bezár
 

irodalom / könyv

Rázoomolt részletekből összerakott valóság
Rázoomolt részletekből összerakott valóság
Részletekre ráközelített képekből összerakni az egészet, ebben állna a mi feladatunk? A didaxis hiánya uralja Davis könyvét, üdítően hat, hogy nem von le tanulságokat. A sok lifecoach, wannabe instagrambölcs és motivációs tréner gondolatrengetegében elveszve végre valami nem útjelző lámpásként akar funkcionálni. – Tomcsányi Sára Lydia Davis: Elég jól vagyok, de lehetnék egy kicsit még jobban is című könyvéről írt kritikát.
Áldozatok áldozatai vagyunk
Áldozatok áldozatai vagyunk
A családon belüli erőszak nem csupán hangos veszekedésekből és kék foltokból áll. A lélek nem gyógyul nyolc napon belül. Dora nem haragszik az apjára, kapcsolatuk látszólag rendeződött, és fiának az apa nevét adta. Bevallom, az megdöbbentett, de értem. - Gulisio Tímea írt szubjektív ajánlót Mattik Dora Dinoszaurusz a nappaliban című könyvéről.
Közelítések Szőcs Gézához
Közelítések Szőcs Gézához
A kötet tanulmányainak sorrendje szép ívet alkot. A tudományos értekezéseket két esszéisztikus, személyes hangvételű írás zárja. Turczi István A Szőcs Géza-cseppkőbarlang című szövege a költészet és az esszé műfaji határán áll. Szőcs versalkotási folyamatát a cseppkő képződéséhez hasonlítja. „Az önmagát építő vers-katedrális, és ennek föld alatti tükörképe, fizikai és világképi reciproka, a cseppkőbarlang együtt képződik, formálódik a biológiai időben, majd temporális kereteiből kilépve a mitikus-kozmikus idővé táguló verstérben.” Az Emontekiő és környéke: Tanulmányok Szőcs Géza költészetéről című kötetről Branczeiz Anna írt kritikát.
A megragadhatatlan tartalmak megjelenítése
A megragadhatatlan tartalmak megjelenítése
Nádas nőalakja, Gyöngyvér magát hangzó térnek nevezve egyszerre érzékeli a hangokon keresztül a jelent és a múltat. Az éjszakai égboltot megidéző borítót is a Buda főhősének, Bébének szavai ihlették, aki „egyszínű kobaltkékségként” próbálja meg a megragadhatatlant megjeleníteni. - Vásári Melinda tanulmánykötetéről Pusztai Ilona írt kritikát.
Komfortzónák határain
Komfortzónák határain
A versek a lírai én azonnali benyomásait rögzítik, jellemző, hogy ezek az utazásból vagy például városi, kerti sétákból merítenek. A klasszikus tájlírához kapcsolt elvárások dekonstrukciója jól érezhető például a számos perspektívaváltás révén: Borsik egyik versmondatról a másikra fordítja figyelmét a mikro szintű világról a makro környezet felé.  - Borsik Miklós Átoknaptár című verseskötetéről Szabados Attila írt kritikát.
Nem kell félnetek, jó lesz
Nem kell félnetek, jó lesz
A járvány és az ebből fakadó új társadalmi jelenségek, a politikai botrányok, a social media alkotta párhuzamos valóságok és mindaz, ahogy ezeket egy adott generáció megéli, ott húzódnak a szövegek hátterében, mintha mi sem lenne természetesebb. Nem emelik ezek a szövegek témájukká azt, amit már mindannyian ununk, hanem olyan organikus részként épülnek be, mint akár a maszk az arcunkon, ha most behunyom a szemem, meg nem mondom, hogy volt-e rajtad maszk vagy sem, amikor legutóbb láttalak. - Zöllner Anna Júlia kritikáját olvashatják A világot szétszerelni című antológiáról.
Egyáltalán nem jó most lenni sehol
Egyáltalán nem jó most lenni sehol
Bakos Gyöngyi fontos dolgok elhallgatásával és az emberi emlékezés kreatív természetével csűri-csavarja névtelen főhősnőjének történetét. Számos helyet bejárunk elég tág időintervallumban, és mégis azt látjuk, hogy az eseménytelenség, a rácsodálkozás hiánya és az egyszerű tárgyilagosság jellemzi az életét, ami a társas kapcsolataira is rányomja a bélyeget. A Nyolcszáz utca gyalog című (kis)regény játékosan bánik a térrel és idővel egyaránt, ami egy végtelen sétaként reprezentálja a lelki folyamatok kiismerhetetlennek bizonyuló kuszaságát. - Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című regényéről Varga Bianka írt kritikát.
Szent, dilis, költőietlen költemény
Szent, dilis, költőietlen költemény
Míg a romantika hagyományait folytató hasonmás-történetekben és a populáris kultúra részét képező, leegyszerűsítő világképpel operáló Eminem-szövegekben az alakmások a lét világos és sötét oldalának, a jó és rossz párharcának leképezései, Mesterházynál a főhős és alteregója egymás ellentétei: fiatal –  öreg, fővárosi – vidéki, humán értelmiségi (újságíró) – mérnökember valójában egymás kiegészítői. Együtt alkotnak egy egységes egészet. – Mesterházy Balázs Penészes Isten című verses regényéről Pusztai Ilona írt kritikát.
Elveszni a Beláthatatlan tájban
Elveszni a Beláthatatlan tájban
A beláthatatlan táj, mint csomópontokból és az őket összekötő vonalakból álló minta magára a könyv struktúrájára is ráolvasható. A mű cselekményvezetése nem lineáris, az eseményeket töredékekből tudjuk megismerni. Sokszor nem fejti ki a szerző a történteket rögtön, nem meséli el egyben, hanem más fejezetben, más szemszögéből egészíti ki. Olyan érzés, mintha az ember egy krimit olvasna, vagy puzzle-t rakna ki. – Kiss Tibor Noé Beláthatatlan táj című regényéről Mandák Emese írt kritikát.
A valóság torz tükre
A valóság torz tükre
A feldolgozhatatlan traumák végtelen körforgása szédíti az olvasót. Az önmagunk által koholt hazugságok folyamatosan felbukkannak és a karakterekkel való mély azonosulásban könnyen rádöbbenhetünk, hogy mi magunk is saját áldozatainkká váltunk. - Fekete Viktória Dorina írt Tóth Krisztina Fehér farkas című kötetéről.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés