Az indiai Ghoramara-sziget tragédiája

Ghoramara-szigete a nyugat-bengáliai deltavidéken található. Az éghajlatváltozás, különösen a drámai tengerszint-emelkedés folyamatosan mossa el a sziget partját. Az 1980-as évek óta a terület több mint 50 százaléka tűnt el a tenger eróziója miatt, melynek következtében a lakosság mintegy kétharmada már elköltözött a szigetről. Azok közül, akik továbbra is itt élnek, sokan földet művelnek és halásznak, így megélhetésük a sziget erőforrásaitól függ. Az indiai kormány 20-25 éven belül hivatalosan is eltűntnek nyilváníthatja a szigetet, és kidolgozott egy tervet, melynek értelmében a lakosságot egy másik, Sagar nevű szigetre telepítenék át. Ez az evakuálási terv azonban nem biztosít semmilyen pénzügyi támogatást vagy kompenzációt azok számára, akik kénytelenek lesznek hátrahagyni az addigi életüket. Lee Dae Sung Egy eltűnő sziget partján sorozatában a fokozatosan elsüllyedő szigetet és lakóit mutatja be.

Elsivatagosodás és urbanizáció Mongóliában

Lee Dae Sung másik, Futurisztikus régészet című projektében a mongol kultúrából elvesző nomád életmóddal foglalkozik. A jelenség szintén a klímaváltozás eredménye, az elmúlt 30 évben Mongólia földjeinek 25 százaléka sivataggá változott, ami közvetlenül veszélyezteti a nomádokat. A fotósorozat arra tesz kísérletet, hogy létrehozzon egy skanzent egy valódi helyen, az elsivatagosodott Mongólia földjein, valódi emberekkel és állataikkal. A koncepció azon az elképzelésen alapul, hogy az érintettek a jövőben a túlélésük érdekében tulajdonképpen skanzenbe fognak kényszerülni.

Lee Dae Sung Párizsban élő koreai fotográfus. Az emberi tevékenységek bolygónkra gyakorolt hatása foglalkoztatja. Pályafutása egy ázsiai bányászati helyszínekről szóló dokumentumfilmes projekttel indult, amely 2011-ben Dél-Koreában a „Sötét föld és fényes jövő” (Dark land & bright future) című könyvben jelent meg. 2010 óta projektjeit konceptuális dokumentumfilmek formájában valósítja meg, amely lehetővé teszi számára, hogy közvetítse saját jövőképét és üzenetét a közönség felé. Munkáit számtalan sajtóorgánum bemutatta, mint például a CNN, a Le Monde, a német GEO Magazin, az Amica, az Internazionale és a The Washington Post. Emellett több nemzetközi fesztiválon is részt vett, köztük a Franciaországban megrendezett 2015-ös Photoquai-n és 2016-os La Gacilly-n, valamint számos díjjal jutalmazták, megkapta például a Sony World Photography Awards-ot 2013-ban és 2015-ben.

A Koreai Kulturális Központ tavaly ősszel indított online kiállításfolyama a világjárvány társadalmi, gazdasági, pszichológiai hatásainak vizsgálatára vállalkozik, és olyan, a koronavírussal felerősödő aktuális és egyetemes problémákat tematizál mint az izoláció, kizsákmányolás, társadalmi egyenlőtlenség, valamint, hogy hová vezet a kapitalizmus, hogyan keretezi át a gondolkodásunkat a materializmus, és mi ezek szerepe például a klímaváltozásban?

2021-ben elsőként Yoon Gil Jung koreai fotográfus környezeti problémákkal foglalkozó munkáit láthatta a magyar közönség. A természet ellentámadása címet viselő sorozatában a művész ikonikus környezeti katasztrófákat, valamint politikai döntéshozók portréit ábrázoló sajtófotókat értelmez újra műanyag pellettel. Őt követte Jang Yong Geun fotóművész 37,5 °C című tárlata, amely a járvány sújtotta dél-koreai Tegu város lakóit mutatta be hőkamerás képekkel és pestisdoktor-maszkkal, valamint helyi koronavírus-kórház frontvonalban dolgozóiról közölt portrésorozatot. A sorozat harmadik állomása Park Hyeong-Ki Megváltozott mindennapok címet viselte, és a koronavírus okozta, életünket teljesen felforgató változásokat mutatta be.

Az aktuális online tárlat a Budapest Fotófesztivál programjaként 2021. szeptember 30-ig tekinthető meg a Koreai Kulturális Központ virtuális galériájában, a THE온-ON felületen.

Fotó: Lee Dae Sung: Futurisztikus régészet 07, 2015.