irodalom / könyv
2023. 03. 25.
Gyurász Marianna első kötete, a Már nem a mi völgyünk nem tartozik a szigorú értelemben vett konceptkötetek sorába: számos témát érint a gyerekkortól a magánéleti nehézségeken és traumákon át a gyászig, melyeket a poétikai és szerkezeti megoldások kapcsolnak össze, s e tekintetben üde színfolt az elsőkötetek sorában – Gyurász Marianna verseskötetéről Szabados Attila írt kritikát.
2023. 03. 22.
A könyv borítóján Nádas Péter ikonikus vadkörtefájának fotója szerepel. A régiek szerint minden embernek van saját fája, amelyet születésekor ültettek és vele cseperedett, változott az évek során. Nádas Péter készen kapta gombosszegi háza udvarán ezt a vadkörtefát, amely azóta rendszeresen visszatérő képi motívuma műveinek. Az Évkönyv első, 1989-es kiadásában még a fekete-fehér fotókon kísérhetjük végig a fa történetének egy évét, majd a Saját halálban a szöveggel szoros egységet alkotó 160 polaroid kép a súlyos betegség lezajlásának fázisait szimbolizálja. - Károlyi Csaba Egy teljes év című interjúkötetéről Pusztai Ilona írt kritikát.
2023. 03. 11.
A regény elbeszélőjének indiánsága nem olyan identitás, amely a felnőtté válással megszűnik, hanem alkotáshoz használt, nyelvi szinten is megjelenő szabadságként és inspirációs forrásként működik: „Itt a Kétvízközben, ahol lakom, az ember indiánnak születik, és kész.” Márton Evelin prózája hömpölygő mesélés-folyam, amelynek elbeszélője nyersen, humorosan és kíméletlenül vall felnövésről, identitás- és helykereséséről, amely falu és a város díszletei között, oktatási intézmények összefirkált falain belül és saját testének (teknős)páncél nélküli valóságában zajlik. – Márton Evelin Farkashab című regényéről Tomcsányi Sára írt kritikát.
2023. 03. 07.
Hegedüs Vera első kötetében egy írástudatlan nőt ismerhet meg az olvasó, aki a „koldus fehér cigányok” lakta szegénysorról egy másik ország nagy múltú családjába házasodik, majd az új rendszer könyörületességének mintapéldájaként a hangjával szolgálja a pártot. Bár a cselekmény sem időben, sem térben nem helyeződik el konkrétan, az Ostoba mégis egy beazonosítható történelmi korszakot idéz, miközben néhol nyers és szókimondó, máskor érzékeny, lírai nyelven mutatja meg, hogy miként válik a gyengédség gyengeséggé, a test pedig harctérré egy olyan korban, amikor „minden embert szolgáló eszköz halált szolgáló eszközzé változtatható” (7.).
2023. 02. 19.
A 2022-es évben olyan neves szerzők álltak elő új verseskötettel, mint Gergely Ágnes, Fehér Renátó vagy Fekete Vince. Az azonban minden évben nagy kíváncsiságot vált ki a folyóiratok olvasóközönségéből, hogy azok aktívan publikáló szerzői közül vajon kik jelentkeznek első könyvükkel. A debütálás mindig hangsúlyos az életmű tekintetében, az idő múlásával sokan már nem tudnak azonosulni első kötetükkel, míg másokat évekkel később is pozitív példaként emleget a kritika. Éppen ezért érdemes odafigyelni a pályakezdő költők bemutatkozására – az alábbi négyre biztosan.
2023. 01. 26.
Attól, hogy egy szöveg vagy egy könyv társadalmilag fontos témákról beszél, korántsem lesz esztétikai szempontból is értékes. Izsót azonban nem fenyegeti ez a veszély; verseinek nem az az elsődleges erénye, hogy beszél az erőszakról és annak különböző aspektusairól, hanem az, ahogyan beszél. A versek ereje a meglepő, találó, sokszor asszociatív képalkotásban rejlik. „[A] mosolyom illetlen, / mint egy nyitva hagyott slicc.”; „[r]ossz volt a foga, / beletörhetett volna a kemény szavakba, / amiket a fejemhez vágott, / ha nem ízlett neki az ebéd.” - Izsó Zita Bekerített erdő című verseskötetéről Endrey-Nagy Ágoston kritikáját olvashatják.
2023. 01. 26.
Az antropocentrikus szemléletnek már a legelső vers, a Stadionok homlokzati munkálatiról búcsút int. Miközben az építészet, a megértés eszközeként jelenik meg a lírai én számára, az általa választott analógia magában hordozza a jelentéktelenség és az én felszámolódásának képét: „Talán ez is elég. Stadionhomlokzatról zuhanó / segédmunkás vagyok. Amint / földet érek, összekaparnak és áthúzzák / a testem egy másik utcába, hiszen / kivitelezői szempontból nem létezem.” - Szabó Márton István Betonszféra című verseskötetéről Hegedűs Benjámin Jutas írt kritikát.
2023. 01. 24.
Három kép, három kis metszet a román kortárs prózából, három szerző, akik a román prózát megújító nemzedék tagjai. A történeteket Lövétei Lázár László helyezte egymás mellé, elkészítve saját hármasoltárát, amellyel a román kortárs próza előtt tiszteleg - Zöllner Anna Júlia recenzióját olvashatják a Román triptichon című antológiáról.
2023. 01. 20.
„A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az” – írja Tolsztoj, és talán ennél pontosabban nem is lehetne összefoglalni egy mondatban Légrádi Gergely 2022 őszén megjelent, Alkalomadtán című regényét. A szerző hatodik könyvét a Kalligram kiadó adta közre.
2023. 01. 14.
Az alábbiakban olvasható ismertetés a József Attila Társaság decemberi könyvbemutatóján elhangzott előadás szerkesztett változata. A személyes hangvétel és kis kötözködés indoka, hogy némileg érintett vagyok a kötetben, ld. névmutató; a szerző munkatársam a Kosztolányi-kutatócsoportban, és társam a József Attila Társaság elnökségében, (továbbá felszólított, hogy keressek benne hibákat…) – Sárközi Éva gondolatai Veres András, És megint elölről... – Ady, Kosztolányi, József Attila című kötetéről.
