irodalom / interjú
2023. 11. 02.
Grecsó Krisztián a kortárs magyar irodalom meghatározó alakja. Sokszínű történetmesélő. Énekel, zenél, önálló estje van. Alanyi író és közéleti szereplő. Radikális őszinteségére oda kell figyelni.
A pilisvörösvári könyvtár közelében egy kerthelyiségben ülünk le, és kezdünk el beszélgetni. Ami elsőre szembetűnik, az a jelenléte és a figyelme. Ahogy képes egy pillanat alatt belemélyedni egy beszélgetésbe. Mindezt teszi a lehető legtermészetesebben, bizalommal felém, akit két perce ismert meg, és bizalommal a világ felé, hogy érdemes őszintén beszélni, illetve csak úgy érdemes. In medias res benne vagyunk a sűrűjében, és közben elbűvöl az a könnyedség, életigenlés, derű, ahogy még a nehéz helyzetekben is képes rátekinteni a világra.
2023. 07. 24.
Cser Kovács Ágnes formabontó családregénnyel tört be a magyar könyvpiacra szépíróként (is). „Az én figuráim sokat bajoskodnak a testükkel, és persze azzal még többet, hogy hogyan is beszéljenek erről, a saját testükről, meg a másikéról” - állítja Ágnes, aki nem hisz a női regényekben, Esterházy-idézetekben beszélget a hétköznapjaiban és Zalatnay Saroltát bömböltet a kocsijában. Cser Kovács Ágnessel Mosza Diána beszélgetett.
2023. 05. 10.
Nagyszabású irodalmi projekttel ünnepli létrejöttének 150. évfordulóját a főváros. 23 kortárs magyar író közös alkotófolyamata vette kezdetét tavaly év végén, melynek eredményeképpen 2023 novemberében megjelenik a Budapest Nagyregény. A projektben részt vevő szerzők egy-egy kerület múltjába és jelenébe nyújtanak majd betekintést, saját élményeik és fantáziájuk mellett helytörténeti adatokra és az előzetes civilkutatás során begyűjtött legendákra is építve. Karafiáth Orsolyával, aki Rákospalotára kalauzolja majd el az olvasót, Bakó Sára beszélget.
2023. 04. 16.
Hidas Judit Nem vagy többé az apám című regénye 2022-ben jelent meg a Park kiadó gondozásában. A könyv kapcsán többek között családi viszonyokról, a megbocsátás lehetőségeiről és a nők helyzetéről beszélgettünk a szerzővel - Pap Rebeka interjúját olvashatják.
2023. 04. 11.
2022-ben jelent meg a Kalligram kiadónál Fenyvesi Orsolya költő, író, műfordító, művészettörténész negyedik verseskötete, a Mindig kezdetben. A kötet fő irányvonalairól, a hit és anyaság kérdéseiről, irodalmi szocializációról Endrey-Nagy Ágoston kérdezte.
2023. 02. 25.
Műveinek fő témája a fiatalok gondolkodása, kapcsolati rendszereiknek bonyolultsága és a világhoz való viszonyulásuk. A harmincegyéves szerző a sajátjánál eggyel frissebb generáció problémáival foglalkozik legtöbbet, nem riadva vissza a formai újításoktól sem. Legutóbb megjelent csetregénye, a Hype kapcsán Bódi Péterrel Horváth Florencia beszélgetett.
2022. 12. 09.
A Prae Kiadó új sorozatában egy-egy szerzővel beszélgetnek a kiadó állandó munkatársai: Péczely Dóra, L. Varga Péter és Balogh Endre. A helyszín a Prae körének irodalmi kávéháza és szórakozóhelye, a Kis Présház (Bartók Béla út 44.). Az ötödik vendég Láng Orsolya volt.
2022. 12. 09.
A 2016 januárban induló f21.hu kulturális portál az elmúlt hat évben több átalakuláson is átesett, rengeteg új projektet, rendezvényt szervezett, számos fiatal és befutott szerzőnek adott publikálási, fellépési lehetőséget. Idén ősszel Vincze Bence alapító főszerkesztő átadta pozícióját a korábban filmes rovatvezetőként tevékenykedő Vigh Martinnak, ő pedig az f21-gyel szorosan összefonódó Nyolc Ág Kultúraközvetítő Stúdió igazgatójaként, a lap művészeti vezetőjeként látja el feladatait. A megújulásokról, változásokról és jövőbeli tervekről Horváth Florencia beszélget velük.
2022. 11. 02.
2022. október 15-én, szombaton a Latitudes könyvesboltban a 2021-es Goncourt-díj nyertesével, Mohamed Mbougar Sarr-ral Halápi Blanka beszélgetett. Díjnyertes könyve idén jelent meg magyarul Bognár Róbert fordításában a Park Kiadónál, Az emberek legtitkosabb emlékezete címen. A beszélgetés során szó esett többek között Bolañóról, a Dél-Amerikát Afrikával összekötő kapocsról, identitáskeresésről, illetve az irodalom és a filozófia viszonyáról.
2022. 10. 09.
Közel húsz nyelven jelentek meg eddig Bodor Ádám író művei. Itthon Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel is kitüntették. Bár ő maga sosem kereste különösebben a külföldi siker lehetőségeit, azt elismeri, nem szerencsés, ha az író karba tett kézzel várja, hogy könyvét felfedezze a közönség. Visszaadható-e a fordítás során a „próza lelke”? Mit tehet az író, ha könyvének külföldi bemutatóján egyetlen példány sem lelhető fel az eseményen? Kell-e képzés ahhoz, hogy íróvá váljon az ember? A Külföldön Sikeres Magyar Művészek interjú-sorozat legújabb részében Bodor Ádám válaszolt kérdéseinkre.
