art&design
2013. 09. 10.
Sok látogató a Mucha-plakátok kiállításán Prágában
Rendkívül nagyszámú, több mint 176 ezer látogatója volt Alfons Mucha, a szecesszió kiemelkedő cseh festője és grafikusa plakátjai kiállításának Prágában.
A kedden záró nagyszabású tárlat április 10-től volt megtekinthető a prágai Vigadóban (Obecní dum).
A prágai sajtó úgy véli, hogy a Mucha-kiállítás rendkívüli sikere nemcsak a plakátoknak szólt, hanem a gyűjtemény történetének is. A plakátokat ugyanis Ivan Lendl, az 1986-ban az Egyesült Államokba távozó egykori cseh teniszcsillag gyűjtötte össze, s a gyűjtemény első ízben éppen Prágában volt látható. A kiállítást ugyanakkor nagy reklámkampány is kísérte, s az emléktárgyak kínálata is többszörösen meghaladta a szokásos csehországi átlagot.
A Mucha-plakátokat napi átlagban 1060 ember tekintette meg.
Hasonló látogatottsága csak a IV. Károly - Isten kegyelméből császár elnevezésű képzőművészeti kiállításnak volt, amelyet hét éve három hónap alatt 100 ezer ember nézett meg.
A tavalyi év legnagyobb tömegeket vonzó kiállítása a Jagelló-korszak műalkotásait bemutató Europa Jagellonica kiállítás volt, amelyet a Kutná Hora-i Közép-Csehországi Galériában négy és fél hónap alatt 57 600 látogató keresett fel.
A világhírű művész 1894 és 1935 között készített, sajátos stílusú 119 plakátjából 116 volt látható Prágában. A plakátok nagyobbik részét a Polgármesteri szalonban helyezték el, amelynek falait szintén Mucha-festmények díszítik.
Prágai szakértők szerint a gyűjtemény értéke mintegy 60 millió koronára - azaz több mint 600 millió forintra - tehető. A világon ez a legnagyobb Mucha-plakát-gyűjtemény.
A kiállításra Ivan Lendl is hazalátogatott. A megnyitón a teniszlegendát lánya, Marika képviselte.
Az egykori sztárteniszező korábban a prágai közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy a hiányzó három plakátból egy-egy New Yorkban, illetve Hamburgban található múzeumban, míg a harmadikról nincs információja.
Alfons Mucha (1860-1939) a 19-20. század fordulóján a művészek akkori Mekkájában, Párizsban élt. Nemzetközi sikerét Sarah Bernhardtnak, a századforduló egyik legnagyobb és legismertebb színésznőjének köszönhette.
Bernhardt 1894 karácsonyán festőművészt keresett, hogy elkészítse neki a Gismonda című színdarab plakátját, mivel nem tudta elérni azt a művészt, akivel korábban dolgoztatni szokott. A megbízást Mucha kapta. Más alkotásokkal összetéveszthetetlen plakátjai olyan nagy izgalmat keltettek Párizsban, hogy rövid időn belül szinte mindet leszedték, ahol csak kirakták őket: a cseh művész ezzel világhírnevet szerzett, és ő lett a Belle Époque legkeresettebb plakátfestője.
Prága után a Mucha-plakátokat Lendl szülővárosában, a morva-sziléziai Ostravában állítják ki, majd nyugat-európai turné következik. Japán, Kína és Oroszország is érdeklődött már a kiállítás iránt.
A prágai sajtó úgy véli, hogy a Mucha-kiállítás rendkívüli sikere nemcsak a plakátoknak szólt, hanem a gyűjtemény történetének is. A plakátokat ugyanis Ivan Lendl, az 1986-ban az Egyesült Államokba távozó egykori cseh teniszcsillag gyűjtötte össze, s a gyűjtemény első ízben éppen Prágában volt látható. A kiállítást ugyanakkor nagy reklámkampány is kísérte, s az emléktárgyak kínálata is többszörösen meghaladta a szokásos csehországi átlagot.
A Mucha-plakátokat napi átlagban 1060 ember tekintette meg.
Hasonló látogatottsága csak a IV. Károly - Isten kegyelméből császár elnevezésű képzőművészeti kiállításnak volt, amelyet hét éve három hónap alatt 100 ezer ember nézett meg.
A tavalyi év legnagyobb tömegeket vonzó kiállítása a Jagelló-korszak műalkotásait bemutató Europa Jagellonica kiállítás volt, amelyet a Kutná Hora-i Közép-Csehországi Galériában négy és fél hónap alatt 57 600 látogató keresett fel.
A világhírű művész 1894 és 1935 között készített, sajátos stílusú 119 plakátjából 116 volt látható Prágában. A plakátok nagyobbik részét a Polgármesteri szalonban helyezték el, amelynek falait szintén Mucha-festmények díszítik.
Prágai szakértők szerint a gyűjtemény értéke mintegy 60 millió koronára - azaz több mint 600 millió forintra - tehető. A világon ez a legnagyobb Mucha-plakát-gyűjtemény.
A kiállításra Ivan Lendl is hazalátogatott. A megnyitón a teniszlegendát lánya, Marika képviselte.
Az egykori sztárteniszező korábban a prágai közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy a hiányzó három plakátból egy-egy New Yorkban, illetve Hamburgban található múzeumban, míg a harmadikról nincs információja.
Alfons Mucha (1860-1939) a 19-20. század fordulóján a művészek akkori Mekkájában, Párizsban élt. Nemzetközi sikerét Sarah Bernhardtnak, a századforduló egyik legnagyobb és legismertebb színésznőjének köszönhette.
Bernhardt 1894 karácsonyán festőművészt keresett, hogy elkészítse neki a Gismonda című színdarab plakátját, mivel nem tudta elérni azt a művészt, akivel korábban dolgoztatni szokott. A megbízást Mucha kapta. Más alkotásokkal összetéveszthetetlen plakátjai olyan nagy izgalmat keltettek Párizsban, hogy rövid időn belül szinte mindet leszedték, ahol csak kirakták őket: a cseh művész ezzel világhírnevet szerzett, és ő lett a Belle Époque legkeresettebb plakátfestője.
Prága után a Mucha-plakátokat Lendl szülővárosában, a morva-sziléziai Ostravában állítják ki, majd nyugat-európai turné következik. Japán, Kína és Oroszország is érdeklődött már a kiállítás iránt.
További írások a rovatból
Papp Ida Zsuzsanna The Disappearance of Childhood című kiállításáról
Maud Karlsson Lima de Faria kiállítása Uppsalában
Más művészeti ágakról
Sugár Viktória és Kita Michihiro Pesti bérházak. Stílus, mintázat, fejlődés című könyvéről



