bezár
 

irodalom

2012. 06. 04.
Kun Miklós legújabb kötete Sztálin alkonyáról
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Sztálin életének utolsó időszakáról írt könyvet Kun Miklós Széchenyi-díjas történész Sztálin alkonya címmel; az Unicus Kiadó által a 83. Ünnepi Könyvhétre megjelentetett 550 oldalas kötet az 1930-as évek végétől tekinti át a szovjet diktátor tevékenységét.

prae.hu

"A történészi alaposság mellett egy krimiíró kvalitásai is felbukkannak Kun Miklós legújabb könyvében" - méltatta a kutató munkáját a hétfői budapesti kötetbemutatón a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Mint Pálinkás József megjegyezte, a kötetből kiderül: nem csak régi korok történészei küzdenek a források felkutatásának nehézségével, Kun Miklós azonban a sztálini korszak számos szemtanúját, szereplőjét is megszólaltatja munkájában; természetesen több forrásból is ellenőrizve a magánközléseket.

Az MTA elnöke kiemelte a szerző által feltárt nagy mennyiségű levéltári anyagot, valamint a kötet gazdag képanyagát. Kun Miklós elmondta, a könyvben több mint 400 fotó kapott helyet, ebből 100 először publikált kép.

"Amikor egy-egy fejezetet elolvasunk belőle, örüljünk annak, hogy ez már a régmúlt történelem. Még ha egyesek ma is egy erős kezű birodalmi vezetőnek tüntetik fel Sztálint, az én felfogásom szerint egy beteg ember képe rajzolódik ki" - összegzett Pálinkás József.

Nem a Sztálin alkonya az első kötet, amelyben Kun Miklós a szovjet diktátor életútjával foglalkozik, azonban - mint mondta - mégsem volt könnyű számára a "történelem bugyraiba leereszkedni".

A történész emlékeztetett, Sztálin a 2. világháború alatt és után sokat változott: a negyvenes évek közepére a rendszertelen életmód, a kemény borfogyasztás és a sok éjszakázás kikezdte a diktátor egészségét.

Sztálinnak ráadásul a háború alatt tényleg sokat kellett dolgoznia, és egy ideig attól is rettegnie kellett, hogy birodalmának lakossága Hitlert felszabadítóként fogadja. Erre lett volna esély, de a németek nem éltek vele - idézte fel a kutató.

Sztálin utolsó időszakában elsősorban Berijára, Molotovra, Mikojanra és Malenkovra támaszkodott, élete végén azonban már őket is ki akarta végeztetni, és fiatalokat állítani a helyükre, akik között ő lehetett volna a "nagy öreg" - jegyezte meg Kun Miklós.

Hozzátette, a diktátor ekkorra már legyengült, évente négy-öt hónapot töltött szabadságon, végül már nem tudta végrehajtani utolsó tervét.

A Martonyi János külügyminiszter utószavával megjelent kötet csütörtöktől kapható a könyvesboltokban, illetve az Ünnepi Könyvhéten; a szerző a Vörösmarty téren dedikálni fogja művét.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 23. számáról
Fráter Zoltán Elképzelt aranykorom című regényéről
Interjú Matteo Strukullal
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 19. számáról

Más művészeti ágakról

gyerek

Ismét megrendezik a Generali Gyerek Szigetet
Interjú Czeizel Gábor rendezővel
art&design

A Godot Galériában
art&design

Szeivolt Katalin munkái a Ladó Galériában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés