bezár
 

art&design / kiállítás

Lavírozás a látható és a láthatatlan között
Lavírozás a látható és a láthatatlan között
Október 16-án tartották meg a „Láthatatlan spektrumok” című kiállítást kísérő tematikus tárlatvezetéssorozat második részét a Pannonhalmi Bencés Apátság Főmonostori kiállítóterében, ahol „Az ábra, a fikció és a spekuláció” került fókuszba. Frazon Zsófia, a kiállítás egyik kurátora, illetve Dejcsics Konrád, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója kalauzolta a résztvevőket, Gosztola Kitti, Albert Ádám és KissPál Szabolcs képzőművészekkel közösen, akik a kutatásalapú művészet tükrében mutatták be munkáikat. A programcím többféle asszociációt kelt; a tárlatvezetésen leginkább az oktatásban használt szemléltetőeszközök, illetve a művészeti kutatómunka spekulatív és fikciós vetületei kerültek előtérbe.
Agyagba szőtt víziók
Agyagba szőtt víziók
Rozsda Endre (1913–1999) sokszínű alkotói tevékenységével – köztük festményeivel, grafikáival és fotográfiával – az utóbbi időben több neves magyar és külföldi kiállítótér falain találkozhatott a nagyközönség. Azonban kevéssé ismert alkalmazott művészeti munkássága, amely textilek, plakátok, könyvborítók, sőt egy nagyszabású mozaik tervezése mellett illusztrációkra és kerámiákra is kiterjedt. E tanulmány a művész kerámiáinak világába kíván betekintést nyújtani, a dél-francia község, a modern fazekasság fellegvárának számító vallaurisi Musée Magnelli kerámiamúzeumban 2021. október 31-ig látható tárlat apropóján, ahol Rozsda egy kerámiatála is kiállításra került olyan alkotók mellett, mint Victor Brauner, Roger Capron vagy éppen Pablo Picasso.
Elköteleződve az arcok felé
Elköteleződve az arcok felé
Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 26. előtt állok. Felnézek, tipikus körúti látkép fogad; kosz- és szmogrétegtől szürke homlokzat terebélyesedik felém. A kaput övező két üzlethelyiség közül az egyik egy ázsiai étterem, a másik egy jellegtelen kocsma, a házszám mellett az emeleti esküvői és szalagavatói ruhaszalont hirdető kopott, rózsaszín betűs cégér függeszkedik. Pásztázom az épületet, hátha találok valami utalást, amiből következtetni lehet a ház történetére, valamit, ami túlmutat az „olcsót és sokat” körúti konzumerizmusán, de úgy tűnik, ha valami történetit akarok, be kell, hogy érjem az évtizedes porréteggel és szürkeséggel – azt viszont minden mennyiségben szívhatom magamba. Pedig 1944 júniusában itt húzódott meg a gettó határvonala, ez az épület a csillagos házak köré tartozott, s itt élt és rajzolt hónapokon keresztül a fiatal Gedő Ilka, az a művész, akinek rajzai most olyan intézmények gyűjteményeiben pihennek, mint a British Museum, a MET vagy a MoMA.
A techno mint életérzés
A techno mint életérzés
Az Aqb Project Space a Goethe Intézettel együttműködve mutatta be elsőként a „Techno Worlds" című utazó kiállítást, mely október 3-a után Amerika felé veszi az utat. A volt Haggenmacher sörgyár hatalmas épületének több termében rendezték meg a kiállítást, így aki nem tudta előre, hogy pontosan hova menjen, könnyen eltévedhetett – ez persze nyújthatta a felfedezés izgalmát (lüktetését) is, hogy bármilyen sorrendben bebarangolhattuk a kiállított techno világot.
Vendégként a Leopold Bloom díjátadón: de milyen is az 5 döntős kiállítása?
Vendégként a Leopold Bloom díjátadón: de milyen is az 5 döntős kiállítása?
Hatodik alkalommal adták át a 2011 óta kétévenként meghirdetett, kortárs magyar képzőművészek nemzetközi karrierépítését támogató Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat. A tízezer euró összegű elismerés nyertese idén Szabó Eszter, az újmédiát és animációt ötvöző képzőművész lett. A pazar esemény egyik vendége lehetettem, így lehetőségem volt körbejárni a döntősök műveit még az ünnepélyes eredményhirdetés előtt – macaronvadászat után, bort kortyolgatva.
„Mégis vitték valamire” – női sorsok feketén-fehéren
„Mégis vitték valamire” – női sorsok feketén-fehéren
A budapesti 2B Galéria kicsi, de hatásos kiállítással mutatja be, hogy az 1920-ban bevezetett numerus clausus – amely az egyetemi hallgatók számát a nemzetiségi arányoknak megfelelően szabta meg – miként befolyásolta a különböző kulturális, gazdasági és társadalmi háttérrel rendelkező nők sorsát.
Eszképizmus a digitális természetbe
Eszképizmus a digitális természetbe
Indaként fellógatott textilprintek, színben gazdag absztrakt képi világ,  rejtett motívumok – látványosan berendezett térrel fogadott a Pince földalatti kis terme. Elsőre fejtörést okozhatott a befogadónak, hogy miképp tapogatózzon,  vizsgálódjon a digitális nonfiguratív pacák értelmezésében, de a tárlat kiírásának elolvasása után rögtön tisztábbnak tűnt a terep, mivel sokkal érdekesebb az egyedi koncepciós folyamat, mint maguk a látványos alkotások. A tárlatot 2021. június 7-től 28-ig lehetett megtekinteni a Pincében. 
Játszd újra!
Játszd újra!
Molnár Judit Lilla ugyan festőművész szakon végzett, munkái viszont különböző képzőművészeti eljárások széles spektrumát ölelik fel a fotóktól kezdve a hímzett munkákon át az installációkig. A magát konceptuális alkotónak valló fiatal tehetség legújabb tárlatán, amely a Balkon Kortárs Művészeti Folyóirat és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Inside Express 2019-es díjának köszönhetően jött létre, installációival játékra „hívja” nézőit.
Azt mondom: cirkusz
Azt mondom: cirkusz
Nyáresti fények a Dunán, tárlat egy hajón, artisták a parton, díjátadó a hídon. Mintha egy rendhagyó asszociációs játékba csöppentünk volna. A Cirkusz / Művészet / Alkotás című nyílt alkotóművészeti pályázat képzőművészeket kérdezett arról, mit jelent számukra a cirkusz. 289 alkotó összesen 478 cirkuszi témájú alkotással felelt a kérdésre.
Portré a 20. századról
Portré a 20. századról
A New York-i Howard Greenberg Gallery gyűjteményéből mutat be válogatást a Budapest FotóFesztivál és a Műcsarnok. A 20. század egy szegmensének megelevenítését célozták meg a fénnyel rajzolt képeken, amelyek nemcsak a műfaj újításait hordozzák magukban, hanem a korszak sajátosságait is.
4   5   6   7   8   9   10   11   12 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés