bizonytalan anya, hol kétségbeesett, hol erős nő, mindenesetre olyan hétköznapi figura, aki sokkal inkább egy közelebbi ismerős, mint egy regény karaktere. Linda Boström Knausgard K.O.K. volt felesége, akinek legújabb regényének megjelenése óhatatlanul összemosódott férje regényeivel, a könyvbéli karakterrel.
2020. 11. 25.
Miről is beszélnek ezek a valakik? Nekem ez a könyv leginkább az időn és téren átívelő emberi kapcsolatokról mesélt. Hogyan láthatjuk és érthetjük meg a szüleinket vagy akár a nagyszüleinket az idő távlatából, hogyan próbáljuk megérteni életünk velük közös szakaszát, s a süllyedő időben hogyan látjuk meg a már eltávozottakban az élő, lélegző embert, tökéletlenségeiket és dilemmáikat.
2020. 11. 16.
Ljudmila Ulickaja Booker-díjas szerző legújabb művében, a Magvető gondozásában megjelent A lélek testéről címet viselő kötetben a nőiség, a testbe írt sors és a halál közelségének alapélménye értelmeződik újjá a novellák sokszínű soraiban. Összeolvasva őket egy egészen átfogó „nő-történelmet” kapunk, melyben ük-, déd- vagy nagyanyáink mellett mi is helyünkre lelhetünk.
2020. 11. 13.
„Ennélfogva biztos forrásból tudom, hogy a Hős utcának nincs külön nyelve. Jelentem: egy nyelvet beszélünk. Úgyhogy nincs több kifogás, el lehet végre kezdeni: beszélgetni”– nyilatkozta Erdős Virág a Hősöm kapcsán készült interjújában. A Hős utcát feldolgozó szociokötet forgatása közben próbára tehetjük ezt az állítást: valóban azonos módon működik a nyelvünk a Hős utcai szegregáció és a Vörösmarty tér környékén? Képzeljünk el egy párbeszédet, amelyben a beszédpartnerünk a szavaink számával arányosan először kettőt előre, majd hármat hátralép: egyenlő-e az a kommunikáció, ahol a hatalmi viszony bekódolt és elkerülhetetlen?
2020. 10. 15.
Az Oravecz Imre 1972. szeptember című kötetéről írt kritikák, recenziók és tanulmányok foglalkoznak a szerző heterogén életművébe való beillesztéséről, hiszen a mű a szerelem és szexualitás eszményének megreformálását vállalta, miközben maga a szerző bevallása szerint az Előszóban „Ez a mű mégis úgy kezdődött, mint holmi asztalfióknak szánt vallomás, keltezés nélküli naplóként.”(8.). Így lett az Oravecz nevével fémjelzett életmű kiemelkedő darabja, amely idén érte meg negyedik kiadását, a Magvető Kiadónál. A kötet állandó aktualitása többek között abban rejlik, hogy a szerelmi líra hagyományainak átformálásán kívül saját műfaját is megkérdőjelezi, amennyiben elmossa határait a próza és a líra között.
2020. 10. 13.
„Az én történetemből hiányoznak a férfiak. Ahogyan az összes női felmenőméből” – adja meg a felütést a Szív utca elején Gurubi Ágnes. Ám hamar kiderül, hogy a családregény nőalakjainak életét éppen ők, a férfiak alakítják, és ha olykor fizikailag nem is látjuk őket, fontos figurái a család életének.
2020. 09. 28.
„Tizenkét éves voltam, amikor először jártam vízen. A feketeruhás ember tanított meg rá, és nem állítom azt, hogy egyik napról a másikra megtanultam.”[1] – kezdi szokatlan életrajzi történetét az ezerarcú Walt, a csodagyerek Paul Auster Mr.Vertigo címet viselő sikerkönyvében. Az 1994-es megjelenésű szöveg napjainkban új külsőt öltött a 21. Század Kiadó jóvoltából, így a Mr.Vertigo is végre elfoglalhatja a helyét a magyar viszonylatban is népszerű Paul Auster-könyvek sorában.
2020. 08. 25.
Az idén 47 éve íródott Beszélgetések Sheryl Suttonnal a Magvető 2020-as újrakiadása alkalmából vált újra nagyobb példányszámban kaphatóvá. Eddigi elérhetetlensége sejthető abból a – talán – eleve egyértelműként kezelhető tényből, hogy a Pilinszky-életmű egy sok szempontból ritka és kiemelkedő darabjáról beszélhetünk.
2020. 08. 17.
Megragadható-e a gyász, belesűríthető-e egy vékony könyvbe minden bennünk kavargó érzés – teszi fel kimondatlanul is a kérdést első kötetében Max Porter. A bánat egy tollas állat megkísérli megmutatni a dühöt, a fájdalmat, az elkeseredést, a kilátástalanságot, az újrakezdés nehézségeit, tehát mindazt, ami – bármilyen élethelyzetben is legyen az olvasó – közeli ismerősként köszön vissza a lapokról.
