bezár
 

irodalom

2019. 06. 11.
FISZ-szerzők a könyvhéten
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
FISZ-szerzők a könyvhéten A 90. Ünnepi Könyvhétre (június 13.-17.) a  FISZ (Fiatal Írók Szövetsége) is számos könyvvel és programmal készül. A következőkben az ő ajánlatukat olvashatják. 

Bíró-Balogh Tamás: A megvadult írógép

Jegyzetek az irodalomtörténet-írásról

jk

Bíró-Balogh Tamás új könyve az irodalomtörténész-filológus névjegye: írói levelezések, dedikációk, fülszövegek, lappangó majd előkerülő, vagy éppen homályban maradó művek, életművek, kultuszok, textológiai problémák, szinte minden ott sorjázik a lapokon, ami a szerzőt izgatja, foglalkoztatja, idegesíti vagy felháborítja. De ha indulatba is jön, soha nem bocsátkozik találgatásokba, semmit nem állít anélkül, hogy alátámasztani ne tudná, mégpedig adatokkal, dokumentumokkal, mindazzal, ami egy író vagy költő nyoma marad a világban – művein kívül, de azokkal mindig kapcsolatban. Bíró-Balogh Tamás mint magánnyomozó-filológus ered a nyomába Ignotusnak, a Nyugat írónőinek, önjelölt irodalomtörténészeknek, szórakozott kritikusoknak, Kosztolányinak, a kultuszépítőknek és a kultuszrombolóknak, és mindenekelőtt azoknak a tetteseknek, akik azt hiszik, az irodalommal felületesen és könnyelműen is lehet foglalkozni. Hát jelentjük: nem.

Xaver Bayer: Az átlátszó kezek

xb

Xaver Bayer Hermann Lenz- és Reinhard Priessnitz-díjas osztrák író Az átlátszó kezek című novelláskötetében mesterien ragadja meg a hétköznapi életben rejlő, nyugtalanító abszurditást: mert a nagy rejtélyeket bizonyára nagyon is komolyan vehetjük. De vehetjük őket néha nagyon is viccesen. Nevethetünk is magunkon, hogy néha mennyire tele vagyunk aggodalommal, miközben megtudjuk, milyen lehet egy taxiút Henry Kissingerrel, egy csata egy modern kori Napóleonnal, vagy teljesen besötétíteni egy lakást, miközben valaki ismeretlen számról üres üzeneteket küldözget. A szerző magabiztosan egyensúlyoz a valóság és képzelet vékony határán, legyen szó akár egy feszültségekkel teli, krimiszerű történetről, akár egy mesterien megrajzolt belső tájképről vagy éppen a tökéletes merénylet leírásáról.

Farkas Balázs: Lu purpu

p

A Lu purpu a keresés szövege – a rituálé mögött meghúzódó mélyebb értelem és végső soron önmagunk kereséséé. Megszokhattuk, a lényeg sohasem a felszínen várja, hogy fölfedezzük, ha válaszokat szeretnénk, alá kell merülnünk mélyebb, sötétebb, kiszámíthatatlanabb tartományokba. Nem véletlen tehát, hogy a cselekmény a Földközi-tengernél, Olaszországban játszódik. A szöveg szimbolikájában a tenger és a tengermélyi élet azonosul az ember felszínes személyiségével és a tudatalattival.

A Lu purpu gyors lefolyású, intenzív, sötét tónusú, de humoros kisregény, amely a hétköznapokból pillanatokra kiszakító nyaralást, az idegen helyeket, élményeket és különcöket ünnepli. Egy nehezen kategorizálható, kísérletező kedvű prózakeverék, ami ötvözi a fiatalos, szórakoztató hangnemet és a komolyabb egzisztenciális kérdéseket boncoló abszurdista-kozmicista filozófiai irányzatot, illetve a narráció és a főhős közelisége miatt a pontos karakterrajzot.

Fodor Balázs: Kozmológiai állandó

ko

Emberi, túlságosan is emberi – ennek a nietzschei megállapításnak az iránya sokkal kevésbé érvényesíthető Fodor Balázs verseire, mint a kortárs magyar költészet 99%-ára. A történelmi korszakok végét itt már partra vetett cetek beleiből lehet megjósolni, a versek beszélője párzó állatok képében jelentkezik be, anyja érkezésekor dokkol, és kiegyenlíti a nyomást a gyerek, vagy inkább, vélhetőleg, a gyerek-űrhajó. A gólyafészek kozmonauták leszállóállomása, a szavak éppúgy hidrogénből, héliumból, nitrogénből stb. épülnek fel, mint a világegyetem és az emberi test, és már csak egy üres szkafander őrzi az egykori emberi test és gondolat formáját. Fodor Balázs poszthumán, antropocén versei eltörölnek és megőriznek, emlékeznek és jövőt építenek az emlékekből, futurista emlékezőköltészetként, amelyből sok irányba vezethet út.— Németh Zoltán

Jassó Judit: Kaszt

kaszt

Jassó Judit sajátos világának hősei fokozatosan vesztik el hamvasságukat, és egyre több lesz bennük a műanyag, egymás gyerekét nevelik a legóvárosokban, amelyek mellett nem jut hely a halottaiknak. A Kaszt szereplői számára a kívánatost nem a siker, csupán a normalitás testesíti meg. A minden kommunikációban meghorzsolódó odúlakók átvergődnek, végigkallódnak az életen, és amíg elég tiszták ahhoz, hogy bemocskolódjanak, viaskodnak nemcsak hozzájuk méltatlan környezetükkel, hanem elsősorban saját magukkal. Mondják, hogy vagy elmenekülünk, vagy megvéd valaki, vagy meghalunk. Riasztó, de nem idegen tapasztalatok, szép és letisztult mondatokban. Bergman, papíron.

Az öngyilkosság olyan, hogy te fordítod a falhoz saját magad. Valahol szép. A hátad mögé kerülsz, ahol már nem kell farkasszemet nézni az elmúlt évekkel, kudarccal, fájdalommal, és többé a sikerek sem számítanak. Csak szorítod a kezed a tarkódra, és hagyod, hogy a fejed a falba verődjön, amíg vége nem lesz.— Szil Ágnes              

Kormányos Ákos: Paraván

pv

Azt mondják, a szépirodalom (mint a neve is mutatja:) szép. Kormányos Ákos első kötete nem olyan dolgokkal foglalkozik, amiket gyönyörűnek szokás tartani. Kicipzározza, matat a testben, fölfelé, egészen addig, ahonnan a másik ered. Megmetélnek egy farkat, akkora lesz, mint a lovaké. Ebben a világban a reggeli pisilés a Muszáj Herkules. Ez itt nem spoiler. A könyv versei színes, erős szövegek. Mindkét irányból átütnek minden paravánon. — Szilasi László

Ricardo Piglia: Az eltűnt város

város

Ricardo Piglia (1941-2017) író, szerkesztő, kritikus és tanár, a posztmodern argentin irodalom klasszikusa, Bolaño egyik előfutára, a fiatal latin-amerikai próza fősodrának egyik bálványa. Íróként a magyarul még nem olvasható Respiración artificiallal (Mesterséges légzés, 1980), majd e regénnyel vált nemzetközileg is ismertté: 2011-ben a spanyol nyelvű világ egyik legrangosabb kitüntetésével, Rómulo Gallegos-díjjal ismerték el. Szerkesztőként ő ismertette meg az argentin közönséget Dashiell Hammett-tel, Raymond Chandlerrel és az amerikai kemény krimivel, tanárként pedig évtizedekig oktatott a Harvardon és a Princeton-on latin-amerikai irodalmat.

Fülszöveg:

Valamikor a Videla-diktatúra idején a kihalt, de örökké kivilágított Buenos Airesben egy angol felmenőkkel bíró újságíró, Junior nyomozni kezd egy titokzatos gép után, amelyet Borges mestere teremtett dantei erőfeszítéssel, hogy megőrizze magának elvesztett, imádott feleségét. A gépet fordításra tervezték, azonban mikor beletáplálják Poe William Wilsonját, teljesen újraírja azt. A mesélőgép ezrével kezdi el gyártani a történetvariánsokat, melyek szamizdatként kezdenek terjedni, ezzel pedig egyszerre keltik fel a titkosrendőrség és az újságok figyelmét. Junior útja koreai gengszter-filozófusokon, metadonnal seftelő angolprofesszorokon, és persze rengeteg történeten át egy szigetre vezet, ahol a papok a Finnegan ébredéséből prédikálnak, és ahol sosem lehet tudni, az ember óangolul vagy flamandul szólal meg legközelebb…

Rafael Pinedo: Plop

plop

Rafael Pinedo (1954-2006) negyvenes éveiben kezdett el publikálni, addig informatikusként dolgozott, de megpróbálkozott a színészettel is. Plop című kisregénye elnyerte a nagy hagyománnyal rendelkező Casa de las Américas díját. Ígéretes pályájának súlyos betegsége vetett véget 2006-ban – két további, szintén apokaliptikus kisregénye már posztumusz jelent meg.

Fülszöveg:

Egy Cormac McCarthyt idéző, kegyetlen, apokalipszis utáni világban maroknyi túlélő vándorol ide-oda a folyton zuhogó esőben és soha el nem fogyó sárban, hogy össze-összetalálkozva újra meg újra élet-halál harcot folytasson a radioaktív rozsdavidék egyre fogyatkozó erőforrásaiért. Már emlékeik sincsenek a családról, szeretetről vagy kultúráról: darwini világukban a gyengéket „újrahasznosítják”, a Messiások pedig félkarúan végzik.  Ebbe a minden reménytől megfosztott, részvétlen sár-világba pottyan bele Plop, akit anyja vonulás közben hoz világra, majd rögtön magára is hagy. Vajon milyen sors várhat rá ebben a végletekig elembertelenedett, disztópikus univerzumban, míg maga is sárrá nem lesz?             

 

Seres Lili Hanna: Várunk

várunk

Seres Lili Hanna  első kötetének sűrű, alaposan megrostált anyagából világosan kiderül, hogy olyan intellektuális szerzőről van szó, aki szenvedélyt igyekszik megfejteni, analizálni, és kordában tartani. Hisz benne, hogy a vers falai közé terelt lüktető ösztönt a tudat meg tudja zabolázni.
Amikor mégsem, gyönyörű sorok szabadulnak el.

Kiváló ritmusérzék, irónia és kegyetlen éleslátás jellemző ezekre a versekre. A végső kérdés, amelyet a szerző újra és újra feltesz, az az, hogy valójában mit lehet kezdeni az életünk alján felgyúlt reménytelen szomorúsággal. Felszínre hozni? Betemetni?

A vers nem gyógyír, nem válasz, a vers kérdés.

"Péppé ázott rügyeken gyalogolva/egyre csak ugyanazt dúdolod."

Szavai belénk ivódnak, visszük őket magunkkal, ha akarjuk, ha nem.— Tóth Krisztina

Vass Norbert: Indiáncseresznye

vn

Egy kisváros és környéke, kilencvenes évek. Egészen szürreális élményekben lehetett része azoknak, akik valami véletlen folytán akkoriban éppen itt éltek. Néhány kilométerrel arrébb javában zajlott a balkáni háború. Amerika is házhoz jött, a kisváros lakói pedig megpróbáltak felnőni a feladathoz.

Vass Norbert kötete ambiciózus és hiánypótló vállalkozás, a rendszerváltás utáni időszak, a kilencvenes évek békaperspektívából megírt krónikája. A szerző önéletrajzi elemekből összegyúrt felnövekedéstörténetében jó érzékkel kerüli a múltba révedés csapdáját. Nem nosztalgiázik könnybe lábadt szemmel, úgy tekint vissza az ártatlanság elvesztésére, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. Hiszen végeredményben az. A novellákban életre kelnek a mi barátaink is, akikkel együtt lógtunk az akkor még egyáltalán nem EU-konform játszótereken, a salakos focipályákon vagy épp az uszoda termálvízzel feltöltött 25 méteres medencéjében.

Vass hiteles és meggyőző magánmitológiát épít a korszak tűpontos – és szinte már mániákusan részletező – megidézésével, tömör és lendületes, de sosem túl hangosan csattanó mikrosztorikkal, a kilencvenes évek (pop)kultúrájának és tárgyi emlékeinek mantrázásával, mindennel, ami ahhoz kell, hogy elhiggyük neki: ez nemcsak mese volt, hanem az életünk.

Szerencsések vagyunk, hogy valaki nem felejtette el, milyen volt felnőni egy vidéki kisvárosban a kilencvenes évek Magyarországán. Akik pedig nem éltek akkor és ott, ebből a kötetből megtudhatják, milyen a posztkommunista gyerekkor, a kontrás BMX-ek, a másolt VHS-ek és a Turbo rágó romantikája. No meg fény derül a Mortal Kombat billentyűkombinációira is. És hogy mindeközben remekül szórakozunk, az már csak a hab a tortán. Vass izgalmas, erős sodrású nyelvet talált, és láthatólag nagy élvezettel sztorizik egy tőlünk fénysebességgel távolodó korszakról.

Hogy valaki ilyen hitelesen tudjon írni a kiskamaszokról, ahhoz muszáj kicsit gyereknek maradni. Bízzunk benne, hogy a kötet szerzője még sokáig nem fog felnőni.
(Totth Benedek)

Ivan Wernisch: Út Asgábádba - avagy Pumpke és a dalailámák

i

 

A Franz Kafka-díjas Ivan Wernisch a kilencvenes években megújuló költészetében a költői szabadság és a függetlenség mellett tett hitet. Az Út Asgábádba című könyve ennek megfelelően változatos műfajokat vonultat fel: a kötet költői anekdoták, mondókák, abszurd prózaversek, kifordított történelmi parafrázisok virtuóz gyűjteménye, melyben a lehető legkülönbözőbb nyelvi rétegek, stílusok és korok idéződnek meg. Az Út Asgábádba költői légifelvétel egy pusztuló világról, ahol nemcsak az országok, hanem a valóság és a képzelet határa is folyamatosan változik.

Ivan Wernisch 1942-ben született Prágában, 2018-ban Franz Kafka-díjat kapott. Az egyik legjelentősebb kortárs cseh költő. Több mint 30 kötete jelenet meg, az első 1961-ben, a legutóbbi 2018-ban. A husáki normalizáció időszakában publikációs tilalom alatt állt. Hangjának szemtelensége Petrivel, elmélyült különlegességkeresése Tolna Ottóval rokonítja. Többkötetnyi válogatást állított össze a cseh költészet rejtett értékeiből, ami pedig Weöres Sándor hasonló törekvéseire emlékeztet. Ez a könyve több kiadást élt meg az ezredfordulón.

 

Hogy velük mikor és hol találkozhattok, ha dedikálásra vágytok a Duna-korzón?

Részletes leírás a FISZ könyvheti Facebook eseményénél olvasható.

Jassó Judit, június 15. (szombat), 11 óra

Fodor Balázs, június 15. (szombat), 14 óra

Vass Norbert, június 15. (szombat), 14 óra

Farkas Balázs, június 15. (szombat), 15 óra

Juhász Ernő, június 15. (szombat), 15 óra

Kormányos Ákos, június 15. (szombat) 15 óra

Bíró-Balogh Tamás, június 15. (szombat), 16 óra

Seres Lili Hanna, június 16. (vasárnap), 14 óra

 

mo

 

Emellett, június 11-én,  a legújabb köteteikkel, boldog szerzőikkel, frisskönyv illattal és zenés felolvasásokkal indítják a Könyvhetet. Erről bővebb leírás itt található.

 

 

Képek forrása: libri.hu és a FISZ Facebook oldala

 

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- PRAE.HU --

A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.


További írások a rovatból

irodalom

Miért írok krimit? Miért írok krimit?
Egy női krimiíró mindennapjai 2.
irodalom

A séf ajánlata: délvidéki románc A séf ajánlata: délvidéki románc
P. Horváth Tamás A Zsolnay című regényének pécsi bemutatója

Más művészeti ágakról

színház

Minek nevezzelek? Minek nevezzelek?
A Színház- és Filmművészeti Egyetem szinhazinevelés.SZFE című szakmai konferenciájáról
Jonathan Levine: Csekély esély
art&design

A glóbusz kibillentése A glóbusz kibillentése
The Great Globe - Csoportos kiállítás az aqb Project Space-ben


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés