bezár
 

irodalom

2021. 02. 14.
Elhunyt Itamár Jáoz-Keszt izraeli költő, a magyar költészet fordítója
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Elhunyt Itamár Jáoz-Keszt izraeli költő, a magyar költészet fordítója Életének 87. évében csütörtökön elhunyt Itamár Jáoz-Keszt magyarországi születésű izraeli költő, a magyar költészet egyik legnagyobb idegen nyelvű antológiájának fordítója.

Itamár Jáoz-Keszt 1934-ben született Szarvason, Keszt Péter néven; családjával 1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták. 1951-ben kivándorolt Izraelbe, ahol irodalmat, bibliatudományt és hébert tanult a Tel Aviv-i Egyetemen, majd az Eked kiadót vezette és az azonos című folyóiratot szerkesztette. Költészetén kívül számos prózakötetet, köztük egy önéletrajzi ihletésű trilógiát adott közre - idézi fel Szántó T. Gábor író a Szombat Online által az MTI-hez pénteken eljuttatott megemlékezésében.

prae.hu

A cikk szerint Itamár Jáoz-Keszt a vészkorszak és az alija nyomán sem tudta végleg eltávolítani magától anyanyelvét, ha héberül folytatta is később irodalmi tevékenységét. Számos kisebb publikáció (köztük egy Radnóti-válogatás, majd A magyarországi zsidó költészet antológiája) után kezdett hozzá a Cvi Haplaot (Csodaszarvas) antológiához, amely Jáoz-Keszt által válogatott, fordított, az Ekednél megjelentetett kétnyelvű (magyar-héber) gyűjteménye a magyar költészetnek Balassi Bálinttól Nemes Nagy Ágnesig. Az első kötet A magyar költészet kincsesháza, a második, Illyés Gyulától Csoóri Sándoron át Kántor Péterig a Mai magyar költők antológiája, a harmadik, a Szól a kakas mártól Székely Magdáig és az izraeli magyar nyelvű költőkig a Zsidó sors a magyar költészetben címet viseli.

"Ilyen teljességű válogatás nemigen látott másutt napvilágot a magyar költészetből. Anyanyelve, bár érzelmileg eltávolodott Magyarországról, visszakívánkozott a feledésből, és ő a lehető legkreatívabb módon igyekezett használni tudását. Ha már magyarul írni nem tudott, és nem akart, választott nyelvére ültette át a magyar költészet színe-javát. Kölcsey Himnusza héberül is a megszólalásig követi a magyar hangsúlyt, s a héberbe átszivárgó magyar kifejezések a felejtésre való képtelenség jelképei" - méltatja fordítói életművét Szántó T. Gábor.

Itamár Jáoz-Keszt a magyar irodalomhoz, azon belül is a költészethez kötődött, és sok pályatársat tudhatott barátai között, mint Székely Magdát és Mezei Andrást, Gergely Ágnest vagy Turczi Istvánt. Fordításainak keletkezése idején, a 80-as, 90-es években gyakran járt haza Magyarországra, verseskötetei is megjelentek, kitüntetéssel is elismerték munkáját. A 80-as években vallásos fordulaton ment át, és a hagyomány elemei, a vallásos önreflexió költészetében is jelentős szerepet kapott. A tesuvá, a visszatérés, az Istenhez való kapcsolódás és ragaszkodás, az Istennel való viaskodás témái gazdagították költészetét, és más versei mellett ezek is hozzáférhetővé váltak magyarul azon költőtársai fordításában, akiket maga is fordított - emlékezik Itamár Jáoz-Kesztre a Szombat Online cikke.

Itamár Jáoz-Keszt a 20. századi magyar költők újhéber nyelvű fordításaiért 2012-ben elnyerte a Magyar PEN Club által alapított Janus Pannonius műfordítói díjat.
 

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Neige Sinno Nyomorult tigris című művét mutatták be a Francia Intézetben
Blended Intensive Programme Pozsonyban
Kritika Kukorelly Endre Ház, háború, halott című könyvéről
irodalom

Bemutatták Závada Péter Éngép című verseskötetét

Más művészeti ágakról

Ki marad, ha Shady eltűnik?
Az ezegymunkahej című zenés bohózat a Három Hollóban
Celine Song: Többesélyes szerelem


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés