bezár
 

irodalom / interjú

Valami, ha megszólalok versben, általában szokott hiányozni
Valami, ha megszólalok versben, általában szokott hiányozni
Németh Bálint első kötete 2014-ben Kiküszöbölés címmel jelent meg, idén nyár elején pedig kijött A hangyák élete kötetté nőtt ciklusa is. Beszélgetésünk során kiderült, hogy a foghíjtelek létezik, hogy a költészet és a közgazdaságtan a világmodellezésben találkoznak, hogy Bálint számára elgondolhatatlan volt, hogy tipográfiailag is megjelenjenek a hangyák a kötetében, hogy a negyedkilós téglakávé természetesen Tchibo Family volt, és hogy a csótányok Morgoth-jellegűek.
Én önmagammal bokszolok
Én önmagammal bokszolok
Októberben jelent meg Dragomán György második novelláskötete, a Rendszerújra. A 15 év terméséből készült válogatás a valóságos és a feltételezett diktatúrák világát járja körül, felvillantva a totális elnyomás és a szabadulás lehetőségét is. Az íróval az alkotás folyamatáról, a folyamatos küzdelemről és a technológia veszélyeiről beszélgettünk.  
A mindenség ura jó kiindulópont
A mindenség ura jó kiindulópont
2018. október 25-én Pécsett volt kötetbemutatója Varga László Edgárnak. A 2017-ben megjelent, bejárónőm: isten cím alatt összegyűjtött verseit ismerhette meg a pécsi Művészetek és Irodalom Háza közönsége, valamint a Leőwey Klára Gimnázium diáksága. Utóbbi helyen líraszemináriumot is tartott az ott működő kreatív-írás szakkör volt és jelenlegi diákjainak. Ennek apropóján kérdeztük a szerzőt.
Valahol mindenki a saját fiatalságának a veteránja
Valahol mindenki a saját fiatalságának a veteránja
„Ha valaki más vetette volna fel, azonnal körberöhögöm, magamban mégis hajlamos voltam komolyan eljátszani azzal a gondolattal, hogy a felszínen sikerrel megvívott kis szabadságharcaim dacára, még mindig van bennem valami, ami ehhez a látványhoz láncol.” Krusovszky Dénessel beszélgettünk Hajdúnánáshoz fűződő viszonyáról, az 1956-os forradalmi eseményekről, közéletről. Mindezt természetesen a könyvhéten megjelent első regénye, az Akik már nem leszünk sosem kapcsán.   
Létezik egy közös európai kultúra a helyi variánsok felett
Létezik egy közös európai kultúra a helyi variánsok felett
Hogyan éli meg egy brit a budapesti külkerületek valóságát, a vidéki városok hangulatát és a kávéházi életet? Milyen mondanivalója van a szerinte nagyon is Európához tartozó magyarok számára? Norman Jope Gólyák és rétesek című kötetéről Burns Kati beszélgetett a szerzővel.
Kamaszkor, a lassú gyilkos
Kamaszkor, a lassú gyilkos
A Rókabérc, haláltúra című krimi szereplői, egykori gimnáziumi osztálytársak évente egyszer szerveznek egy hétvégi kirándulást. A regény eseményei a huszonnyolcadik ilyen háromnapos kiruccanás alatt – egy Borsod megyei, térerő nélküli, világtól elzárt erdőben – peregnek. A krimi első felében, körülbelül az  első két gyilkosságig mind a szereplők, mind pedig az olvasók számára a legnagyobb kérdés az, vajon lehet-e valaki gyilkos/bűnös ilyen „meghitt” közegben a gyerekkori barátok, szerelmek közül.
Ha így szeretsz, miért e fájdalom?
Ha így szeretsz, miért e fájdalom?
Jillian Keenan felkavaróan és néhol megbotránkoztatóan őszinte könyvéről, a Szex, Shakespeare-ről Zalka Csenge nemzetközi storytellerrel, gender szakértővel, mesekutatóval és íróval, Németh Eszter beszélgetett.
Odaadtam neki a nevemet
Odaadtam neki a nevemet
"Szerettem volna valami direktebb könyvet írni. A Megint hazavárunk direktebb lett, és nagyon vigyáztam, hogy mindenkinek meglegyen az igaza, attól függetlenül, hogy a főszereplőt Kun Árpádnak hívják. Az lett a vége, hogy mindenkivel igazságos voltam, vele viszont igazságtalan lettem. A dramaturgia kedvéért rosszabb lett a Kun Árpád, mint szerettem volna."  Kun Árpádot Megint hazavárunk című regénye kapcsán Tamás Zsuzsa kérdezte.
A tengertől érdemes tanulni
A tengertől érdemes tanulni
A József Attila Kör gondozásában jelent meg idén két költő, Nagy Kata és Horváth Benji verseskötete. A helyben maradás és az utazás, a szent eksztázis és a csendes tűnődés, a családra vágyás és a szerelmi kalandozás, a gyász és a születés könyvei az Inkognitóablak és az Amnézia útja. Igazi flash volt faggatni a költőpárost, és külön öröm, hogy mindkét alkotó abban a megtiszteltetésben részesült, hogy szerepel a Horváth Péter-ösztöndíj 2016-os shorlistjén.  
Arctalan tömeget hozott létre a huszadik század
Arctalan tömeget hozott létre a huszadik század
A Más bolygó főszereplője, Wunder sikeres, de éppen válságba kerülő menedzser. Története egy fiktív, kissé szürreális, bizonyos értelemben viszont nagyon is valóságos, és mindenképpen sötét jelenben játszódik. Céltalan utazásával párhuzamosan egy két évtizeddel korábbi kalandozásra is elkísérhetjük: szerelmével, Nyúllal, és barátjával, Dzsekivel a rendszerváltás után vágtak neki az ismeretlennek. Az Európa Könyvkiadó gondozásában a Margó Irodalmi Fesztiválra megjelent dupla roadmovie a kommunikációs szakemberként és filmrendezőként is ismert Fabricius Gábor első regénye.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés