Az 1 eurócentnél is kisebb, mindössze 1,18 gramm súlyú fémpénzt valószínűleg Trierben (a mostani Németország luxemburgi határának közelében, a nyugati országrészben) verték 747 és 751 között - mondta el a Vesztfáliai Pénz és Érme Árverési Társaság (WAG) egyik vezetője.
A Németország legrégebbi pénzérméjeként ismert dénár a történelmi városközpont ásatásain került felszínre 1981-ben. Az árverésen egy neve elhallgatását kérő német gyűjtő vette meg. Az érme a 25 ezer euróra becsült értékénél jóval magasabb áron talált gazdára.

A legendás Nagy Károly apja, Kis Pipin vezette be új pénzként 775-ben az ezüst dénárt, amely a középkor általános fizetőeszköze lett. A dénárral megszűnt az aranyalapú római pénzrendszer. A frank király által bevezetett új pénz - "Közép-Európa első egységes fémpénze" - a XV. századig volt érvényben.

Udo Gans, a dortmundi árverés szervezője szerint a legrégibb, "közép-európai identitást" viselő pénzt nagyobb ügyleteknél, például adók és illetékek befizetésére használták. Öt-tíz dénárért már egy lovat lehetett vásárolni annak idején. (A kisebb értékű adásvételek ekkoriban még csereügyletek körében jöttek létre a falusi lakosság körében.)

"A váltópénz bevezetése a Karoling-féle pénzreform első lépése volt. Csökkentették a pénzverdék számát és központi felügyelet alá helyezték őket a királyságban" - tette hozzá Gans.

Kis Pipin 747-ben kapta meg fivérétől a frank királyság nyugati részét, ahol Trier is található, és 751-ben koronázták királlyá, miután az utolsó Meroving uralkodót letaszította a trónról.